A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább a mindennapjaink része. Már meg sem lepődünk, hogy tud fordítani vagy emberi hangon csevegni. De ennél sokkal többről van szó, az MI tényleg képes lehet életünk megváltoztatására, képletesen vagy akár szó szerint is.
A Boston Consulting Group (BCG) a közelmúltban tette közzé tanulmányát a Drug Discovery Today gyógyszeripari szaklapban és nem kevesebbet állít, mint hogy az MI által „felfedezett vagy tervezett” gyógyszervárományos molekulák szignifikánsan nagyobb arányban sikeresek a korai fázisú kísérletekben, mint az eddigi iparági átlag. Vagyis az MI által felfedezett molekulák lökést adhat a gyógyszergyártóknak, és több sikeres gyógyszer születhet majd, mint eddig.
Az utóbbi öt évben már számos gyógyszert és vakcinát fedeztek fel MI segítségével. Hogy képet kaphassunk, mennyire sikeresek az MI által felfedezett molekulák a klinikai vizsgálatokban, a BCG egyedülálló vizsgálatot végzett: több mint 100 MI-alapú biotechnológiai vállalat klinikai folyamatait vizsgálták meg.
Azt találták, hogy az MI által felfedezett molekulák az I. fázisú klinikai vizsgálatokban 80–90 százalék arányban sikeresek, ami lényegesen magasabb a 40–65 százalék közötti iparági átlagnál. Ezek a sikeres molekulák továbbjutottak a II. fázisú klinikai vizsgálatokba, ahol 40 százalékos sikerességi arányt értek el. Ez, bár megfelel az iparági átlagnak, a nagyobb merítési alap miatt a BCG szerint azt jelenti, hogy
akár meg is duplázódhat a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés eredményessége az MI segítségével, vagyis több molekula juthat el a sikeres gyógyszerek sorába.
Az eredmények azt is bebizonyították, hogy az MI kiválóan alkalmas arra, hogy gyógyszerpotenciállal rendelkező molekulákat tervezzen vagy fedezzen fel, valamint csökkentse a felfedezés költségét és időtartamát.
Az MI felhasználása a gyógyszerfejlesztésben és felfedezésben nagyszerű lehetőséget nyújt a nemzetközi léptékben kis és közepesnek számító magyar gyógyszercégek számára is, hogy fejlesszék a kutatás-fejlesztési tevékenységüket
– mondta az Indexnek Újlaki Ákos, a BCG ügyvezető igazgató partnere.
A gyógyszerfelfedezés hagyományosan hosszú és költséges folyamat, ráadásul nagyon bizonytalan. A legújabb kísérleti technológiák ellenére gyakran hosszú évekig tart. A kis méretű molekulák felfedezése általában 4-6 évet vesz igénybe, míg vakcinák esetében ez lehet, hogy rövidebb, de a folyamat összetett és rizikóktól sem mentes.
Az MI-technológiák a tekintetben is ígéretesek, hogy forradalmasíthatják a gyógyszerfelfedezés menetét, mivel számos időigényes, ismétlődő és költséges lépést végeznek el számítógépes szimulációval, csökkentve ezzel a felfedezések költségét. Az elemzés során megállapították, hogy az MI által felfedezett molekulák száma az elmúlt évtizedben exponenciálisan növekedett, különösen az onkológiai terápiák terén.
A BCG tanulmánya arra is rámutat, hogy az MI nemcsak a gyógyszerfelfedezés, hanem a kísérleti fázis költségeit is csökkentheti, míg sikerességét növelheti. Ez az az iparági trend, ami éppen most zajlik – állítja a BCG, megjegyezve, hogy csak az MI-alapú biotechnológiai vállalatok molekuláinak a sikerességét vizsgálták.
Az MI által felfedezett molekulák nagy fokú, első fázisú klinikai vizsgálati sikerességének több oka is lehet. Az egyik, hogy az MI-algoritmusok jól bejáratott biológiai célpontokat és útvonalakat követnek. De valószínűleg nem csak erről van szó. Emellett az MI-algoritmusok képesek a molekulasorozatok hatékony finomhangolására és optimalizálására, valamint új biológiai célpontok célbavételére is. Továbbá olyan új gyógyszervárományos molekulák tervezésére vagy kiválasztására is képesek, amelyeknek kisebb az esélye, hogy kihullanak az I. fázisú klinikai kísérletek során.
A BCG kutatása előrevetíti, hogy a jövőben az MI-technikák tovább javíthatják a klinikai teljesítményt, különösen a II. és III. fázisú vizsgálatokban.
Az MI által felfedezett molekulák klinikai vizsgálatokban elért sikere jelentős hatással lehet a gyógyszerkutatás és -fejlesztés hatékonyságára.
Amennyiben az MI által felfedezett molekulák sikerességi arányai a jövőben is fennmaradnak, akkor a teljes klinikai kutatási fázisokon keresztüli sikerességi arány a jelenlegi 5-10 százalékról 9-18 százalékra növekedhet, ami az iparág termelékenységének csaknem megduplázását jelentené.
Ez lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy kevesebb erőforrással és költséggel érjék el ugyanazt azt eredményt, vagy növeljék az új gyógyszerek számát ugyanazon erőforrások felhasználásával.
Az MI ígérete a gyógyszerfelfedezésben az, hogy gyorsabban, jobban és olcsóbban juttasson el innovatív gyógyszereket a betegekhez.
(Borítókép: Jens Kalaene / picture alliance / Getty Images)