A válság előtti szinteket idézi a lakossági hitelezés, de míg a lakáshitelezésben a referenciakamat, a személyi kölcsönöknél az esztelen kereslet a gátja a további komoly kamatcsökkentésnek.
Közel kétéves, 22 hónapos csúcsra jutott a lakossági hitelezés Magyarországon 2024 áprilisában: 2022 júniusát követően ismét 230 milliárd forint fölé emelkedett a háztartások által felvett, nem folyószámla-jellegű hitelek összege.
Ezen belül történelmi csúcsra jutott a személyi kölcsönök folyósítása. A magyarországi banktörténelemben nem volt még példa arra, hogy 68,2 milliárd forintot meghaladó összegben adósodjanak el egyetlen hónap alatt az ügyfelek személyi kölcsönből. Az eddigi csúcsot 2019 júniusa tartotta, akkor 53 milliárd forintnyi személyi hitelt vettek fel a háztartások.
Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáikból az is látszik, hogy kiugró összegek ellenére, a hitelfelvételi kedv még messze nem akkora, mint a bezzegévnek tekintett 2019-ben. Hiszen idén áprilisban a 68,2 milliárd forint értékű személyi hitelt 26 200 szerződésre fizették ki a bankok, míg 2019-ben nyolc egymást követő hónapban is ennél több kontraktust kötöttek ügyfeleikkel. A személyi kölcsönök szerződésszámában az abszolút csúcsot így továbbra is 2019. májusa tartja, amikor 31 415 személyihitel-szerződést írtak alá az ügyfelekkel a pénzintézetek. Akkor azonban az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg 1,8 millió forint körül volt, míg idén áprilisban a szerződés aláírását követően átlagosan 2,6 millió forintot utaltak ki adósaiknak a bankok.
A személyi kölcsönök átlagösszegénél is gyorsabban emelkedik a lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege. Idén áprilisban már 18 millió forintot közelítette az egy szerződésre jutó átlagösszeg, miközben egy évvel ezelőtt – a teljes hitelfelvételi nihil és a magas kamatszintek közepette – a 10 millió forintot sem érte el az az összeg, amit az adósok be mertek vállalni. A dinamikusan növekvő átlagos lakáshitelösszeg mögött ugyanakkor nem feltétlenül a csökkenő kamatokat, a növekvő béreket és a tavalyihoz képest üdítően alacsony, lakásvásárlásra bátorító inflációt érdemes keresni – bár kétségtelenül ezek is szerepet játszanak a felhorgadó hitelboomban.
A megugró átlagösszeg ugyanis egyértelműen a támogatott lakáshitelek előretörésének, konkrétan az 50 millió forintos hitelösszegig elérhető csok plusznak köszönhető. A családügyi államtitkárság korábbi adatai szerint a lehetőséggel élő családok átlagosan 24 millió forintot vesznek fel a piaci hitelszint kevesebb mint felén, maximum 3 százalékos kamat mellett elérhető hitelből. Miután pedig a támogatott lakáshitelek (lényegében a csok plusz konstrukciók) az áprilisban folyósított lakáshiteleknek már 30 százalékát adták, ezért felfelé hajtják az átlagos szerződésméretet.
A lakáshiteleknél egyébként szintén 2022 júniusáig kell visszamenni, hogy az áprilisi 121,2 milliárd forintnál magasabb havi folyósítást lássunk.
Míg azonban a 2022 júniusi 128,2 és a májusi 154 milliárd forintos kihelyezéshez 9500, illetve 10 800 szerződésre volt szükség, addig idén áprilisban csak 6745 ügyfél vett fel lakáshitelt a bankoktól.
Ha az év első négy hónapjának az adatait nézzük, akkor nem túl merész megállapítás az hogy 2024-ben végre megdőlhet 2019 eddigi hegemóniája a személyi hitelezésben: az április végéig folyósított 230 milliárd forintos összeg 31 százalékkal múlja felül a bezzegév adatait. A lakáshitelpiacon az év eddigi részében folyósított 386 milliárd forint ugyan másfélszer akkora összeg, mint az az 1504 milliárd, amit 2023 első harmadában az ügyfelekre tudtak tukmálni a bankok, ám a folyósítás így is 22 százalékkal elmarad a 2022-es évi 493 milliárd forintot meghaladó összegtől.
Itt persze fontos megjegyezni, hogy 2022 tavaszán elért abszolút csúcsot annak fényében érdemes vizsgálni, hogy ezek voltak azok a hónapok, amikor felfutott az MNB Zöld Otthon Programjának (ZOP) hitele, amelyet új, energiatakarékos lakásokra lehetett igénybe venni maximum 2,5 százalékos kamat mellett.
És ha már az új lakások finanszírozása szóba került, érdemes megjegyezni, hogy az MNB 2017-ig visszamenő adataiban nem volt még példa arra, hogy ilyen magas arányt, 80,6 százalékot képviseljen a lakásfinanszírozáson belül a használt lakásokra felvett hitelek aránya. Egyszerűen nincs új lakás a piacon, s ez később bizony korlátja lehet a lakossági hitelezés felfutásának.
Ami a hitelek kamatát illeti: hiába ugrott meg áprilisban és jutott a hónap közepére 7 százalék fölé a lakáshitelek esetében legnépszerűbb, 10 évre fixált hitelek referenciakamataként szolgáló bankközi kamat, a 10 éves BIRS értéke (s jelentek meg riogatások, amelyek arról szóltak, hogy a bankok felmondják a 7,3 százalékban maximált THM-plafonra tett vállalásukat), az MNB adatai (egyelőre) nem igazolták ezt.
A piaci lakáshitelek átlagos teljes hiteldíjmutatója (THM) áprilisban tovább csökkent, a hónapban megkötött szerződések átlagos hitelköltsége 6,62 százalék volt. Való igaz, az átlagos THM értéke márciushoz képest már csak 9 bázispontot csúszott vissza, de éves összevetésben aki áprilisban vett fel hitelt, az 2,67 százalékkal alacsonyabb kamaton jutott hozzá, mint az, akinek 2023. áprilisában kellett szerződnie.
A személyi hiteleknél is van ok a pezsgődurrogásra: másfél év után esett újra 18 százalék alá a személyi kölcsönök thm-je.
Ugyanakkor, míg a lakáshiteleknél a többéves csúcsot jelentő 9,29 százalékhoz képest 267 bázisponttal csökkent az átlaghitelek THM-je, addig a személyi kölcsönöknél – hiába sokkal magasabb kamatról beszélünk – a bankok alig 1,5 százalékpontot engedtek a kamatból a 2023-as kamatcsúcsokhoz képest.
A személyi kölcsöknél ugyanis nincs meghatározott, piacalakító THM-plafon. Ráadásul – mint láttuk a folyósítási adatokban – az ügyfelek 18 százalékos kamat mellett is úgy nyelik magukba a személyi kölcsönt, mint a cukrot – miért csökkentenék akkor a bankok komolyabb mértékben a kamatokat?
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)