Kedden 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Szerdától így az alapkamat mértéke 7 százalékra változik a korábbi 7,25-ről. A kamatfolyosó felső szélét a korábbi 8,25 százalékról 8-ra módosították, alsó szélét pedig 6,25 százalékról 6-ra változtatták.
A hét legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése. Tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról,
KEDDEN 25 BÁZISPONTTAL CSÖKKENTETTE A JEGYBANK AZ ALAPKAMATOT, EZZEL BEHÚZTA A FÉKET A KORÁBBI HÓNAPOK 50 BÁZISPONTOS KAMATVÁGÁSAI UTÁN.
Ezt a mindennapokban úgy vehetjük észre, hogy azok, akik hitelt szeretnének felvenni, például lakásvásárlásra, egyre alacsonyabb kamatokkal találkozhatnak, miközben a megtakarítók is ugyanezt tapasztalhatják. Míg egy éve 10 százalék feletti, addig májusban már 7 százalék alatti jelzáloghitel-ajánlatokkal találkozhattunk a bankfiókokban (bár ebben kormányzati intézkedések is szerepet játszottak).
Ugyanakkor az alapkamat csökkenése egyre kisebb támaszt jelent a devizánk számára, így a forint gyengülésén is érezhette a lakosság az alacsonyabb kamatokat.
A lapunknak korábban nyilatkozó Makronóm Intézet és MBH tartósan nem számol azzal, hogy a forint az euróval szemben a 400-as szinten vagy e fölött maradjon az euróval szemben.
„Ennek egyik legfőbb oka az MNB kamatpolitikája lehet, mivel a forint tartós gyengülése az inflációs pályát veszélyeztetné, így ennek növekvő kockázata esetén a további kamatcsökkentések ütemét lassíthatja vagy elhalaszthatja a jegybank” – jegyezte meg Balog-Béki Márta, aki szerint az ország külső egyensúlyi helyzete is nagyon erős, ami hosszabb távon nem indokol további érdemi forintgyengülést.
Péntek este még a 398-as szintnél járt a forint az euróval szemben, majd hétfőn korrekció indult, kedden már a 396-os szint alatt várta a magyar deviza a jegybanki kamatdöntést.
A KAMATDÖNTÉS UTÁN MEGLÓDULT A MAGYAR DEVIZA, A 396-OS SZINTRŐL 395 ALÁ ERŐSÖDÖTT AZ EURÓVAL SZEMBEN.
A forintárfolyam szempontjából talán a kamatdöntésnél is fontosabb, amit Virág Barnabás mondott a háttérben megbújó tényezőkről és a kamatpálya jövőjéről.
A szokásostól eltérően 15 óra helyett 16 órakor kezdődött a kamatdöntést követő és magyarázó háttérbeszélgetés. Virág Barnabás jegybanki alelnök azt a magyarázatot adta erre, hogy „minden nemzet életében vannak kivételes történelmi pillanatok, ilyen az, amikor a tudósaink Nobel-díjat kapnak”. Magyarország az elmúlt időszakban 2 friss Nobel-díjassal gazdagodott, Krausz Ferenccel és Karikó Katalinnal. Ennek alkalmából a két Nobel-díjasunkról is emlékérmével emlékezett meg az MNB egy ünnepélyes esemény keretében.
Ezután ismertette a monetáris politika legfőbb üzeneteit, és hogy mi állt a 25 bázispontos kamatcsökkentés mögött:
Annak érdekében, hogy az óvatossági motívum tovább oldódjon, és a hazai megtakarítások fogyasztást bővítő hatása markánsabban jelenjen meg, kulcsfontosságú a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartása.
Virág Barnabás szerint a fogyasztóiár-index várhatóan a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakul majd. A maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll, és az év végére 5 százalék közeli szintre emelkedik.
2024-BEN A BELSŐ KERESLET ERŐSÖDÉSE TÁMOGATJA A HAZAI GDP FOKOZATOS BŐVÜLÉSÉT.
Arra számít, hogy az óvatossági motívum oldódása mellett az erőleteljes reálbér-növekedés fogyasztást bővítő hatása az év hátralevő részében egyre markánsabban jelenik meg. Hozzátette, hogy a foglalkoztatás szintje magas, de a munkaerőpiac feszessége enyhült az elmúlt negyedévekben. „Áprilisban a folyó fizetési mérleg többlete újabb historikus csúcsot ért el. A következő években a jegybank korábbi várakozásánál is nagyobb lehet a mérleg aktívuma”.
Kockázatokra is felhívta a figyelmet a jegybank alelnöke:
Utóbbi új elemként jelent meg a kockázatok között. A dollár erősödött, az euró gyengült ebben az időszakban, miközben a hozamfelárak a német-francia relációban jó néhány éve nem látott szintre emelkedtek, hozzávetőleg 80 bázispontra az Euópai Uniós parlamenti választásokat követően. Ez egy olyan új közeg, amire kiemelten és óvatosan kell figyelni a következő időszakban.
Rámutatott, hogy az infláció nőtt májusban éves alapon a tavaszi megelőző hónapokhoz képest, részben bázishatások, részben a piaci szolgáltatói szektor visszatekintő árazása miatt. Ugyanakkor az előretekintő inflációs kilátások a márciusi prognózisokhoz képest fél százalékponttal javultak. Az idei évre 3-4,5 százalék közé teszik a hazai inflációt.
AZ ÉV EGÉSZÉT TEKINTVE A NOMINÁLIS BÉRDINAMIKA 11,5 SZÁZALÉK KÖRÜL ALAKULHAT, AMELY 4 SZÁZALÉKOS INFLÁCIÓVAL SZÁMOLVA 7 SZÁZALÉK FELETTI REÁLBÉRNÖVEKEDÉST JELENTENE.
A sajtótájékoztató végéhez közeledve hangsúlyozta, hogy júniustól új szakasz következik a monetáris politikában. „A beérkező adatok alapján hónapra hónapra döntünk az alapkamat mértékéről” – mondta Virág Barnabás.
Tehát kikerült a korábbi szövegben megszokott alapkamat „mérséklés”, és átvette a helyét, hogy az alapkamat további „mértékéről” döntenek. Ez a korábbinál szigorúbb kommunikációt jelent. Az év második felében tehát arra számíthatunk, hogy szűk lesz a monetáris politikai mozgástér, a Fed várható kamatdöntéseit kiemelt figyelemmel kísérik.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)