Az Eurostat friss adatait „többen helytelenül értelmezték, és a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa. Ez teljességgel nonszensz és szándékos hazugság” – írta pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). 

»Közgazdaságtani egyszeregy« ugyanis az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás

– folytatták, majd hozzátették: „A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy a szomszédunkban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma teljesen természetes módon megerősödött. Így a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett, és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték. Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják.”

Az NGM szerint ezt támasztja alá az is, hogy „2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot”. Tehát „nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió a középmezőnyébe tartozik”. Hangsúlyozták, ebben a tekintetben Magyarország olyan országokat előz meg, mint Szlovákia, Románia és Lengyelország. 

Többen és többet takarítanak meg

Az NGM kiemelte, hogy az országban a magas megtakarítási hajlandóságnak köszönhetően „2023-ban a magyar háztartások GDP-arányos kamatbevételei voltak a legmagasabbak az Európai Unióban, a hazai 4 százalékos érték több mint kétszerese volt az 1,9 százalékos EU-s átlagnak”, ami, úgy vélik, javarészt a sikeres önfinanszírozásnak köszönhető, „hiszen évek óta Magyarországon a legmagasabb a háztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány a bruttó államadósság arányában”. 

Hozzátették: 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az unióban, valamint a fizetések is egyre többet érnek. 

Magyarországon a növekvő bérek, a növekvő foglalkoztatottság eredményeképp végső soron jelentősen csökkent a szegénység, ugyanis az uniós módszertan szerint 2010-hez képest több mint 1,2-1,3 millióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma, ezzel jóval az uniós átlag alá került a szegénység aránya, ami korszakos eredményt jelent

– írták a közlemény végén, kihangsúlyozva, hogy „a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon negyedik hónapja folyamatosan nő, azaz a családok egyre többet fogyasztanak, az óvatossági motívum tehát egyre inkább oldódik. Mindez hozzájárul a gazdasági növekedés ütemének fokozásához”.

GKI: Magyarország lett az unió legszegényebb országa 

Mint arról az Index is beszámolt, a GKI Gazdaságkutató Zrt. csütörtöki közlésében úgy fogalmazott, az Eurostat friss összesítése alapján Magyarország lett az Európai Unió legszegényebb országa tavaly, aminek részben következménye a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesése. Kiemelték: a 27 tagállam átlagának 70 százalékát költötték a magyarok, míg a bolgárok 73, a románok pedig 89 százalékát. 

Az RTL megkeresésére a Magyar Nemzeti Banktól Baksay Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója azt válaszolta: „A legfontosabb átmeneti vagy ciklikus ok természetesen a megemelkedett infláció volt az elmúlt két évben Magyarországon. Az infláció emelkedése következtében a reáljövedelmek csökkentek, a fogyasztói bizalom jelentősen mérséklődött, alacsonyabb szintre, mint a Covid idején. Mindez értelemszerűen visszavetette a fogyasztást.”

A magyar kormány pedig úgy reagált, hogy szerintük „a családok egyre többet fogyasztanak”.