Ezen nincs mit szépíteni, az elmúlt 1-2 év borzasztó volt gazdasági szempontból, elég csak a felszökő inflációra és a nyomában visszaeső fogyasztásra gondolni – mondta az Indexnek Árokszállási Zoltán. Ugyanakkor mostanra számos ponton fordulat látszik, ezt pedig hamarosan érezni is fogjuk, egy jobb korszakba lépünk – véli az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Alig két hete ismertük meg az Eurostat sokkoló számait, melyek szerint az uniós országok között a fogyasztási rangsorban az utolsó helyre estünk vissza 2023-ban. Azonban ezt tévedés úgy értelmezni, hogy Magyarország lett az EU legszegényebb országa – jelezte lapunknak Árokszállási Zoltán.
Ez csak egyetlen kiragadott és egyoldalú olvasata a helyzetnek. Nem csak a fogyasztás alapján lehet mérni egy ország prosperitását, azaz hogy mennyire gazdag
– fogalmazott az MBH Elemzési Centrum igazgatója, rámutatva, hogy Magyarország az elmúlt években egy meglehetősen beruházásorientált országgá vált. Ennek megjegyzése azért fontos, mert sokszor két döntés előtt állunk: a forrásainkat elfogyasztjuk, vagy beruházásokat hajtunk végre belőle. Magyarország pedig sokat költött beruházásra. „Ha a beruházáson jóval nagyobb fókusz van, akkor ez bizonyos mértékig óhatatlanul a fogyasztás rovására megy” – magyarázta a szakértő, bár kétségtelen, hogy a beruházások hatékonyságán lenne mit javítani, miközben a fogyasztás más okból is visszaesett.
A szakértő leszögezte: az elmúlt egy-két évben, azaz 2022–23-ban fogyasztásban rosszul teljesített Magyarország, ennek elsődleges oka a nagyon magas infláció volt. A lakosság visszafogta a költekezését, és az úgynevezett lefelé helyettesítés is bekövetkezett: olcsóbb termékekre váltottak, és valamivel kevesebbet vásároltak a boltokban.
Ez valóban megtörtént, ugyanakkor ezt már múltnak lehet tekinteni. Azok a tényezők, amelyek a fogyasztás gyengélkedését kiváltották, mostanra már nagyjából elmúltak
– világított rá Árokszállási. Felsorolta, mely tényezőkre alapozza a megállapítást:
Hozzátette, hogy mivel az infláció jóval alacsonyabb a korábban vártnál, ez nagymértékű reálnövekedést jelent majd. „Az elmúlt két válságos év miatt erősödött az óvatossági motívum, mindenki a tartalékait töltötte vissza. Ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom lassú felívelését látjuk az elmúlt hónapokban. Összességében kijelenthetjük, hogy a következő időszakban egyre inkább a fogyasztásra tudja költeni a jövedelmét a magyar lakosság.
Nem lepődnék meg, ha a következő években a fogyasztás alapján számított rangsorban Magyarország feljebb lépne
– véli a szakértő, aki szerint megalapozott az a kormányzati megállapítás, hogy a lakosság fogyasztása részben azért esett vissza, mert inkább megtakarított. Ez a megtakarítás azonban a korábbi ársokkot követő óvatosság következménye is. Ha a makrostatisztikák oldaláról nézzük, van egy egyszerű összefüggés: a beruházások és a megtakarítások közötti különbség egy nyitott gazdaságban a folyó fizetési mérleggel egyenlő. Ha a folyó fizetési mérleg meglehetősen mínuszos, az azt jelenti, hogy nem keletkezik elég megtakarítás a beruházásokhoz. Ez volt 2022-ben.
Gyakorlatilag az történt, hogy nagyon drága lett az import. Az energiaárak elszálltak, és emiatt a külső egyensúlyunk elromlott, tehát nem tudtunk annyit megtakarítani 22–23-ban, hiszen nagyon magasak voltak az árak. Ez megváltozott. Az árak, különösen az importált energia árának csökkenése miatt sokkal jobb lett a helyzet azóta, és mostanra már elég megtakarítás halmozódott fel a magyar gazdaságban. Eljutottunk arra a pontra, hogy most már a lakosság is egyre inkább kezd ráébredni, hogy a helyzet több szempontból stabilizálódott, és ha fel tudja tölteni a tartalékait, ami már egy ideje tart, utána azért a fogyasztását is tudja növelni
– magyarázta Árokszállási Zoltán. Hozzátette, hogy ha nagyon rövid távon nézzük, akkor például a nyári sportesemények kismértékben meglökik a fogyasztást, a szolgáltatások igénybevételét, tartós cikkek vásárlását (például tévé), a hitelfelvételt. Ebből mind arra következtetünk, hogy már a nyári hónapokban lesz egy élénkülés, ami ősszel, télen akár intenzívebbé is válhat.
