A magyar részvények árazottsága igen alacsonyra süllyedt az elmúlt két évben. Másképp fogalmazva olcsónak mondhatók – jelezte Cinkotai Norbert, a K&H vezető részvénypiaci elemzője. Szerinte így nem csoda, hogy a nemzetközi befektetők egyre inkább észreveszik a magyar részvényeket is, és bevásárolnak belőle.
Az utóbbi másfél-két évtizedben komoly fordulat állt be a tőzsdék világában, a lakosság körében is egyre népszerűbbé váltak a részvények. „Nem egészen 15 éve még jelentős arányt képviseltek a külföldi befektetők a hazai tőzsdei részvények állományából, 75 százalék körüli szintet lehetett látni 2010-ben. Az utóbbi időszakban viszont ez már csak alig 40 százalékot tett ki: vagyis míg 15 éve 4 részvényből 3 volt külföldi kézen, ez az arány már csak 10-ből 4, ha a nemzetközi befektetőket nézzük.
Ugyanakkor az elmúlt két évben lassú növekedést értek el a külföldiek, 42-ről 44 százalékra nőtt a súlyuk
– világított rá Cinkotai Norbert, a K&H vezető részvénypiaci elemzője, aki szerint mind a külföldiek, mind a belföldiek számára a kulcskérdés az, hogy milyen a magyar papírok árazása: a magyar részvények árazottsága pedig igen alacsonyra süllyedt az elmúlt két év során. „Másképp fogalmazva olcsónak mondhatók. A nemzetközi befektetők tehát nem csoda, hogy egyre inkább észreveszik a magyar részvényeket is” – emelte ki a szakértő.
Hozzátette: Ugyanakkor a magyar gazdaság kicsi és nyitott, ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy rengeteg szálon kötődik a nemzetközi gazdasághoz, ezért a külföldi befektetők mindig jelen lesznek, egyúttal stabilitást is adhatnak az adott piacnak. Leginkább az a kérdés, hogy a magyar piac mennyire erős vagy vonzó célpontként lesz jelen a nemzetközi befektetők térképén.
A magyar részvények árazására példaként az úgynevezett 12 hónapos előretekintő árfolyam/nyereség (P/E) ráta alakulását említette a szakértő, amely azt mutatja meg, hogy 1 forint nyereségért hányszoros összeget kell fizetni.
15 éve 1 forint nyereségért majdnem 12 forintot kellett fizetni, amely mostanra lecsökkent 6 forintra, vagyis az árfolyam/nyereség ráta 12-ről 6-ra csökkent.
„Hosszú távon egyébként általában igaz a párhuzam, hogy ha egy tőzsdeindex árazása alacsony szintre süllyed, akkor az előretekintő hozamkilátások már emelkedhetnek” – jegyezte meg a szakember.
A magyar részvények értékeltsége (árazása) a felére csökkent, míg például a német részvényeknél ilyet nem láthattunk. 15 éve hasonló szorzón lehetett venni német és magyar részvényeket is, mostanra viszont már 50 százalékra nőtt a diszkont mértéke, ami alighanem felkeltette a külföldiek érdeklődését is
– magyarázta Cinkotai. A budapesti részvénytőzsde irányadó indexének alakulása is beszédes. „Az idén a mutató már 15 százalékos pluszt ért el, ez meghaladja a világ egyik legismertebb, irányadó mutatójának tartott amerikai S&P 500 index emelkedését is. Ennél jobb reklám pedig nem nagyon kell egy piacnak” – mondta a szakértő.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)