Az Európai Bizottság vizsgálata szerint az akkumulátoros elektromos járműgyártás Kínában tisztességtelen támogatásban részesül, ami gazdasági kárral fenyegeti az Európai Unió elektromos járműgyártásban érdekelt vállalatait, valamint hátrányos lehet a kínai gyártmányok uniós importőreire, felhasználóira és fogyasztóira, ezért ideiglenes kiegyenlítő vámok bevezetését helyezte kilátásba – tájékoztatott az uniós bizottság szerdán. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a túlzott protekcionizmus nem megoldás.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a Kínából importált, teljes mértékben elektromos autókra vonatkozó intézkedéstervezetet, amely jelentős büntetővámokat vetne ki a Kínában gyártott elektromos járművekre.
Illetve a bizottság felvette a kapcsolatot az illetékes kínai hatóságokkal, és kilátásba helyezték, hogy ha a kínai hatóságokkal folytatott megbeszélések nem vezetnek megoldásra, akkor az unió ideiglenes kiegyenlítő vámokat vezethet be július 4-től, az egyes tagállamok vámhatóságai által meghatározott formában.
A Bizottság által vizsgált három kínai gyártóra – BYD (17,4 százalék), Geely (20 százalék), SAIC (38,1 százalék) – vonatkoznának a vámok.
Más elektromos járműgyártásban érdekelt kínai vállalatokra, melyek együttműködtek az uniós vizsgálatban, átlagosan 21 százalékos vám vonatkozna. Az összes többi kínai gyártóra, amelyek nem működtek együtt, 38,1 százalékos vámot kellene alkalmazni.
Az Európai Bizottság még október 4-én indított szubvencióellenes vizsgálatot a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművek behozatalára vonatkozóan. Az ideiglenes kiegyenlítő vámokat az EU a vizsgálat kezdetét követő 9 hónapon belül, azaz legkésőbb július 4-ig bevezetheti. A végleges intézkedéseket az ideiglenes vámok kivetésétől számított 4 hónapon belül kell bevezetni – olvasható a közleményben, amit az MTI összegzett.
A közlemény szerint az ideiglenes vámok tervezett szintjeiről minden érdekelt fél tájékoztatást kap, beleértve az uniós gyártókat, importőröket és exportőröket is. A vizsgálatban érintett vállalatoknak lehetőségük van véleményt nyilvánítani, majd a kapott információk ismeretében az Európai Bizottság az uniós joggal összhangban felülvizsgálhatja számításait.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a tervezet a jelenlegi 10 százalékos, már meglévő vámokra további 17,4–38,1 százalék közötti büntetőterhet róna ki. A kivetni tervezett büntetővámok nem egységesek, hanem gyártónként eltérő mértékűek. A tárcavezető kiemelte, hogy az Európai Bizottság egy kettős diszkriminációs rendszert alakítana ki, ugyanis a büntetővámok nemcsak Kínával, hanem az egyes gyártókkal szemben is diszkriminatívak.
Az ilyen differenciált és további nagy fokú diszkriminációt eredményező büntetővámrendszer szinte példa nélküli a történelemben.
Majd a miniszter kijelentette, a kormány nem ért egyet a büntetővámokkal, hiszen a protekcionizmus nem megoldás. Ehelyett együttműködésre és szabad piaci versenyre van szükség. Ahelyett, hogy büntetővámokon keresztül korlátozzuk a gyártók közötti versenyt, támogatni és segíteni kell, hogy az európai elektromos járműipar versenyképessége globális szinten megerősödjön. „Erős verseny nélkül nincs erős Európai Unió sem.”
A büntetővámok kivetését a legnagyobb európai autógyártókat is tömörítő, mintegy 60 ipari és technológiai vállalatot összefogó Gyáriparosok Európai Kerekasztala sem támogatja. Ezt a héten lezajlott, a miniszterelnökkel folytatott találkozón is megerősítették.
Végezetül Nagy Márton kiemelte, a kormány az elektromos autózás térnyerésének felgyorsítása és a verseny fokozása érdekében uniós szintű akciótervet dolgoz ki, amelyet a soros magyar elnökség keretében, a Versenyképességi Tanács július 8–9-i ülésén mutat be a tagállamoknak.
Az Index a témával kapcsolatban csütörtökön jelentkezik átfogó elemzéssel.
(Borítókép: Látogatók nézik a kínai BYD autómárka BYD Han elektromos autóját az IAA Mobility 2023 nemzetközi autókiállításon 2023. szeptember 6-án Münchenben, Németországban. Fotó: Leonhard Simon / Getty Images)