A kormány minden részletet bejelentett az otthonfelújítási programról, és számos módosítást eszközöltek a társadalmi egyeztetés után. Az új intézkedést a szektor összességében pozitívan fogadta, és jól látható, hogy a lakosság körében is felkeltette az érdeklődést. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban annak adott hangot, hogy azt szeretné a kabinet, hogy a konjunktúraérzékelés a társadalom széles rétegeiben érzékelhető legyen, az otthonfelújítási program ebben hasznos szerepet játszhat, de pont az igazán leszakadt csoportokon és térségeken nem segít, pedig a házak energiahatékonyságával itt van a legtöbb probléma.
Hétfőn derült ki, hogy júliustól nyújtható be kölcsönkérelem az otthonfelújítási programra. Az 1990 vége előtt használatbavételi engedélyt kapott családi házak energetikai korszerűsítésére a kormány döntése alapján kedvezőbb feltételekkel igényelhető vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes kölcsön. A történet messzire nyúlik vissza: elsőként az Index szellőztette meg, hogy új lakásfelújítási program készül, később Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is belengette a kormányzati intézkedést, majd fokozatosan körvonalazódtak a részletek.
Az otthonfelújítási programhoz európai uniós forrás biztosít fedezetet, a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, a REPowerEU. A 108 milliárd forintos keretösszegből a kormány becslése szerint 20 ezer lakóépületen valósulhatnak meg fejlesztések. Összesen 130 milliárd forintos beruházási volument generálhat, jelenleg a 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka épült 1990 előtt.
A társadalmi és szakmai egyeztetés után a kormány több ponton változott. A 7 millió forintos beruházási keret továbbra is önerőből, kölcsönrészből és vissza nem térítendő támogatásból áll, aminek lehetséges összegei így festenek: a teljes összeg 2,5–6 millió forint között lehet, a hitel és a támogatás külön-külön 2,5, 3 vagy 3,5 millió forint lakhelytől és jövedelmi helyzettől függően.
Egy felújítási projektre 7 millió forint költség számolható el és 14,3 százalék saját forrást kell biztosítani hozzá, amit igazolni kell – az önerőbe beszámítható a lakás-takarékpénztári megtakarítás. Legalább 30 százalékos energiamegtakarítást eredményező korszerűsítést kell elérni. A futamidő a korábban tervezett 8 évről a kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 12 évre emelkedett.
A havi törlesztőrészlet az előzőleg kalkulált 25–36 ezer forinttal szemben 14–25 ezer forintra módosulhat. A jövedelmi szint meghatározásakor figyelembe veszik az igénylővel egy háztartásban élő eltartott gyermekeket. Bekerült a támogatható tevékenységek közé a hőszivattyús fűtési rendszer kiépítése. Új, korszerű, műanyag szerkezetű nyílászáró mellett a faszerkezetű nyílászárók beszerelése is támogatott.
Az EPS-hőszigetelés mellett a kőzetgyapot hőszigetelés is az építési anyagok közé került. Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat elnöke az Indexnek nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy „az ingatlan lehet földhivatali ingatlan-nyilvántartásban szereplő belterületi, külterületi, zártkerti lakóház, szabadon álló családi ház, sorházi családi ház, vagy ikerház egyaránt”.
Érdemes hangsúlyozni, ha az energiafelhasználás csökkenése eléri a 40 százalékot, akkor a vissza nem térítendő támogatás további 5 százalékponttal nő, a hitelrész ugyanennyivel csökken. A végleges pályázati felhívás kiterjesztette azok körét, akik pályázhatnak, és azoknak az ingatlanoknak a körét, amivel pályázni lehet. Ezzel egy időben a kiírás csökkenti a támogatással megvásárolható építőanyagok körét, de ettől függetlenül nem kell hiányjelenségekkel vagy áremelkedésekkel számolni.
Juhász Attila szerint a legfontosabb engedmény a lakosságnak, hogy megváltoztatták a helyben lakás kritériumát. Most már nem május 1. előtti lakcímkártyával kell igazolni az ingatlan lakáscélú használatát, hanem július 1. előttivel, ami azt jelenti, hogy bárki bejelentkezhet még az érintett ingatlanba. A felhívás lehetővé teszi azt is, hogy július 1. előtti adásvételi szerződéssel vásárolt ingatlanra is szerezzen támogatást.
Ugyancsak sokak életét megkönnyíti, hogy az ingatlan építésének évét gyakran nem lehet tulajdoni lappal vagy használatba vételi engedéllyel igazolni, ezek hiányában a hatóságok elfogadják az energetikai szakértő véleményét a ház életkoráról. Továbbá a kormány kiterjesztette a potenciális igénybe vevők körét azzal, hogy támogathatónak minősítette azokat az épületeket, amelyeket építésük óta átépítettek vagy bővítettek.
Az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat elnöke kiemelte, jelentős engedmény, hogy az új kiírás szerint nemcsak a gázkazánok cseréje támogatható, hanem a hőszivattyú telepítése is – ezek a beruházások azonban önmagukban továbbra sem támogathatók, a támogatásra pályázónak mellett valamilyen más energiahatékonyságot javító szigetelési munkát is vállalnia kell.
Javítja a támogatást igénybe vevők pozícióját, hogy beruházásokat a hitelszerződés aláírásától számított 24 hónapon belül van lehetőség befejezni, és egyedi elbírálás alapján még ez a határidő is meghosszabbítható hat hónappal. A munkálatok időbeli eloszlása azért is kedvező, mert így kisebb lesz a sorban állás a munkákat elvégző kivitelezőkért.
