Többek között Nagy Márton, Navracsics Tibor és Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója is előadást tartott az Economx által szervezett Macronomx Meetup konferencián, ahol a magyar gazdaság helyzete mellett az európai ipar problémáiról is szó esett.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadásában kijelentette: arról még nem lehet beszámolni, hogy a magyar gazdaság visszatért a teljes növekedési pályára, de 2024-ben a gazdaság egy újraindulást tesz lehetővé, ezt az első negyedéves adatok is bizonyítják.
Miért nem érzik az emberek a különbséget, a válságból való kilábalást, miközben az infláció és a gazdasági válság a múlté?
– tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy nem látnak inflációs veszélyeket a rendszerben, a termelői árak deflációt mutatnak.
Úgy véli, hogy az inflációs alapfolyamatok tekintetében nincs probléma, miközben legyőztük az ikerdeficit problémakörét. Szerinte a költségvetés hiányát fokozatosan kell tovább csökkenteni.
„Az egyensúly helyreállítása garantált, a nagy kérdés, hogy mekkora lesz a növekedés, és milyen gyorsan következik be. Nemzetközi összehasonlításban is jók a friss adatok” – fogalmazott Nagy Márton, aki szerint többek között a fogyasztás helyreállítása, a beruházási aktivitás újraindítása, a magas exportaktivitás fenntartása és a munkaerőpiaci aktivitás növelése tárcájának fő feladata. Úgy látja, a fogyasztás visszaesését enyhíteni kell, az embereknek elegük van az infláció és koronavírus-járvány hatásaiból, a turisztikai számok is azt mutatják, hogy újraindulhat a fogyasztás. A jelenlegi adatok alapján idén hatszázalékos reálbér-növekedésre számít, a minimálbérek emelése javított a helyzeten, a kormány ösztönözte a béremeléseket.
A TÁRCAVEZETŐ SZERINT REÁLNYUGDÍJ-EMELKEDÉS IS LESZ IDÉN, 1,5 SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉSRE SZÁMÍT. ÚGY VÉLI, HOGY A KISKERESKEDELMI FORGALOMBAN IS TAPASZTALHATÓ A FOGYASZTÁS VISSZAPATTANÁSA.
Meglepőnek tartja, hogy az inaktivitási ráta csökkent a munkaerőpiacon. Az inaktívak száma 89 ezerrel esett vissza, ami már nagyon régóta nem fordult elő, miközben kevesebb a közfoglalkoztatottak száma. Nagyon alacsony a munkanélküliség Magyarországon, ugyanakkor még van tartalék a magyar rendszerben, képzések révén új embereket lehet bevonni. A magánszektorba 40-50 ezer ember ment át az államigazgatásból.
Idén 2,5 százalékos növekedésre számít.
Kiemelte, hogy a magyar üzemanyagárak a régiós átlagár alatt vannak. Nagy szerint a kamatstop a kkv-szektorban is kiemelt szerepet játszott. „Az elektromos autók piacán fog múlni az európai gazdaság sikere“ – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennek hatalmas szerepe lesz a magyar gazdaságban is.
Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben centralizálva osztották el az uniós forrásokat, ez pedig elhalványította a területi metszetet. A tárcavezető elmondta, hogy 2022 óta szeretnék a horizontális szemléletmódot bevezetni a területfejlesztést illetően, szerencsésnek tartja, hogy 2024. január elseje óta a területfejlesztéssel összefüggő szektorok egy politikai vezetés alatt állnak.
A növekedés és az egyensúly bonyolult viszonyban áll. Szépen zárkózunk fel az EU átlagához, de regionális szinten nem olyan jó a helyzet
– fogalmazott.
A miniszter szerint a felzárkózás nagyrészt Budapest éllovasszerepének köszönhető. A tárcavezető úgy látja: regionális dráma van kialakulóban, például a Nyugat-Dunántúlon, ez a gazdaság stagnálásnak, illetve a koronavírus-járvány hatásainak, valamint Ausztria és Németország munkaerő-elszívásának köszönhető. „Mindennapos probléma a munkaerőhiány” – jelentette ki.
A miniszter a fejlettségi szint alapján három ligába sorolta a régiókat. Az elsőbe Budapest és környéke tartozik. A másodikba azok a régiók, amelyek a közepes fejlettség csapdájával, problémájával küzdenek.
Pest vármegye is ilyen, az Európai Unió átlagához nem tudnak dinamikusan felzárkózni
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a probléma megoldásához meg kell találni a szükséges eszközöket. A harmadik ligába azok a régiók tartoznak, amelyek az EU-átlag fejlettségi szintjének hatvan százaléka alatt vannak, például az észak-magyarországi régió. Navracsics Tibor szerint ha az EU egészét nézzük, akkor már nem kelet és nyugat viszonylatában, hanem észak és dél közötti különbségekben mutatkoznak meg a fejlettségi különbségek. A nagy kérdés, hogy gazdasági értelemben ki fog a sikeresebb északhoz vagy a kevésbé sikeres délhez kapcsolódni.
Közép-Európa nem áll rosszul a versenyképességi mutatókban
– mondta Navracsics Tibor, aki szerint az elmúlt 10 évben számos járás kitört a fejlettségi csapdából, például a Debrecentől délre esők, és ebben nagy szerepe volt az uniós források sikeres lehívásának, amiben éllovasok vagyunk Csehországgal karöltve.
Folytatni kell a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, hogy megszűnjön az 55 százalékos felfüggesztési arány a források esetében. Térségalapú fejlesztési politikára kell áttérni
– mondta, hozzátéve, hogy „össze kell varrni” a valaha összetartozó, de szétszakított térségeket, ideértve a ma már határokon túliakat is.
„Európa egy elszegényedő eminens tanuló” – jelentette ki előadásában Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az európai iparban kiemelt szerepe van autógyártásnak (6 százalékát teszi ki), de ez léket kapott a Volkswagen-botrány óta.
Ha az európai ipar nem marad versenyképes, akkor nem érünk el semmit az üvegházhatású gázok kibocsátásának területén sem
– fogalmazott, hozzátéve, hogy jelenleg egy túlfűtött normatív szabályozás is nyomasztja az európai gazdaságot a szankciós és háborús politika mellett, a vállalatok pedig a tartalékok képzésére helyezik a hangsúlyt.
Európa egy eminens az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésének területén, de egyre rosszabb gazdasági teljesítménnyel
– mondta
Bacsa György arról is beszélt, hogy míg Kína 29 százalékát adja a világ szén-dioxid-kibocsátásának, Európa csupán 7 százalékát. Szerinte miközben Európában nő az autók átlagéletkora, az eddig vezető autóipar mára B kategóriát jelenti globálisan. Úgy látja, hogy a szereplők elmehetnek a térségből, átszervezik a működésüket más régiókba, ami a globális klímapolitika szempontjából nem előny, de az európai ipar további gyengüléséhez vezet.
Az európai versenyképesség csökkenésének elsődleges oka a pénzügyi, energia- és kommunikációs szektorok integráltságának hiánya
– idézte Enrico Lettát a Mol ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a következő Európai Bizottságnak és Parlamentnek a versenyképes iparpolitikára kell helyeznie a hangsúlyt. Bacsa György szerint nem reális a tradicionális energiaforrások teljes kivezetése az növekvő globális energiaigény miatt, mert a dolgok állása szerint egyetlen fosszilis energia sem lesz kiváltható a közeljövőben.