Ha nem konkrét termékeket, hanem egy általános fogyasztói kosár árát vetjük össze a külföldön jellemző árakkal, akkor a magyarországi árszint az EU átlagát alulról közelíti – jelezte Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. Az MBH elemzői azt is megvizsgálták, hogyan alakulhat a közeljövőben az elmúlt 1-2 évben gyengélkedő hazai fogyasztás.
Kétségtelen, hogy lehet tapasztalni különbséget a hazai és a külföldi piacokon elérhető élelmiszerek árai között
– jelezte Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. Az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvényén a hazai kiskereskedelmet, fogyasztást és élelmiszeripart vették górcső alá a bank szakértői kedden. Az eseményen reagáltak a sajtóban gyakran megfogalmazott kérdésre, hogy miért drágábbak az élelmiszerek Magyarországon, mint külföldön, és milyen okok állnak az esetleges eltérések mögött.
Héjja Csaba megjegyezte, hogy fontos látni, hogy ez a jelenség mindig ideiglenes és egy-egy konkrét terméknél alakul ki. A háttérben jellemzően az áll, hogy egy-egy élelmiszer nagyipari előállítására specializálódott országokban időnként túltermelés alakul ki, és ilyenkor dömpingáron elárasztják a termékkel az árakra érzékenyebb piacokat.
„A magyar gazdaság adottságai méretgazdasági okokból nem teszik lehetővé, hogy a dömpingáruval versenyezzünk, de nem is ez az optimális út számunkra. A hazai cégeknek a mennyiséggel szemben érdemes inkább a jó minőségű, magasabb árú termékek gyártását fókuszba helyezniük” – világított rá a szakértő, aki szerint, ha nem konkrét termékeket, hanem egy általános fogyasztói kosár árát vetjük össze a külföldön jellemző árakkal, akkor
a magyarországi árszint az EU átlagát alulról közelíti.
Ugyanakkor a magyar élelmiszeripar, ha a kisebb cégeket nézzük, fejlettségben nagy lemaradásban van az uniós országokhoz képest. A hazai nagy élelmiszeripari vállalatok lemaradása azonban szerinte nem jelentős. A lemaradásunkon segíthet egy 1500 milliárdos fejlesztési csomag, amely már úton van – jelezte a szakértő. Persze ehhez az is kell, hogy jól fektessék be ezeket a forrásokat.
Újságírói kérdésre, hogy mit vár a kötelező akciózás kivezetésétől, azt válaszolta, hogy ugyan lesznek termékek, amelyek drágulnak, de a bevásárlásunk nem drágul majd összértékben. „Hiszen amikor bevásárolni megyünk, nem 1-2 terméket pakolunk a kosárba, hanem 10-20-at.”
A kiskereskedelem egyike azoknak a területeknek, amelyeken keresztül a lakosság leginkább érzékeli a gazdaság uralkodó trendjeit. Nehéz éveken van túl a hazai kiskereskedelem, hiszen a forgalmi adatok a 2022-es csúcs óta folyamatos, hosszan elhúzódó mélyrepülést mutatnak. Az árak emelkedésére a lakosság a fogyasztás szerkezetének és mértékének visszafogásával reagált, mely tényező még ma is érzékelhetően hatást gyakorol az ágazat belső folyamataira. Az MBH szakértői azonban itt már fordulatot látnak.
Az áremelkedés üteme a tavalyi második fél évben kezdett érdemben lelassulni, ugyanakkor a nettó reálbérek már a 2023-as év nyarának végétől dinamikus emelkedésnek indultak, így számítani lehetett arra, hogy a vásárlók óvatossága oldódni fog, és a fogyasztás legkésőbb 2024-ben visszatér az emelkedő pályára
– mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum Igazgatója. Hozzátette, hogy ez a folyamat október óta egyértelműen érzékelhető, ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy a gazdasági növekedés egyik fő támasza a lakossági fogyasztás újbóli megerősödése lesz.
Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője szétszálazta, hogy mi történt a kiskereskedelemben:
A szakértő kiemelte, hogy a nem élelmiszer kategóriában is további emelkedésre számítanak, részben a tavaly elhalasztott, az otthonfelújítási program hatására felpörgő bútor-, háztartásicikk- és vásárlások pótlása, részben építőanyag-vásárlások miatt.
Napjainkban egyértelműen a bankkártya számít a legnépszerűbb eszköznek; jelenleg több mint 10 millió darab van forgalomban, ebből mintegy 2,5 millió darabot, azaz az aktívan használt kártyák 34 százalékát mobiltárcákba is regisztrálták – mutatta ki az MBH.
A belföldi bankkártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan növekedett az elmúlt öt évben. A tranzakciók számában mért 2021-es és 2022-es 20% feletti növekedést 2023-ban egy szerényebb, 11,91 százalékos növekedés követte, a tranzakciók értékében azonban ugyanebben az évben 19,67 százalékos növekedés mutatkozott
– ismertette Rózsa Richárd, az MBH Bank Daily Banking Üzletfejlesztési vezetője. Elmondta, hogy az elektronikus fizetés jelentősége a piaci szabályozók törekvéseinek megfelelően, a közeljövőben folyamatosan növekedik majd. A Magyar Nemzeti Bank például 2030-as pénzforgalmi stratégiájának céljaként a fizetési folyamatok digitalizálását és a készpénzforgalom visszaszorítását jelölte meg. A stratégia értelmében 2030-ra a hazai gazdaságban a jelenlegi 30 százalékról 66 százalékra kell emelkednie az elektronikus tranzakciók arányának.
A napjainkban is ismert és sokak által használt megoldások mellett a közeljövőben két új technológia is a mindennapjaink részévé válik majd: a kiskereskedelmi cégek szempontjából fontos újítás a Buy Now Pay Later (BNPL) technológia, mely lehetővé teszi a kiválasztott termékek kamatmentes, azonnali megvásárlását – az ellenérték kifizetésének halasztásával, esetleg részletekre bontásával. Ilyen típusú finanszírozási megoldást az MBH Bank a Bupa platformon keresztül, a régióban elsőként kínál a kis- és középvállalatoknak.
A másik fontos innováció az MNB által bevezetett Qvik technológia, mely akár egy QR-kód beolvasásával lehetővé teszi az egyszerű, ingyenes elektronikus fizetést
– mutatta be a kiskereskedelmi üzletmenetet nagymértékben megújító, küszöbön álló megoldásokat Zátonyi János, az MBH Bank fizetési innovációért felelős vezetője.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)