Régi adósságát törleszti a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer azzal, hogy szeptembertől két részletben 75 milliárd forintos uniós forrást bocsát a hazai kis- és középvállalkozások részére a GINOP Pluszban. Ezzel lehetőség nyílik olyan gépek és eszközök beszerzésére, amelyek hozzájárulnak az adott cég üzleti folyamatainak innovációjához.
Beruházni, fejleszteni vágyó magyar kis- és középvállalkozásokban nincs hiány, az ezt segítő fejlesztési forrásokra ugyanakkor hosszú ideje hiába várt a versenyszféra. Az a cégvezető, aki az elmúlt években pásztázta a pályázati piacot, rendszerint azzal szembesült, hogy a 2014–2020-as uniós ciklusban már nincs, a 2021–2027-es időszakban pedig még nincs pénz. Most azonban felcsillant a remény a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) révén, jön ugyanis a GINOP Plusz 2.1.3-24 kódszámú felhívás, amely a „kkv-k innovációs képességének támogatását” célozza.
A társadalmi egyeztetés május végén lezárult, a tervezet szerint két részletben – idén szeptemberben és jövő márciusban – 75 milliárd forint válik elérhetővé. Az első szakasz 40, a második 35 milliárd forintot tartogat, de az sem elhanyagolható szempont, hogy a teljes keretből csak 15 milliárd forint kerülhet fejlett régióba. 20–50 millió forintot lehet igényelni, legalább 30 százalékos önerővel, ekkora az előlegként lehívható összeg aránya is. Több ezer mikro- és kisvállalkozás juthat vissza nem térítendő támogatáshoz, miután a várhatóan zöld utat kapó projektek száma 1500-3750, így nem túlzás azt állítani, hogy régóta várt dömpingpályázat érkezik szeptember 3-án.
Az innovatív, fejlődni képes vállalkozások részére ismételten lehetőség nyílik gépek és eszközök beszerzésére, fontos kitétel azonban, hogy a fejlesztéseknek az üzleti folyamatok innovációjára kell irányulnia, melynek eredménye egy olyan új vagy továbbfejlesztett megoldás, ami jelentősen eltér a vállalkozás korábbi gyakorlatától
– mondta az Indexnek Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője, aki egyben a Magyar Metál Fémipari Klaszter menedzsere is.
A szakemberrel végigzongoráztuk azt is, mit jelent ez a gyakorlatban, vagyis milyen területeken lehet praktikusan innoválni az üzleti folyamatokat a pályázat keretében.
Termelés, gyártás: termelésirányítási rendszerek bevezetése, automatizáció és adatvezérelt termelési megoldások fejlesztése válik lehetővé. Olyan mesterségesintelligencia-szoftvereket lehet majd beszerezni a pályázat keretében, amelyek a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve döntéstámogatási segítséget nyújtanak a vezetőknek a gyártáslogisztika és az adminisztráció területén. Ilyen például a rendelések előrejelzése, az optimális készletszint meghatározása, az árérzékenység-elemzés, az optimális ár meghatározására, a prediktív karbantartás, a vevői kosár elemzése és a vevőelhagyás-figyelmeztetések.
Marketing és/vagy értékesítés: a marketing, a marketingszemlélet és módszerei az innovációs folyamat minden lépésében meg kell hogy jelenjenek, az ötletgenerálástól a piaci bevezetésig. Az együttműködés során áttekintik a pályázó jelenlegi marketingtevékenységét, egyúttal a szolgáltató javaslatot tesz, hogy milyen online és offline eszközöket, csatornákat érdemes használni a vállalkozás innovációjának támogatására, majd ezek implementálásában is segítséget nyújt.
Szervezeti innováció: három területen hozhat újat, az üzleti gyakorlatban, a munka irányításával kapcsolatos folyamatokban és menedzsment-rendszerekben, a munkahelyi szervezetben, ami új szervezeti struktúrákat és új döntéshozatali eljárást eredményezhet, valamint a külső kapcsolatokban, melyek a más cégekkel és állami kutatóintézetekkel ápolt kapcsolatok jellegét foglalják magukba.
Logisztikai innováció: a raktári digitalizációra vonatkozó projektek, például raktárkezelő rendszerek (WMS) bevezetése, logisztikai folyamatok optimalizálása és automatizálása, meglévő vállalatirányítási rendszerek bővítése és továbbfejlesztése is szóba jöhet.
Lényeges részlet, hogy a fentieken túl az üzleti folyamat innovációjához kapcsolódó beruházás is elszámolható, amely a szoftverbeszerzés és az üzleti felhőszolgáltatás igénybevételével együttesen sem haladhatja meg az összes elszámolható költség 70 százalékát.
„Az igényelhető támogatás összege minimum 20, de legfeljebb 50 millió forint, az intézetünk ügyfélkörében végzett előzetes felmérés értelmében az 50–70 százalék közti elérhető támogatási arányra tekintettel meghaladja a 85 százalékot azon érdeklődők aránya, akik a maximális támogatást célozzák meg” – bocsátotta előre Tóth Ádám Ferenc.
Az ECC ügyvezetője a pályázat előnyeit taglalva kifejtette:
(Borítókép: Mesut Karaduman / Anadolu / Getty Images)