A KSH adatai szerint áprilisban a bruttó kereset mediánértéke 516 000, a nettó kereset mediánértéke 357 900 forintot ért el, így 16,6, illetve 16,7 százalékkal haladta meg a tavaly áprilisit. 

A vállalkozások esetében a rendszeres bruttó átlagkereset 592 500, a költségvetésben 600 600, a nonprofit szektorban 620 700 forintot tett ki, tehát 11,7, 20,7, illetve 17,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Mint írták, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 429 100, a kedvezményeket figyelembe véve 444 000 forintot ért el, ami azt jelenti, 13,5, illetve 13,4 százalékkal volt magasabb, mint 2023. áprilisban.

A reálkereset is nőtt

A reálkereset a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett emelkedett 9,5 százalékkal.

Kiemelték: január–áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 418 000, a kedvezményeket figyelembe véve 432 600 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,0, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – írta az MTI a KSH közleményére hivatkozva. 

Mégsem annyira zöld a fű

Mint azt korábban írtuk, a teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH által számolt átlagbért jócskán torzítja a társadalom felső 1 százalékának fizetése. A magyar keresetekről pontosabb képet a mediánjövedelem ad. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. 

Az általános szakmai vélekedés szerint a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar társadalom 75 százaléka kevesebbet keres.