Egy új piac van kialakulóban, amely az ESG-re épül. Nem mindegy, hogy ebben Magyarország aktív, formáló szereplőként vesz-e részt, vagy csak követjük, netán elszenvedjük mások döntéseit – mondta Panyi Miklós az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Beceptum Central Europe Kft. konferenciáján szerdán. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese rámutatott, hogy a magyar megoldások akár nemzetközi, világszinten is alkalmazhatók lehetnek.
Koronavírus-járvány, ukrajnai háború, energetikai válság: sok minden történt azóta, hogy az Európai Unióban megszületett az ESG-szabályozás ötlete – mutatott rá az „ESG – veszély vagy lehetőség? Magyarország fenntartható gazdasági konferenciája” című rendezvény köszöntőjében Törcsi Péter. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte:
ezért is érezték fontosnak, hogy külföldi – többek között német, amerikai és lengyel – szakértők osszák meg tapasztalataikat és nézőpontjukat a magyar szereplőkkel.
Ha azt kérdezik, hogy az ESG veszély vagy lehetőség, akkor én a lehetőség mellett érvelek! – szögezte le már nyitóbeszéde elején Túri Anikó. A Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára rámutatott, hogy a szabályozás azért is szükséges, mert mérhetővé teszi egy vállalat nem pénzügyi teljesítményét, ami a befektetőknek és fogyasztóknak egyaránt fontos.
Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy Magyarország uniós kötelezettségeinek megfelelően már 2023 decemberében elfogadta az ESG-törvényt. Hogy miért ilyen korán?
Mert jó, ha a magyarországi vállalatok felkészültek. Ha előre tudják, mit kell tenniük. Ha a szabályozás egyszerű és átlátható, akkor az javítani fogja a versenyképességüket
– magyarázta. „Egy új piac van kialakulóban, amely az ESG-re épül. Nem mindegy, hogy ebben Magyarország aktív, formáló szereplőként vesz-e részt, vagy csak követjük, netán elszenvedjük mások döntéseit” – értékelte a gyors magyar reagálást Panyi Miklós is.
A Miniszterelnökség miniszterhelyettese rámutatott, a területen most az élen járunk, ami versenyképességi előnnyel járhat, jelentős új gazdasági lehetőségeket teremthet.
Ne legyünk kishitűek! A magyar megoldások akár nemzetközi, világszinten is alkalmazhatók lehetnek
– fogalmazott. A politikus elismerte, hogy a lehetőségek mellett kétségtelenül vannak kockázatok is. „Minden államnak joga, hogy saját szuverenitása alapján határozza meg nemzetgazdasági stratégiáját. A magyar kormány célja, hogy az uniós kötelezettségek teljesítése mellett a lehető legönállóbb ESG-keretrendszert dolgozzuk ki” – szögezte le.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a családok elkötelezett támogatójaként a magyar kormány a vállalatok családbarát intézkedéseit is figyelembe venné az ESG-értékeléseknél.
„Nincs az ESG-ben semmi új, már láttuk ezt a filmet” – figyelmeztetett kritikus felszólalásában Anthony Kim. Az amerikai Heritage Foundation vendégkutatója emlékeztetett, már a ’70-es években is téma volt, hogy a vállalatoknak nemcsak a folyamatos gazdasági növekedésre, hanem a közös társadalmi felelősségre is figyelniük kellene.
A vállalatokra erőltetett, aktivista ESG nem javít a versenyképességen, hanem teher!
– vélekedett. A Magyar Országgyűlés az uniós kötelezettségeinknek megfelelően 2023. december 12-én elfogadta a magyarországi ESG-törvényt. Az új szabály célja, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról, illetve hogy összhangba kerüljön Magyarország az Európai Unióban hatályban lévő fenntarthatósági keretrendszerekkel, szabványokkal és szabályozásokkal. A vállalatoknak így már a 2024-es évre vonatkozóan is beszámolási kötelezettségeik lesznek a fenntarthatósági kockázatokról, illetve az ezzel összefüggő vállalati teljesítményről.