Aztán persze nyilván idővel a magyar gazdaság nem tud majd ekkora reálbér-növekedést kipréselni magából, tehát ez moderálódni fog, de most valóban egy fordulat bontakozik ki, a fogyasztás felívelő pályára került. Biztató adat még, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók az idei év első öt hónapjában éves összehasonlításban már 10 százalék felett növekedtek, miközben januárban még visszaesésről számolt be a Pénzügyminisztérium. Ugyanígy az szja-bevételeknél 13 százalék feletti bővülést láttunk.
A szakértő korábban leszögezte, pusztán a 2023-as fogyasztási adatok alapján nem lehet kimondani, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa lenne. Ennél az adatnál kézenfekvőbb lehet az egy főre jutó GDP, amelyet aztán szintén lehet finomítani, például vásárlóerő-paritáson számolni. Ám ennek is van hátulütője:
Évek óta ismert tény, hogy például Szlovákiában valami probléma van a vásárlóerő-paritásos statisztikánál, minden közgazdász biztosra veszi, hogy a nagyon alacsony számok, amiket látunk a hivatalos statisztikában északi szomszédunknál, nem igazak. Valószínűleg Szlovákia jóval gazdagabb, mint ahogy a vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatok mutatják. Ezeknek a statisztikáknak különösen a rövid távú összehasonlítása nagyon sok kérdőjelet von maga után
– mutatott rá Árokszállási. De ha a szegénységről beszélünk, érdemesebb kézzelfoghatóbb mutatószámokat néznünk: például hogy mekkora az aránya azoknak a háztartásoknak, amelyek nem tudják kifűteni otthonukat, nem tudnak elmenni nyaralni, nem kerül hús az asztalra, és így tovább.
Magyarországon a 2010-es évek legelején volt egy elég rossz helyzet, akkor még a devizahitelezés és a pénzügyi világválság miatt hatalmas problémák voltak. Ezekkel a mutatószámokkal az úgynevezett anyagi és szociális depriváció mértékét lehet jellemezni. Ebben az arány rengeteget javult Magyarországon, és persze a 2020-as év válságai azért ezen is nyomot hagytak, de ha összehasonlítjuk azzal, ami 10-15 évvel ezelőtt volt, akkor óriási előrelépés történt. Már jóval kisebb azon háztartások aránya, amelyek materiális szegénységben élnek, és ebben Magyarország Romániánál, Bulgáriánál, de például Görögországnál is jobban áll
– fejtette ki a szakértő, hozzátéve, hogy mielőtt egy országról kijelentik, hogy szegény, ezeket az adatokat is a fogyasztás mellé kell tenni. Korábban György László kormánybiztos A középosztály forradalma című könyvében mutatott rá, hogy Magyarországon mérséklődött a legnagyobb mértékben az anyagilag és szociálisan depriváltak aránya 2014 és 2021 között az Európai Unióban. „Azaz a családok kedvezőbb helyzetbe kerültek, a szegények aránya csökkent, a középosztály pedig bővült” – írja a szerző könyvében.
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza lapunknak rávilágított, hogy amíg az elmúlt években a válság hatására hazánkban négy negyedéven keresztül csökkentek a reálbérek, addig számos uniós országban, így Csehországban, Németországban, Olaszországban ez több mint nyolc negyedévig tartott. „A reálbérek tartós növekedésével pedig ismét csökkenhet a szegénység kockázatának kitettek száma, a középtávú várható folyamatok eredőjeként például éppen hazánkban.”
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Index kérdésére május elején elmondta, hogy bár a gazdaság az első negyedévben növekedett, az inflációt letörték, és a bérek emelkednek, az emberek a mindennapi életükben ezt az erősebb konjunktúrát, azaz a gazdaság újraindulását gyengébben érzékelik.
Egyrészt „a tavalyi év nagy megrázkódtatást okozott a magyar gazdaságnak”, másrészt kihatással van ránk a német gazdaság gyengélkedése. „Az sem segít, hogy az üzemanyagárakban megfigyelhető jelentős áremelkedés félelmet generálhat az emberekben, és úgy érezhetik, mégiscsak visszatérhetnek a magas árak” – világított rá a miniszter. Ezért ha kell, beavatkoznak az üzemanyagárakba, ha a benzinkutak önkéntesen nem csökkentik áraikat a szomszédos országok átlagos árszintje alá.
(Borítókép: Maskot / Getty Images)