Bár általános szakmai vélemény, hogy az idei évben még nem süt rá a nap az építőiparra, ismét jó számokat produkált az ágazat. A KSH szerint áprilisban mind éves, mind havi viszonylatban két számjegyű volt a termelési volumen bővülése, igaz, mindkettő alacsony bázishoz mérve.
A nyers adatok szerint 15,6 százalékkal meghaladta az építőipari termelés volumene 2024 áprilisában az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 10,8, az egyéb építményeké 22,6 százalékkal bővült – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Havi viszonylatban is két számjegyű a bővülés: a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 11,0 százalékkal volt magasabb áprilisban a márciusinál.
Ami pedig az idei év eddigi részét illeti: az építőipari termelés volumene 5,7 százalékkal nőtt 2024 első négy hónapjában (január–április) az előző év azonos időszakához képest.
Jó formában találja az építőanyag-piacot a kormány új energiahatékonysági támogatása. Az értékesített mennyiségek szinte minden árucsoportban emelkednek, az árak azonban nem. Sok a szabad kapacitás az országban, ezért is indulhat meg lassan nemcsak a felújítási, hanem az újlakásépítési-piac is, amit a KSH adatai is alátámasztanak – mondta Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke.
Az építőipar áprilisi adataiból a jövőre nézve legfontosabb a szerződésállományok alakulása, ami kezd megnyugtatóan alakulni.
Az épületek építésére kötött szerződések volumene az év eleje óta masszív növekedést mutat, és ebből a sorból nem lógott ki az áprilisi 206 milliárd forintos adat sem. Az új szerződésekben foglalt munkák értéke havonta meglehetősen nagy ingadozást mutat, de most már elmondhatjuk, hogy összehasonlító áron bő 10 százalékkal magasabb, mint a csúcsévnek számító 2022 első 4 hónapjában volt.
„Az új lakások építése ugyanakkor még nem pörgött fel, erre vonatkozóan az MNB hitelstatisztikái adnak támpontot. Ebből az látszik, hogy az erre a célra jóváhagyott hitelek értéke jóval lassabban emelkedik, mint a használtlakás-vásárlásokra nyújtott hiteleké” – tette hozzá Juhász Attila.
A szakértő szerint a lakásépítési szegmens lassú, de biztos felpörgésére utalnak az Újház Zrt. májusi építőanyag-értékesítési adatai is. Májusban összességében 15,7 százalékkal több építőanyagot adtak el, mint egy évvel korábban, az értékesítés árbevétele viszont csak 11,5 százalékkal emelkedett, mert
az építőanyagárak egy év alatt összességében 3,6 százalékkal csökkentek.
„Az alacsony bázishoz mért emelkedést az értékeli fel, hogy az építőanyag-kereskedések forgalmának 60–70 százalékát adó lakossági értékesítésben a kivárás jelei tapasztalhatók, különösen a régebbi lakóépületeket felújítani, bővíteni kívánók között. Ők most a kormány nemrég bejelentett júliusban induló energiahatékonysági támogatására várnak, mivel szeretnék a felújítási terveiket lehetőleg egy időben, egy nekirugaszkodással megvalósítani” – fejtette ki.
Az építőipari szakember szerint ugyancsak felértékeli a növekedést, hogy ennél számottevően nagyobb, 54 százalékos növekedés mutatkozott májusban az előző év májusához képest a szerkezetépítéshez használt anyagok mennyisége között. Ezen belül 60 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene falazóelemekből és 20 százalékkal a beton falazóelemekből, ami azt mutatja, hogy az előző évhez képest kifejezetten sok új épület falait kezdték meg, vagy kezdik meg felhúzni a közeljövőben.
„Úgy tűnik, az egyre versenyképesebb fogyasztói árak sokaknak felkeltették a fantáziáját, hiszen a falazóelemek ára csaknem 17, az épületfa ára pedig 10 százalékkal csökkent egy év alatt. Nem kell az árak miatt aggódniuk azoknak sem, akik az új energiahatékonysági támogatásra pályáznak. A szigetelőanyagok ára összességében 4 százalékkal csökkent. Ezen belül a főleg födém- és tetőszigeteléshez használt üveg- és kőzetgyapot termékek ára 1,7 százalékkal, a homlokzati szigetelést adó EPS szigetelőhaboké 6 százalékkal csökkent” – mondta.