A hét elején még intenzív forinterősödést láthattunk, az euró–forint jegyzése kedden átmenetileg 383 alatt is járt, ahol utoljára január végén–február elején láttuk a jegyzést. Ezt követően rendkívül intenzív fordulatot láthattunk, szerdán 388 fölé lépett a jegyzés, majd pénteken megérintette a 390-es szintet, ahol kisebb korrekció indult – világított rá az Indexnek Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. A magyar tőzsde újabb rekordot döntött, és a Moody’s hitelminősítő is jó híreket közölt, szinten hagyta a magyar adósbesorolást – erre már a Makronóm Intézet szenior elemzője, Molnár Dániel mutatott rá. Heti összefoglalónk.
A forint a hetet az euróval szemben a 385-ös szint alatt kezdte. Hétfőn egy viszonylag szűk sávban mozgott, majd kedden kezdett el erősödni.
A hét elején még intenzív forinterősödést láthattunk, az euró–forint jegyzése kedden átmenetileg 383 alatt is járt, ahol utoljára január végén–február elején láttuk a jegyzést
– világított rá Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője szerint ebben elsősorban az euró–dollár kurzus játszott szerepet: az euró erősödött a dollárral szemben az inflációs várakozások nyomán, ami a forintot is január óta nem látott szintre erősítette.
Ezt követően rendkívül intenzív fordulatot láthattunk, szerdán 388 fölé lépett a jegyzés, majd pénteken megérintette a 390-es szintet, ahol kisebb korrekció indult.
Varga rámutatott, hogy az euró–zloty árfolyamában is hasonló irányú mozgásokat láthattunk, de kisebb kilengésekkel. Az európai és amerikai kamatvágási várakozások változásai okozhattak nagyobb tőkeáramlásokat. A piaci szereplők próbálják beárazni, hogy a Fed mikor tudja megkezdeni a kamatvágási ciklust, illetve az EKB jövő héten várható kamatvágását követően milyen kamatpálya várható az eurózónában.
Molnár Dániel részletesen kifejtette, hogy mi állhatott a forint gyengülése mögött amellett, hogy az euró vesztett az erejéből a dollárral szemben:
Ugyanakkor a vártnál magasabb áremelkedési ütem elbizonytalaníthatta a befektetőket a jövő hétre várt EKB-kamatcsökkentéssel kapcsolatban, amely euróerősödést váltott ki a dollárral szemben, és a forintot is visszaerősítette a 389-es szint alá az euró ellenében.
A péntek délutáni USA-inflációs adat ellenben nem okozott meglepetést: áprilisban a Fed által kiemelten figyelt PCE árindex 2,7 százalékon stagnált az elemzői várakozásoknak megfelelően
– tette hozzá a szakértő. A havi maginfláció ugyan valamivel kisebb lett, mint a várakozások, de ez leginkább csak megerősítette azon várakozásokat, hogy az infláció már lassul az Egyesült Államokban, és hamarosan, várhatóan szeptemberben megkezdődnek a kamatvágások.
Az euró ennek nyomán tovább erősödött a dollár ellenében, ami a forintot is stabilizálta 389 alatt. Ugyanakkor, ahogy kedden, most sem bizonyult tartósnak az euró erősödése a dollár ellenében, ami a forintot is visszagyengítette, péntek délután átmenetileg 390 felett is járt a jegyzés, azonban a támasz nem esett el.
A szakértők rámutattak, hogy a jövő héten több esemény is mozgathatja a forint árfolyamát:
„Ugyanakkor több döntéshozó is hangsúlyozta, hogy ezt követően adatvezérelt üzemmódban maradnak, nincs előre eldöntött kamatpálya” – jelezte Varga Zoltán, aki szerint érdekes lesz, hogy miként kommentálják a vártnál magasabb májusi inflációs számokat.
Az EKB döntése közvetlenül az euró–dollár árfolyamot befolyásolja, így a vártnál lazább kamatpolitika gyengítheti a jegyzést, amely a forintárfolyamra is negatívan hathat
– erre már Molnár Dániel világított rá, hozzáfűzve, hogy pénteken közli az amerikai munkaügyi hivatal a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak számát, ami a Fed várható kamatpolitikája szempontjából fontos.
