Soha nem folyt még ennyi sör olyan országban, amely DNS-ének része a borkultúra, szakkiállítással egybekötött kongresszuson pláne. Az európai söripar felkent papjai idén azonban a franciaországi Lille-ben gyűltek össze, hogy megvitassák az iparág aktuális kihívásait, trendjeit, az előadások közti kávészünetekben pedig a csaposok sem unatkoznak. Nem árt résen lenni: Napólen, Victor Hugo és Zinedine Zidane országában ma még fele annyi sört isznak, mint Magyarországon, de szinte naponta nyílik egy új főzde, folyamatosan nő a kereslet.
Különleges helyszínt választott idei házigazdának az Európai Sörgyártók Szövetsége. Május 26. és 30. között ugyanis az észak-franciaországi Lille vált az iparág fellegvárává azáltal, hogy otthont ad a 6. Brewers Forumnak és a 39. EBC kongresszusnak (European Brewery Convention). A grandiózus söripari eseményt a Covid-válság miatt 2020-ban és 2021-ben nem rendezték meg, az újraindulás óta előbb Madrid, majd Prága kapott lehetőséget – idén pedig Hauts-de-France régió és Nord megye székhelye.
A belga határhoz közeli város 236 ezer lakost számlál, de a tágabb értelemben vett agglomerációjában mintegy egymillióan élnek, ám Lille nem pusztán gazdag történelmi múltú kulturális központ, hanem egyben nyüzsgő diákváros. A Brewers Forum helyszíne könnyen elérhető Brüsszelből is, ugyanakkor a delegációk többsége a klasszikus úton közelítette meg: Air France-szal Párizsba, a Charles de Gaulle-ra, onnan Lille-be pedig a legendás TGV-vel, ami a legújabb generációs vonatok esetében akár 320 kilométer/órával is robog Franciaország nagy sebességű vasúthálózatán.
Mielőtt a fekete öves ínyencek térdig gázolnának a fokhagymás-petrezselymes csigában vagy a burgundi marharaguban, a sokszínű és kifinomult francia gasztronómiáról mindenekelőtt a borra és a sajtra asszociálunk reflexszerűen.
Csakhogy ma már több sörfőzdével büszkélkedhet az ország, mint sajtmanufaktúrával, a sörturizmus iránt pedig legalább akkora az elköteleződés, mint a legendás borvidékekre irányuló célzott marketingtevékenység.
A mintegy 2500 kis- és nagyüzemig pedig úgy jutottak el, hogy az elmúlt években átlagosan minden napra jutott egy nyitás. Ezzel együtt a franciák évente ma még csak 34 liter sört gurítanak le fejenként, így bőven van tere a további bővülésnek. Viszonyításképp a legfrissebb, 2022-es adatokon nyugvó statisztika szerint az európai átlag 70 liter, ettől csak egy paraszthajszállal marad el Magyarország (68), miközben az élbolyban Csehország (136) és Ausztria (102) mögött a dobogó alsó fokáról a lengyelek (93) letaszították a németeket (92). Mielőtt kétségbeesve aggódnánk a magyar sörfogyasztásért, nem árt tudni, hogy mások mellett Szlovákia (59), Spanyolország (58) vagy Svédország (57) is irigykedve nézi a hátunkat.
Egyre fenntarthatóbban termelünk, miközben nagymértékben hozzájárulunk az európai gazdasághoz is
– mondta Lasse Aho, az Európai Sörgyártók Szövetségének elnöke a Brewers Forumot megnyitó plenáris ülésén. A kontinens tízezer sörfőzdéjét és -gyárát összefogó szervezet finn vezetője kiemelte, a szektor általuk képviselt szereplői mintegy kétmillió munkahely mögött állnak, miközben az egyes nemzetállamokban adók és járulékok formájában hozzávetőleg 40 milliárd euró kormányzati bevételt generálnak.
Lasse Aho szerint alapvetően nem érdemes összemosni a sört és a politikát, a küszöbön álló európai parlamenti választásokkal kapcsolatban mégis arról beszélt, egyáltalán nem mindegy, hogy a választásra jogosult több mint 300 millió állampolgár döntése által bizalmat kapó 720 képviselő hogyan gondolkodik a söriparról, a következő öt évben a döntéseivel miként alakítja a szabályozást, az üzleti környezetet.
Az északi sörguru szerint ez az esemény az egész söripar számára kulcsfontosságú pillanat, amikor reflektálhatnak arra a szerepükre, hogy összehozzák az embereket. „Akár baráti vagy családi körben, ünneplések vagy megemlékezések alkalmával, a sör az az ital, amely összeköti a közösségeket, elősegíti a kapcsolatok kialakulását és gazdagítja életünket” – mondta Aho, aki 2020 szeptembere óta foglalja el az elnöki széket, és olyannyira nem csak elméleti szakember, hogy immár 20 éve vezérigazgatója a finn Olvi Oyj vállalatnak, amely a sörön kívül gyárt cidert, üdítőt és ásványvizet is.
Számos klasszikus söripari téma szembejött velünk Lille-ben, ahol idén nem kevesebb, mint 900 sörfőző, beszállító, forgalmazó, döntéshozó, szakújságíró és fogyasztói érdekvédő gyűlt össze. Az előadások és a panelbeszélgetések visszatérő témája
Emellett a résztvevők olyan komplex témákat is alaposan körüljárnak, mint a komlónemesítés, a cefre előállítása, az erjesztés ellenőrzése, az érzékszervi tudomány és az alacsony alkoholtartalmú sörök ízvilágának egyre szélesebb spektruma. Mérleget vonva kijelenthető, hogy az idei Brewers Forumon minden a fenntarthatóbb, innovatívabb, felelősségteljesebb és sokszínűbb sörfőzésről szól.
Lille-ben mutatkozott be az EBC elnöke, Paul Lefebvre, az 1876-ban alapított Brasserie Lefebvre vezérigazgatója is. Nem a véletlen műve a névazonosság, az új vezető hatodik generációs belga családi sörfőző egy Quenast nevű csendes vallon faluból. A stafétabotot Benet Fitétől veszi át, aki 2020 novemberi kinevezésétől számos kihívással nézett szembe, mindenekelőtt a világjárvány által okozott lezárásokkal, így hamar fel kellett tűrnie az ingujjat. Lasse Aho az EBC új elnökéről szólva megelőlegezte: Paul Lefebvre nagy tapasztalattal rendelkezik, de friss szemléletet is hoz a sörgyártás kulcsfontosságú próbatételeihez.
A sörfőzők szorgalmasak, innovatívak, hihetetlen alázattal viseltetnek a szakmájuk iránt. Olyan környezetet szeretnénk kialakítani, amely biztosítja, hogy továbbra is a legjobb söröket készíthessük
– mondta Lefebvre, egyúttal előrebocsátva, hogy az EBC világszerte segíti a modern minőség-ellenőrzési eljárások kidolgozását a sörfőző, a maláta- és komlólaboratóriumok számára.
(Borítókép: Gyöngyösi Balázs / Index)