Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pénteken egy tarcali konferencián közölte, hogy a magyar GDP öt és fél százalékát az akkumulátoripar adja. Úgy látja, hogy az ágazatban Magyarország a világelsők közé fog tartozni GDP-arányosan is. A tárcavezető szólt még a foglalkoztatásról, a vendégmunkásokról, valamint a költségvetési hiányról és a várhatóan magas reálbér-növekedésről is.
Jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) öt és fél százalékát az akkumulátoripar adja – mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tarcalon, az iconFeszt Gazdaságpolitikai Konferencia és Fesztivál rendezvényén az MTI szerint. Hozzátette, hogy ha a tervezett nagy gyárak is elkezdik a termelést, ez az adat 10-11 százalékra emelkedhet.
A tárcavezető elmondta, hogy az elektromosautó-ágazatban lassulás látszik. Példaként hozta Németországot, ahol egy nap alatt szüntették meg a támogatást az ilyen típusú autókra, azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a franciák a végletekig támogatják az elektromos autók vásárlását, tehát nagy a töredezettség ezen a területen az Európai Unióban.
Nagy Márton jelezte, hogy az elektromos autózásról összeurópai csomag összeállítására készülnek.
A miniszter ismertette, hogy éves szinten 10 milliárd euró értékben exportál Magyarország akkumulátort és hozzá kapcsolódó termékeket. Megfogalmazása szerint ebben az ágazatban a legjobbak leszünk a világon GDP-arányosan is.
Kínában már meghaladta a harminc százalékot az elektromos autók aránya az új autók eladásában Nagy Márton szerint. Ez a szám Európában tizenöt, az Egyesült Államokban pedig öt százalék körül alakul. Magyarországon a mutató hat százalék. Úgy véli, hogy két-három év múlva lendülhet fel újra az elektromos autók piaca, a kutatók most a jobb és olcsó akkumulátor kidolgozásán munkálkodnak.
Nagy Márton a tarcali konferencián a belföldi foglalkoztatási mutatókról közölte, hogy nyolcvanezerrel csökkent az inaktívak száma. Aki ma Magyarországon dolgozni akar, az talál is munkát – jelentette ki. Ismertette, hogy az aktivitási ráta – ami a népességen belüli dolgozni akarók arányát mutatja meg – hatodik az Európai Unióban. „Cél, hogy ez a mutató a svédekéhez hasonló, 85-86 százalék legyen, ezt el fogjuk érni” – hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy vendégmunkásokat csak arra a területre engednek be, ahová már nem jut magyar munkaerő. Kijelentette, hogy a vendégmunkások kérdésében a jövőben a jelenleginél is szelektívebb és szigorúbb hozzáállást fognak tanúsítani abban, hogy mely térségekből fogadnak dolgozókat.
A költségvetési hiány tavaly 6,5 százalék volt a tárcavezető szerint. Eközben az enyhe recesszió magas inflációval párosult, de ezt gyorsan sikerült letörni. Hozzátette, hogy most már lassú növekedést tapasztalnak a magyar gazdaságban. A tervezett idei 2,5, jövőre pedig 4,1 százalékos növekedés csak úgy érhető el, ha az unió versenyképessége is rendben lesz – mondta.
A nemzetgazdasági miniszter szólt arról, hogy magas, 8-9 százalékos reálbér-növekedés várható az idén. Hosszú távon a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak „össze kell érnie” – emelte ki. Minimálbért ma Magyarországon körülbelül kétszázezer ember kap, a garantált bérminimum pedig nyolcszázezer dolgozót érint.