Az emelkedő megélhetési költségek miatti szegénység növekvő szintje, a demokrácia elleni tartós fenyegetések, a széles körben elterjedt rasszizmus és a migrációval összefüggő kihívások veszélyeztetik az alapvető jogok védelmét Európában az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) éves jelentése szerint.
Az unió bécsi székhelyű alapjogi ügynöksége jelentésében azt írta, hogy az emelkedő energia- és megélhetési költségek miatt minden ötödik ember szegénységbe süllyedt az Európai Unióban. A szegénység csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések ellenére a gyermekek és a kiszolgáltatott háztartások, például az egyszülős, roma és migránscsaládok gyerekei vannak a legnagyobb veszélyben – idézi a jelentést az MTI.
A migrációs kihívásokkal kapcsolatban kiemelték, hogy a nemrégiben elfogadott uniós migrációs és menekültügyi paktum rögzítette szabályok erősebb jogvédelmet biztosítanak az EU határaira érkezettek számára. Az alapvető jogok betartásának nyomon követésére és a gyermekvédelemre vonatkozó új szabályok, valamint a jogsértésekről szóló bejelentések kivizsgálására vonatkozóan bevezetett kötelezettség lehetőséget kínál az alapvető jogok tiszteletben tartásának javítására.
A demokratikus fenyegetésekkel kapcsolatban az ügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy a túlzott állami beavatkozások, különösen a békés gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága elleni fellépések veszélyeztetik a civil társadalom mozgásterét. Ez a közügyekben való érdemi részvétel hiányával, valamint a félretájékoztatással együtt Európa-szerte aláássa a demokráciát – közölték.
A jelentéstevők növekvő antiszemitizmusra is figyelmeztettek, kiemelve, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezet által október 7-én Izrael területén elkövetett terrortámadás, majd Izrael katonai válasza a Gázai övezetben a „zsidók elleni fenyegetések és erőszak riasztó növekedését váltotta ki az Európai Unióban”.
Az uniós ügynökség szerint az EU-ban egyre növekvő intolerancia számos társadalmi csoportot, köztük a muszlimokat, az afrikai származásúakat, a romákat és a migránsokat is érinti. Az online platformokon terjesztett félrevezető információk csak súlyosbították a rasszista és megosztó hozzáállást a lakosság körében.
Közölték továbbá, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nagyobb mértékű használata és a közszolgáltatások digitalizálása azzal a kockázattal jár, hogy kirekeszt bizonyos társadalmi csoportokat, köztük az időseket, a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanokat és a romákat. Emlékeztettek: a mesterséges intelligenciáról és a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály, valamint a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló egyezménye e kihívások némelyikének kezelésére irányul.
Az uniós ügynökség a kihívások azonosítása után arra szólította fel az uniós tagországokat, hogy segítsék a hátrányos helyzetű csoportokat. Erősítsék meg az alapvető jogok biztosítékait a határokon, valamint javítsák a kutatás és mentés hatékonyságát a tengereken. Biztosítsanak továbbá jobb feltételeket az újonnan érkező migránsok kérelmeinek feldolgozásához, valamint független jogi szolgáltatást az EU külső határainál.
A jelentéstevők szerint az uniós tagállamoknak lépéseket kell tenniük a civil társadalom védelme, a civil mozgástér korlátozásainak csökkentése, valamint az emberijogvédők és a médiaszabadság védelme érdekében. A tagállamoknak igénybe kell venniük a civil társadalom szakértelmét, érdemi időt hagyva a hatékony konzultációra.
Végezetül hangsúlyozták, hogy a tagállami kormányoknak határozottan fel kell lépniük a rasszizmus és az ahhoz kapcsolódó intolerancia minden formája ellen, valamint biztonságosabb online teret kell szavatolniuk mindenki számára, és fel kell lépniük az online térben terjesztett gyűlölet ellen.