Az ado.hu járta körül a kérdést, hogy hogyan biztosíthatja be magát az, aki a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgozna arra, hogy a lehető legkedvezőbb nyugdíjat kapja, amikor majd végül kéri a nyugdíjazását – írja a 24.hu.

Eszerint a kiindulópont, hogy teljes jogú öregségi nyugdíjat fő szabályként az kaphat, aki betöltötte a 65. évét, illetve a nők közül az, aki ugyan nem töltötte be a 65. életévét, de rendelkezik 40 év munkaviszonnyal. Vannak azonban, akik miután betöltötték a korhatárt, utána is tovább dolgoznának, akár teljes munkaidőben is.

Ha valaki úgy dönt, hogy a korhatár betöltése után is dolgozna, annak több okból is magasabb lehet a nyugdíja, amikor majd kéri a nyugdíjazását – a hosszabb szolgálati idő (nyugdíjszorzó) és az időközben elért kereset, a valorizációs szorzó emelkedése is magasabb nyugdíjhoz vezethet.

Viszont ha már a korhatár betöltésekor kérte a nyugdíja folyósítását, akkor további keresőtevékenységgel sem növelheti a nyugdíj összegét (mert már nem vonnak a nyugdíjasok keresetéből tb-járulékot), viszont évente emelkedik a juttatása az infláció mértékével.

Aki nem kérte rögtön a nyugdíjazását, az még meggondolhatja magát, és visszamenőlegesen fél évre kérheti utólag is a nyugdíjmegállapítást. De a szakértő azt is megválaszolta, hogy mi a helyzet, ha valaki rájön, hogy egy fél évnél korábbi időponttal járt volna a legjobban (például mert továbbdolgozott ugyan, de csak részmunkaidőben), de már akkorra nem kérheti a visszamenőleges nyugdíjmegállapítást?

A portál szakértője felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása (nyugdíjrögzítés) megoldja ezt a helyzetet.

A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását fő szabályként az kérheti, aki betöltötte a korhatárt, és legalább 20 év szolgálati ideje van. Előnye lehet, hogy így további szolgálati időt lehet szerezni, hiszen a nyugdíjat nem folyósítják, így nem számít nyugdíjasnak az illető (vonják a keresetéből a tb-járulékot).

Továbbá, akinek a korhatár betöltése után is van kedve tovább dolgozni, és legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, illetve ez alatt az idő alatt nem kéri a nyugdíj folyósítását, az további szolgálati időt szerezhet, és a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiválaszthatja, melyik nyugdíj kedvezőbb neki,

• a korhatár betöltésére kiszámított, éves nyugdíjemelésekkel növelt nyugdíj vagy
• a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj.

Így senkit nem érhet veszteség a későbbi tényleges nyugdíjba vonulás miatt, ugyanis a nyugdíj összege legalább akkora lesz, mint amennyi a korhatár elérésekor lett volna, de ha a későbbi időpontban megállapítható nyugdíj ennél magasabb lenne, akkor azt folyósítják neki.