A héten jelentősen gyengült a forint, az euróval szemben a 390-es szintről 399 közelébe, míg a dollárral szemben 362-ről 374-re. A magyar deviza gyengülésében szerepet játszott az a kedvezőtlen európai bírósági ítélet, ami Magyarország számára napi 1 millió eurós bírság fizetését írja elő a menekültügyi szabályok be nem tartásáért – jelezték az Indexnek nyilatkozó szakértők. A magyar tőzsde újabb történelmi csúcsot döntött, az üzemanyagok viszont drágulnak. Heti összefoglalónk.
A forint a hetet az euró ellenében a 391-es szint alatt kezdte. A magyar deviza hétfőn gyengült, estére már 393 felett járt a jegyzés.
Ebben elsősorban a hétvégi EP-választás utóhatása és az amiatt kialakult bizonytalanság játszott szerepet
– jelezte Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője, aki szerint bizonytalanságot szült a Franciaországban kiírt választás, amely jelentősen gyengítette az eurót a dollár ellenében. Emiatt hátraarcot vettek a régiós devizák is, például a forint, a zloty és a cseh korona.
Magyarországon a májusi infláció a széles piaci várakozásnál alacsonyabban alakult: az árak az MBH Bank várakozásaival megegyezve, 4 százalékkal nőttek, ezzel elmaradva a 4,2 százalékos elemzői konszenzustól – jelezte az Indexnek Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője.
Felbátoríthatta a befektetőket, hogy az MNB folytathatja a korábbi 50 bázispontos kamatcsökkentési ütemét júniusban, ami ugyancsak mérsékli a forint vonzerejét
– világított rá a szakértő, megjegyezve, hogy „bár az MNB alelnöke igyekezett hűteni a piacot a kedvező inflációs adat után, a piacon is tapasztalható csökkenő kamatkülönbözet hatására a forint tovább gyengült az euróval szemben”. Összehasonlításul: a régióban a cseh mérséklődő inflációs adatra látott koronagyengülés elmaradt a forintétól.
A hét közepén az amerikai inflációs adat hozott izgalmakat a devizapiacon, amely a Fed kamatdöntése napján jelent meg. A Fed elnöke is elmondta, a friss májusi inflációs adatok jobban alakultak, mint arra bárki is számított, azokat előrelépésnek tekintik. Az amerikai jegybank a kamatszint tartását jelentette be, a Fed elnöke a kivárást hangsúlyozta. Az amerikai inflációs adatra a dollár összességében gyengült valamelyest, de erre már a forint nem tudott erősödni.
Sőt, a kedvezőtlen európai bírósági ítéletre, ami Magyarország számára napi 1 millió eurós bírság fizetését írja elő a menekültügyi szabályok be nem tartásáért, a forint újra gyengülni kezdett
– világított rá Balog-Béki Márta. A bejelentést követően a forintárfolyam 397 fölé került az euróval szemben, ahol utoljára március közepén járt, és az erősödő globális kockázatkerülés közepette magas szinten is ragadt.
Pénteken is folytatódott a forint kálváriája, a nap végére 399 közelébe gyengült az euróval szemben. Összességében a héten jelentősen gyengült a forint, az euró-forint jegyzése a 390-es szint közeléből 399 közelébe, míg a dollár-forint 362-ről 374-re – összegezte lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, hozzáfűzve, hogy a dollár-forint árfolyama tavaly októberben, míg az euró-forint idén márciusban járt hasonló magasságokban.
A KSH jövő héten csak pénteken közöl adatot, a keresetek áprilisi alakulását, amely jellemzően nem szokott érdemi hatást gyakorolni az árfolyamra. Ami sokkal fontosabb, az a keddi jegybanki kamatdöntés.
Az MBH és az Equilor szakértői 25 bázispontos kamatcsökkentést várnak, a Makronóm Intézet bemondta az 50-et.
A szakértők szerint nagy jelentősége lesz a jegybanki kommunikációnak, hogy milyen üzeneteket fogalmaznak meg, milyen ütemben, illetve egyáltalán folytatódik-e júliustól a kamatcsökkentési ciklus.
A Makronóm Intézet és az MBH tartósan nem számol azzal, hogy a forint az euróval szemben a 400-as szinten vagy efölött maradjon. „Ennek egyik legfőbb oka az MNB kamatpolitikája lehet, mivel a forint tartós gyengülése az inflációs pályát veszélyeztetné, így ennek növekvő kockázata esetén a további kamatcsökkentések ütemét lassíthatja vagy elhalaszthatja a jegybank” – jegyezte meg Balog-Béki Márta, aki szerint az ország külső egyensúlyi helyzete is nagyon erős, ami hosszabb távon nem indokol további érdemi forintgyengülést.
Ugyanakkor Karagich István, a Blochamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője szerint az euró-forint árfolyam egyik mostanában sokat hangoztatott erénye, a külkereskedelmi mérleg többlete „őszintén szólva féllábas erény, hiszen az jórészt az import visszaeséséből fakad”.
