Erős szezonra számíthatunk idén a Balatonnál, és ilyenkor mindig kérdés, hogy lesz-e elég munkára fogható ember a vendéglátásban. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértőit kérdeztük erről, illetve a strandételek drágulásáról is előrejelzést kaptunk. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke lapunknak jelezte, hogy a külföldi vendégmunkások kiemelt szerepet kaphatnak a Balatonnál, egyszerűbb betanított munkákat végezhetnek el, például a lángossütéstől a felszolgálásig.
Korábban írtunk róla, hogy a vendéglátásban már érezhetően jelen vannak a külföldi vendégmunkások, elég csak a sokszor magyarul nem vagy alig beszélő ételfutárokra gondolni. Az idén a balatoni munkaerőhiányt is enyhíthetik a jellemzően Fülöp-szigetekről, Thaiföldről vagy Indiából érkezett dolgozók.
Egyszerűbb betanított munkák, például a lángossütés vagy a felszolgálás során találkozhatunk majd a Balatonon külföldi vendégmunkásokkal,
akik jellemzően jól tudnak angolul – jelezte lapunknak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke. A munkaerőhiány tehát jócskán csökken 2022-höz képest a Balatonnál, amikor a lezárások hatására nagyon sokan otthagyták a szakmát, és átmentek más ágazatokba, például az építőiparba. Azonban ennek gyengélkedésével azonban fordult a széljárás, és sokan vándorolnak át a vendéglátásba. A szakemberhiány ugyanakkor továbbra is probléma az MVI elnöke szerint, szakácsból és cukrászból is többre lenne szükség.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértőitől megkérdeztük, hogy mennyire égető probléma a munkaerőhiány a hazai turizmus-vendéglátásban, ezt hogyan tapasztalhatjuk majd a Balatonnál. Illetve más uniós országokat mennyire sújt ez a probléma.
A munkaerőhiány a koronavírus-járványt követően ismét előtérbe került, és fő alakítója a munkaerőpiaci folyamatoknak – mind Európában, mind Magyarországon
– világított rá Pásztor Szabolcs, a gazdaságkutató alapítvány kutatási igazgatója. A munkaerőhiány mérésének egyik lehetséges módszere az üres álláshelyek arányának, dinamikájának vizsgálata. Ez az arány megmutatja az üres álláshelyek számát az összes álláshely százalékában.
Az Európai Unióban 2023 negyedik negyedévében az üres álláshelyek aránya 2,5 százalék volt, míg a járvány utáni csúcsát 3 százalékon érte el a mutató, 2022 első felében.
A koronavírus-járvány előtt 2019-ben ért csúcsára az üres álláshelyek aránya 2,2 százalékon, vagyis a járványt követően erőteljesebb a munkaerőhiány, mint azt megelőzően, de enyhülőben van a jelenség
– jelezte Pásztor. Az EU-n belül országonként jelentősebb eltéréseket is láthatunk az üres álláshelyek arányát illetően. 2023 negyedik negyedévében – 4,4 százalékos értékével – Belgiumban volt a legmagasabb az üres álláshelyek aránya az Európai Unióban. A skála másik végén Románia és Bulgária állt, ott volt a legalacsonyabb az üres álláshelyek aránya, mindkettő esetében csupán 0,7 százalékos szinten állt a mutató.
Magyarországon az Eurostat adatai alapján az üres álláshelyek aránya 2,3 százalék volt a tavalyi negyedik negyedévben, mellyel az EU szintjén a középmezőnyben foglaltunk helyet
– erre már Erdélyi Dóra, az Oeconomus szenior elemzője világított rá, megjegyezve, hogy a munkaerőhiány hazánkban is erős, de számos más EU-tagországban magasabb szintet ér el, illetve enyhülőben van idehaza is.
Az Európai Unióban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 2023 negyedik negyedévében az üres álláshelyek aránya 3,1 százalék volt, jelentősebb, mint az összes gazdasági szektorra vonatkozó átlag. A szakértőkkel közelebbről is megnéztük a 2023 végi számokat az uniós országokra vetítve:
– mutatott rá a szakértő. Görögországban és Horvátországban – két közkedvelt nyaralóhelyen – kismértékben magasabb, de a magyarhoz közeli volt a munkaerőhiány a turizmusban – rendre 1,5 és 1,6 százalék.
Pásztor Szabolcs és Erdélyi Dóra egyetértenek Kovács Lászlóval, az MVI elnökével, aki szerint idén enyhül a munkaerőhiány, főleg 2022-höz képest. A hazai építőipar gyengélkedik, így az ott dolgozók átmennek a vendéglátás és szállodaipar területére, valamint a vendégmunkások is segítséget jelenthetnek. Ugyanakkor ahol szakértelem is kell, mint a szakács vagy cukrász, ott nem megoldás a külföldi munkavállaló – világítottak rá az Oeconomus elemzői.
Az Economx legfrissebb elemzésében a balatoni strandételek árainak várható alakulását vette szemügyre az Oeconomus szakértőivel.
A tavalyi árakhoz képest 10-15 százalékkal drágulhat idén a fagyi, így 500-600 forintra rúghat egy gombóc ára,
frekventáltabb helyeken ennél többet is elkérhetnek. A lángos ára pedig ezer forint felett alakulhat. Ugyanakkor a legtöbb árusítóhely igyekszik, hogy árszintjével ne lépje át a vendégek ingerküszöbét. A teljes elemzést ide kattintva olvashatja el.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)