Juhász Attila az Indexnek kiemelte, a kormányzat a kivitelezőket is minősíti. Szerződni nemcsak az Építésügyi Minősítési Intézet ÉMI honlapján regisztrált kivitelezőkkel lehet, azonban ők előnyt élveznek a támogatáshoz kapcsolódó előleg lehívásakor. Amíg ugyanis a regisztrált kivitelezők a támogatási összeg 75 százalékát hívhatják le előlegként, addig a nem regisztrált kivitelezők esetében erre nem lesz lehetőség.
„Erősen tanácsolt a támogatást igénybe venni akaróknak, hogy ha nem rendelkeznek az önrészen felül komoly önerővel, akkor fontolják meg, hogy milyen beszállítóval vagy kivitelezővel szerződnek, mert a bankoknak is módjukban áll megfontolni, hogy mely cégeknek folyósítanak előleget” – így Juhász Attila. Új elem a programban a kulcstermék, ezek számolhatóak el a támogatás részeként és olyan anyagok, amelyek környezeti besorolása kedvezőbb, mint a nagyobb szállítási távolsággal beszerezhető versenytársaké. „Ez értelemszerűen kedvez a hazai gyártású vagy a határainkhoz közel gyártott termékeknek.”
„A könnyebb igénybevehetőség, a kiterjesztő rendelkezések és a közeli gyártóktól származó termékek támogathatósága ellenére az építőanyag-piacon nem lesznek hiányjelenségek” – fogalmazott Juhász Attila, aki mellett érdemes kiemelni a JóSzaki kutatását, melyben arra voltak kíváncsiak, hogy lesz-e elég szakember a munkákra.
A szakma örül, hiszen a válaszadók zöme a megrendelések felfutásával számol, és csak 13 százalékuk mondja, hogy már most sem tud több munkát vállalni. A szakik 81 százaléka biztosan állítja, hogy 1 héten belül tud árajánlatot adni,
a munkát pedig 61 százalékuk 2 héten belül, tovább 25 százalékuk egy hónapon belül el tudná végezni, tehát szakiból egyelőre nincs kapacitáshiány.
A szakma többsége növekvő érdeklődésre számít. Több mint felüktől már most többen kértek tanácsot, illetve árajánlatot a támogatás miatt, és 15 százalékuk mondja, hogy már 10-nél többen fordultak hozzájuk a program keretében elszámolható fűtéskorszerűsítési munkákra – hívja fel a figyelmet a JóSzaki.
A megkérdezettek elegendőnek tartják a támogatási felhívásban meghatározott keretösszeget egy kazáncsereprojekt munkadíjára, de 39 százalékuk nem zárja ki annak lehetőségét, hogy kéménybéleléssel és gáztervekkel együtt a munka esetleg túllépi a megadott keretet.
Ami az anyagköltséget illeti, ott a válaszadó szakemberek már nem ennyire optimisták, csak 54 százalékuk állítja, hogy biztosan elég a keret, a többiek el tudnak képzelni némi túllépést, és már most 34 százalék mondta a JóSzaki kérdésére, hogy a gyártók a támogatási program közzététele óta elkezdték emelni az áraikat.
Érdemes hangsúlyozni, hogy a Mapei Kft. gyorsfelmérése szerint az épületszigetelő szakemberek 56 százaléka tervezi, hogy kivitelezőként részt vesz az új Otthonfelújítási Programban. A felmérés adatai szerint júniusban a homlokzati hőszigetelés átlagos munkadíja 11 729 forint volt négyzetméterenként. A vállalat szerint a várhatóan koncentráltan jelentkező kereslet miatt a munkadíjak növekedésére lehet számítani.
Ez a koncentrált kereslet a munkadíjak emelkedéséhez vezethet, de átlagosan nem fogja elérni a pályázati maximumot. Jelenleg az épületszigetelő szakemberek alig 6 százaléka kéri a pályázati maximumként megjelölt 25 220 forint négyzetméterenkénti munkadíjat.
Az átlagos munkadíj júniusban 11 729 forint volt négyzetméterenként, ami azt jelenti, hogy egy 100 négyzetméteres kockaház homlokzati hőszigetelésének munkadíja átlagosan 1,5-2 millió forintba kerülne. Az építőipari szakemberek 85 százaléka hasznosnak értékelte a programot – összegezte a Mapei.
Végezetül érdemes kiemelni: azontúl, hogy a kormány ugyan élesen kritizálja Brüsszelt, ahonnan most a programhoz a finanszírozás érkezik, a nemzetgazdasági miniszter korábban az Indexnek kifejtette, a kormány célja, hogy a gazdaság helyreállása a társadalom széles rétegeiben érzékelhető legyen. Az otthonfelújítási program ebben hatékonyan segíthet,
AZONBAN EZ KÖZEL SEM ELEGENDŐ LÉPÉS, HISZEN ÚGY A LAKOSSÁG, MINT A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK, JELENTŐS NEHÉZSÉGEKEN MENTEK KERESZTÜL A HÁBORÚ ÉS A VILÁGJÁRVÁNY GAZDASÁGI HATÁSAINAK KÖVETKEZTÉBEN.
Azokban a térségekben, ahol igazán korszerűtlen ingatlanok vannak, ott a lakosság egyes esetekben megélhetési válsággal küzd – az Európa-bajnok infláció ezeket a társadalmi csoportokat érintette a legjobban. Számukra elképzelhetetlen, hogy ebben a programban részt vegyenek.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)