Habeck pekingi látogatása után Hangcsouban újságíróknak nyilatkozva azt mondta: ennek az alternatívának a megtalálása nem lesz könnyű, hiszen tavaly a kínai villamosenergia-szükséglet csaknem hatvan százalékát széntüzeléssel állították elő, és ezt az arányt Peking biztonsági okokból még növelni is akarja.

Kína energiaszükségletének kielégítésére most nagy mennyiségű import földgázt és kőolajat is használ, de tudja, hogy az ukrajnai háború okozta energiaválság mit jelentett az utóbbi két évben Európában, ezen belül Németországban.

Mindazonáltal nem kell elmondani nekik, hogy a szén-dioxid-kibocsátás árt a klímának, mert tudják

– fogalmazott. 

A miniszter találkozott a Csöcsiangi Egyetem hallgatóival, és velük beszélgetve azt mondta: a nehézség abban rejlik, hogy azokba az energiatermelő rendszerekbe, amelyek most a kiszámíthatóbb energiamennyiséget adó fosszilis üzemanyagokra épülnek, integrálni kell az olyan kiszámíthatatlanabb energiaformákat, mint szél- és a napenergia.

A kapacitások megsokszorozása a hagyományos módszer, de nem ez a leghatékonyabb – tette hozzá. Utalt arra, hogy Kína a szénfelhasználás növelése mellett tavaly már csaknem 350 gigawatt energiát termelt meg megújuló energiaforrásokból, ami a globális termelésnek több mint a fele.

„A szénerőművek számát úgy lehetne csökkenteni, hogy kibővítik az elektromos hálózatot, és akkumulátorokban tárolják az energiát. A gazdasági növekedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem nem zárja ki egymást, a gazdaság klímasemlegessé alakítása pedig nemcsak az éghajlatnak tesz jót, hanem új lehetőségeket is teremt a jólét és a növekedés számára” – fogalmazott.

Dél-koreai és kínai látogatását befejezve Habeck kijelentette, hogy az Európai Unió tagországainak az eddiginél sokkal jobban össze kell fogniuk, ha fel akarják venni a gazdasági versenyt Dél-Koreával és Kínával, de a versennyel párhuzamosan az EU-nak együtt is kell működnie az ázsiai hatalmakkal.