Bár éves szintén nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene áprilisban, mindezt meglehetősen alacsony bázishoz mérten. Havi viszonylatban ráadásul csökkenést mért a KSH: az idei negyedik hónapban csökkent a magyarok vásárlókedve márciushoz képest, a kormány szerint ugyanakkor a húsvéti nagybevásárlásoknak tudható be. Összességében elmondható, hogy a kormány által várt lakossági óvatossági motívum oldódása eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,7, naptárhatástól megtisztítva 3,2 százalékkal nőtt 2024. áprilisban az előző év azonos időszakihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1563 milliárd forintot ért el áprilisban. Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Havi bázison azonban csökkenést mért a KSH: A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva.
Naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,4 százalékkal emelkedett 2024. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,4 százalékkal nőtt.
Beszámoltunk arról, hogy a KSH szerint a magyarok mekkora átlagfizetésből intézhetik vásárlásaikat, és árnyaltuk is a képet.
A legfrissebb adatok alapján 2024 áprilisában 3,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, így az év első négy hónapjában éves alapon összességében 2,4 százalékkal bővült a fogyasztás. Havi alapon, azaz az előző hónaphoz képest minimális 0,9 százalékos mérséklődés volt megfigyelhető. Ez utóbbit elsősorban olyan szezonális hatások okozták, mint a húsvéti ünnepekhez kötődő márciusi nagybevásárlások utáni visszafogottabb költés – értékelte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
„A kiskereskedelmi forgalom jelentős növekedése összességében azt jelzi, hogy a kormányzati intézkedések eredményeként a fogyasztás a helyreállás szakaszában tart, amely folyamatot az infláció leszorítása és alacsony szinten tartása, így a reálbérek szeptember óta tartó folyamatos növekedése érdemben támogat. A fogyasztói bizalom erősödésének következtében az óvatossági motívum további oldódása várható, amely a belgazdaság nagyobb teljesítményén keresztül hozzájárul a GDP növekedéséhez. Az éves szinten 5–6 százalék mértékben növekedő reálbérek a belső kereslet helyreállásának, a fogyasztás bővülésének egyik fő hajtóerejét fogják jelenteni, így a kiskereskedelmi forgalomban megfigyelhető növekedési tendencia folytatása várható” – közölte a tárca.