Elvándorlás, a mobilitás hiánya, röghöz kötöttség, a nem megfelelő iskolai felkészítés is hozzájárul a magyar munkaerőpiac kétséges jövőjéhez. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kutatásokra hivatkozva állítja: 2035-re 300 ezer ember hiányozhat a magyar munkaerőpiacról.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) konferenciáján bemutatta annak a közel egy évig tartó kutatómunkának az eredményét, amely felvázolja, hogy milyen munkaerőpiaci változásokra lehet számítani az ország különböző régióiban 2035-re.
„A kormány célja a munkaerőpiac aktivitásának növelése annak érdekében, hogy Magyarország előrébb lépjen az uniós munkanélküli rangsorban, illetve hogy 2030-ra 85 százalékos legyen idehaza a foglalkoztatási ráta” – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Felhívta a figyelmet, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra 300 ezer ember fog hiányozni a hazai munkaerőpiacról, ami többek között a demográfiai trendeknek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésének, illetve a képzettség hiányának lesz köszönhető.
Az egy évig tartó kutatás eredményeiről, illetve az ország hét magyar városában (Budapest, Szeged, Szombathely, Székesfehérvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs) tartott workshopok tanulságairól is hallhattunk a konferencián.
A várható trendek nem túl biztatók, a növekvő munkaerő- és készséghiány már most tapasztalható – ennek legfőbb okai jelenleg az elvándorlás, a mobilitás hiánya, illetve az oktatás, mely sürgős reformra szorul. Ezen a helyzeten az automatizáció, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági dualitás erősödése, valamint a klímaváltozás és a megújuló energia gazdasági tényezővé válása csak tovább ronthat
– mondta Bálint Adrienn, az MGYOSZ foglalkoztatás és szociális ügyek igazgatója.
„A regionális különbségeket az oktatás reformja tudja csökkenteni, de ennek tíz éven belül még nem lesz kézzelfogható hatása a munkaerőpiacra. Azonban sokat el lehetne érni a duális képzés vállalati igényekhez való alkalmazkodásával” – tette hozzá.
A megkérdezettek a hazai szakképzett munkaerőpiaci kínálat és a mobilitási hajlandóság kivételével valamennyi kritérium vonatkozásában a 2010-es években tapasztaltnál sokkal rosszabbra számítanak:
A kutatáskor a regionális különbségeket is megvizsgálták, a főbb megállapításaik a következők voltak:
„A kutatás alapján a mérnöki és informatikai munkakörök lesznek (továbbra is) a legkeresettebbek, ezen belül a data analyst, cloud engineer és business intelligence developer pozíciókra várható a legnagyobb kereslet. A hagyományos munkakörök közül – a mesterséges intelligencia és a robotizáció terjedése ellenére – biztosan megmaradnak a HR-, a pénzügyi, illetve a munkavédelemi szakemberek. Ami várhatóan eltűnik (vagy jelentősen csökken a területen dolgozók száma), az a főleg monoton fizikai és szellemi munkát igénylő munkakörök csoportja” – vetítette előre Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos főmunkatársa.
Szakértők szerint Magyarországnak szüksége van külföldi munkavállalókra, és oda kell figyelni az ő etikus foglalkoztatásukra, illetve alapvető jogaikra. Kiemelték, hogy a gyorsan változó világban elengedhetetlen a munkaerő megtartása, melynek érdekében átképzéseket kell biztosítani, illetve meg kell reformálni a közoktatást, hogy minél kevesebb olyan munkavállaló legyen, akinél hiányoznak az alapvető képességek, illetve készségek.