Április után egy újabb, a vártnál kedvezőtlenebb adat tovább erősítené a kamatvágás közeledtét, ami a dollár gyengítésén keresztül erősíthetné a forint árfolyamát.
Ezen felül a nemzetközi befektetői hangulat és az európai választások befolyásolhatják a magyar deviza árfolyamát. Molnár szerint a forint az euróval szemben a 385–390-es sávban mozoghat az euróval szemben, míg Varga inkább a 385–395-ös sávot látja bejárhatónak.
A BUX index új történelmi csúcsot állított be a keddi kereskedésben, mely 70 065 pontnál került kijelölésre, ezt viszont profitrealizálás, éles negatív korrekció követte.
Most a 67 500–68 000 pontos támaszra érdemes figyelni a hazai részvényindex grafikonján
– világított rá Varga Zoltán. Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője kifejtette: a vezető részvények közül a Magyar Telekom folytatta azt, amit közel egy éve elkezdett – az árfolyama érintette az ezer forintos szintet is, 1 százalékos emelkedés eredményeként.
A többi blue chip esetében a részvényárfolyamok mérséklődését figyelhettük meg, az OTP annak ellenére is árfolyamcsökkenést szenvedett el, hogy múlt hét péntek óta ismét elindultak a sajátrészvény-visszavásárlások – igaz, a korábbinál valamelyest visszafogottabb ütemben.
– állapította meg Horváth. A midcapeket illetően jelentősebb mozgásokat figyelhettünk meg. Meghatározó esemény volt a hétfői bejelentés, miszerint a MOL hosszú távú megállapodást kötött az Alteo egyik leányvállalatával magas inerttartalmú földgáz hasznosítására vonatkozóan. A befektetők ezt a fejleményt kedvezően értékelték,
az Alteo-részvények árfolyama még aznap 9 százalékos emelkedést ért el.
Azonban ez a jelentős növekmény az elmúlt hetekben más papíroknál is megszokott technikai hatás, azaz az osztalékszelvény levágásának eredményeként lényegében elpárolgott: a csütörtöki kereskedési nap során több mint 10 százalékkal mérséklődött az Alteo részvényárfolyama, végül pedig a hetet is összességében kisebb mínuszban zárta.
A másik jelentősebb zöldpapír, a PannErgy árfolyama viszont pozitívan alakult, a hét során közel 4 százalékos emelkedést tudott felmutatni.
– mutatott rá a szakértő. Mindezek mellett a Duna House és az Állami Nyomda részvényeinek árfolyama egyaránt 6 százalék körüli emelkedést ért el – mindezt részben a vállalatok erős első negyedéves eredményei magyarázzák.
A Moody’s fenntartja Magyarország Baa2 hosszú távú befektetői besorolását a legfrissebb, Magyarországról szóló jelentésében, amelyről azt írták, „ez a közzététel nem jelent be hitelminősítési intézkedést, és nem utal arra, hogy a közeljövőben várható-e hitelminősítési intézkedés”, de megerősíti az ország gazdasági helyzetét.
A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy kommentálta a hitelminősítést, hogy „a Magyarország iránti nagyfokú bizalmat tükrözi, hogy a Standard & Poor’s áprilisi jelentése után most a Moody’s stabil kilátással változatlanul hagyta hazánk államadósságának befektetésre ajánlott besorolását”.
MAGYARORSZÁG MEGÍTÉLÉSE A NEMZETKÖZI PÉNZPIACOKON KEDVEZŐ, A MAGYAR ÁLLAMPAPÍROK NÉPSZERŰSÉGE TÖRETLEN
– írta közleményében a tárca. „Az erős befektetői és piaci bizalmat a sikeres kötvényaukciók és a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) folyamatos beáramlása is alátámasztja. Magyarországon ruháznak be a többi között a legnagyobb német autógyártók és a high-tech elektromosautó-ipari cégek is, mint például a BYD vagy a CATL” – fűzték hozzá.
(Borítókép: Németh Emília / Index)