Miközben pedig az infláció mérséklődésével mindenki joggal remélheti, hogy az óvatossági motívum kiárazódik a gazdaságból, és a jelenleginél jelentősebb fogyasztás lesz jellemző a következő hónapokban – amely gyorsan felfuttatja majd az importot, az export kapcsán nem lehetnek vérmes reményeink
– fogalmazott a pénzügyi szakember. Véleményét arra alapozza, hogy egyrészt Európa és főleg Németország gazdasági teljesítménye még messze van a konjunktúrától. „Ezt mindennél jobban jelzi, hogy a nemzetközi árufuvarozásban érintett hazai cégek – ahol a megrendelésállomány bővülése negyedéves-féléves távlatban jelzi előre a fellendülést – egyelőre nem látják a komoly előrelépést.”
Másrészt a visszaesés épp a magyar ipar eddigi és jövőbeli zászlóshajójának számító autóipart érinti
– jelezte Karagich. „A hazai ipari termelésből a járműgyártás egy év alatt 11 százalékkal esett vissza, az e-autózásra épített új iparnak pedig végképp nem tesz jót az előzőekben taglaltak szerint, hogy a villamos berendezések és akkumulátorok termelési volumene 17 százalékkal esett vissza” – fejtette ki. A szakértő szerint az euró-forint jegyzésében a 390-es alá erősödésnél valószínűbb, hogy „idén őszre a 2022 őszétől 2023 végéig fennállt jelentős reálkamat-erényünk redukálódással közelítünk majd a 410-es szinthez”.
Varga Zoltán szerint Az euró-forint árfolyamában a 390–405-ös, míg a dollár-forint esetében a 360–380-as tartomány látszik bejárhatónak a következő hetekben. Az elmúlt néhány hétben megindult nagyobb mozgások miatt kissé kitágultak a lehetséges mozgási tartományok.
A héten a 70 ezer pontos szintet többször is áttörő BUX-index ismét történelmi csúcsot döntött – ennek ellenére az elromló részvénypiaci hangulat közepette a hetet mínuszban zárta. Ebben komoly szerepet játszott, hogy a blue chipek közül egyedül a Telekom volt képes – elhanyagolható mértékű – pluszban zárni.
Ellenben láthatunk igazán pozitív sztorikat a midcapek piacán, ahol a 7-es volt a hét száma. A vezető hazai zöldpapír, az Alteo árfolyama folytatta a múlt héten megkezdett ralit, amelynek kiváltó okaként egy jelenleg is több mint 40 százalékos felértékelődési potenciált jelző, a Kalliwoda elemzőház által jegyzett elemzés azonosítható – az Alteo-részvények árfolyama így a héten megközelítőleg 7 százalékkal nőtt, míg év eleje óta már közel másfélszeresére emelkedett
– jelezte lapunknak Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. Hozzátette, hogy az Állami Nyomda részvényárfolyama is felfele ívelt a héten, valamivel 7 százalékot meghaladó emelkedést elérve ezzel a múlt hét pénteki záróértékéhez képest. Emellett érdemes kiemelni a BIF szintén 7 százaléknál kissé magasabb, illetve az Opus 10 százalékot közelítő részvényárfolyam-emelkedését a hét során – utóbbi esetében ezt a pénteken megjelent, első negyedéves gyorsjelentéssel kapcsolatos kedvező várakozások indokolhatták.
Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank szenior elemzője szerint ezen a héten a Richter bejelentése volt érdekes, azonban ez sem váltott ki jelentős árfolyamelmozdulást a gyógyszerpapír jegyzésében.
A Richter bejelentette, hogy felvásárolja a Mithra Pharmaceuticals belga eszközeit, amellyel a nőgyógyászati portfólióját kívánja erősíteni.
A szakértő szerint ez pontosan illeszkedik a hazai gyógyszergyár stratégiájába, hiszen kitűzött cél, hogy az évtized végére Európában vezető nőgyógyászati szereplővé váljon, és ez az üzletág már most is jelentősen hozzájárul a vállalat eredményeihez.
A bevétel 30-35 százalékát, a működési eredmény 15-20 százalékát jelenti jelenleg ez a szegmens. A felvásárlás bejelentése egy nappal azután érkezett, ahogy a Mithra csődeljárása is bejelentésre került. A hazai gyógyszergyár azért lépett, mert olyan molekula tulajdonosa volt a belga székhelyű vállalat, amelyre a Richter is építette fogamzásgátló és menopauza-készítményeit. A felvásárlással ezek a jogok és molekulák a Richterhez kerülnek, így tovább erősödhet a nőgyógyászati jelenléte.
Megerősítette a befektetési ajánlású magyar államadós-osztályzatot a Fitch Ratings péntek este, a Londonban bejelentett döntésében. A cég helybenhagyta a szuverén besorolás kilátását is, amely tavaly január óta negatív.
Magyarországot a másik két globális hitelminősítő, a Moody's Ratings és az SP Global Ratings is a befektetési ajánlású kategóriában tartja nyilván.
A Fitch öt éve javította a jelenlegi BBB-re a magyar államadósság besorolását az addigi BBB mínuszról. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reagált a jelentésre, kijelentette, hogy újabb megerősítést nyert a Magyarország iránti töretlen bizalom.
Hétfőtől folytatódik az emelkedő tendencia, ami az üzemanyagárakat illeti. A benzin 2 forinttal, a gázolaj jelentősebb mértékben, 8 forinttal lesz drágább – írta a holtankoljak.hu.
A következő átlagárakra számíthatunk a hét elejétől:
(Borítókép: Németh Emília / Index)