Az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal emelkedett 2024. áprilisban az előző év azonos időszakához mérten – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Az első becslésben közölt áprilisi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődött.

A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal több munkanap volt, mint 2023 áprilisában.

• Az ipari export volumene 7,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 7,6 százalékkal nőtt, ugyanakkor a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 9,8 százalékkal visszaesett.
• Az ipar belföldi értékesítése 2,1, a feldolgozóiparé 6,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
• Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,5, a csekély súlyú bányászaté 37, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,4 százalékkal nőtt.
• A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 7,0 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 8,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 4,9 százalékkal nőtt.
• A 10,3 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 23 százalékkal visszaesett, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 7,2 százalékkal bővült.
• A feldolgozóipari termelés 9,4 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 13,1 százalékkal csökkent, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 12,4 százalékkal nőtt.
• A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbi, alacsony bázisszinthez viszonyítva, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. Minden alágazatban emelkedett a termelés volumene – 8,9 és 51 százalék közötti mértékben –, a leginkább a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé a tejfeldolgozásban. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 24 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához képest.
• Az előző havi csökkenéssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása áprilisban 13,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően.
• A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 10,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
• Folytatódott a csökkenés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a termelés áprilisban 8,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások.

Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 15,8 százalékkal Dél-Alföldön, a legkevésbé, 1,0 százalékkal Észak Magyarországon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 13,6 százalékkal nagyobb volt a 2023. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 2,8, az új exportrendelések 15,4 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány április végén 18,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte a KSH.

Havi és harmadéves bázison is csökkenés

Havi bázison mérséklődött a termelés. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2024. márciusinál 0,7 százalékkal kisebb volt.

Az ipari termelés 1,7 százalékkal mérséklődött 2024. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,0, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,7 százalékkal csökkent. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 9,8 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 2,5 százalékkal csökkent. A többiben 0,3 és 7,5 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a legerőteljesebben az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.