Kevesebb sör fogyott Magyarországon, mióta infláció van. A nagy gyárakat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetsége ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a sárga arany egy év alatt kevésbé drágult, mint a legtöbb élelmiszer, átlagosan 12,7 százalékkal.
Az infláció elvitte a sörfogyasztást is, tavaly 11 százalékkal kevesebb sört értékesítettek a legnagyobb hazai sörgyárak, mint 2022-ben – olvasható abban az elemzésben, amelyet a Portfolio közölt.
A portál azt írja, hogy a Borsodi Sörgyár Kft., a Calsberg Hungary Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt. és a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. összesen 5,577 millió hektoliter sört adott el tavaly.
A nagy gyárakat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetsége a sör iránti kereslet visszaesését a magas inflációval magyarázza. Arra is felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy a sör egy év alatt kevésbé drágult, mint a legtöbb élelmiszer, átlagosan 12,7 százalékkal.
A 2023-as sörfogyasztás még a koronavírus miatti, 2020-as visszaesést is némileg alulmúlta. A fogyasztás összetételében nem volt érdemi változás. Továbbra is a középkategóriás sörök teszik ki a kereslet 54 százalékát.
Az emelkedő árak ellenére kisebb mértékben esett vissza a kereslet a prémiumsörök iránt, ezzel szemben a saját márkás, alacsony kategóriás termékekből 17 százalékkal kevesebb fogyott. A sörszövetség az idén tovább emelkedő árakra számít az uniós újrahasznosítási szabályok bevezetése miatt.
A koronavírus-járvány miatt jelentősen visszaesett a kézműves sörök iránti kereslet, így sok hazai sörfőzde 2020-ban és 2021-ben működési problémákkal szembesült.
A gazdasági portál elemzése szerint ugyanakkor a piaci szereplők mára túllendültek a nehéz esztendőkön, így nem szakadt meg a kézműves sörök néhány éve elkezdődött forradalma.
Budapest a kézműves sör központjává vált. Az ország kézműves sörfőzdéinek mintegy 40 százaléka itt található, és a városban a sörfőzdék száma a 2009-es hatról 2022-re 56-ra nőtt. Ez a figyelemre méltó növekedés számos tényezőnek köszönhető, többek között a magasabb egy főre jutó jövedelemnek, a lakosság számának, valamint a turizmus hatásának.
A kisüzemi sörfőzdék ugyanakkor érdemben még mindig nem tudnak részesedni a hazai fogyasztásból, noha a kereslet is emelkedik.
Ennek oka, hogy a 2000-es évek elején a négy – leginkább külföldi tulajdonú – hazai sörgyár úgy osztotta fel egymás a piacot, hogy a kis főzdék termékeikkel szinte csak az üzletekben tudnak megjelenni. A vendéglátóhelyekkel hosszú távra megkötött szerződésekben a nagy gyárak kizárják más forgalmazók termékeit, így a kézműves csapolt söröket is.
A magyar törvényeket az elmúlt években többször is módosította az Országgyűlés, ezáltal jobb helyzetet teremtve a kézművessör-piacnak, de a hosszú távú, gyártókkal kötött megállapodások továbbra is kizárják a magyar piac jelentős részéről a kézműves söröket.