Július 1-jén éles rajtot vett az italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere, a Mohu szerint már több mint 10 millió visszaváltás történt, és mintegy 200 ezren töltötték le a REpont alkalmazást. Az Index körképében a kihívások mellett sikeres átállásról vallottak a szuper- és hipermarketek, diszkontláncok, de a Magyar Sörgyártók Szövetsége is megszólalt.
Július 1-jén több szempontból is új időszámítás kezdődött a boltokban: egyrészt a féléves átmeneti időszak leteltével éles rajtot vett az italcsomagolások kötelező visszaváltás rendszere (DRS – Deposit Refund System), másrészt kivezették a kötelező bolti akciókat, ezzel visszakerült a kereskedők kezébe az árazás szabadsága.
Összeállításunk első részében a DRS-sel kapcsolatos első tapasztalatokat összegezzük, az áruházláncok mellett megkérdeztük a rendszert működtető Mohut, az italgyártók részéről pedig a Magyar Sörgyártók Szövetsége summázta érdeklődésünkre a mögöttünk hagyott időszakot. Ezután a második részben pedig az élelmiszer-kiskereskedők árpolitikáját vesézzük majd ki.
A Lidl Magyarország minden áruházában megtalálhatóak a visszaváltó-automaták, az áruházlánc időben felkészült az új rendszerre – közölték a piacvezető diszkontláncnál. Kifejtették: a tapasztalatok azt mutatják, ahogyan nő a „Vegyél vissza” logóval ellátott termékek száma, úgy egyre több csomagolást visznek vissza a vásárlók.
A vállalat a Mohuval együttműködve törekszik arra, hogy vásárlóit segítse az új rendszerre való átállásra, így az automaták mellett megtalálható azok használatának módja, illetve a logó, amire figyelni kell
– húzták alá. Ezen túl az új csomagolással érkező termékek esetén azok ártáblájára is rákerül a visszaváltást jelző logó.
A SPAR-nál Maczelka Márk kommunikációs vezető arra hívta fel az Index figyelmét, hogy napi több mint 600 ezer vásárlójuk van, és mindösszesen hat alkalommal jeleztek problémát a vevők július 1-je óta a rendszer működésével kapcsolatosan.
A legnagyobb problémát a termékregisztráció csúszása jelentette az elmúlt hónapokban, és jelenti még most is. Ez természetesen kihat a kereskedelmi folyamataikra.
Így történhetett meg több alkalommal, hogy egyes termékeken ott van a DRS-logó, kifizeti a vásárló utána az 50 forintot, viszont a gép nincs még a visszavételre felprogramozva. Ezért javasolják a SPAR-nál, hogy a vásárlók töltsék le a RE-Pont applikációt, és az otthonukban először győződjenek meg arról, hogy az adott palackot az automaták már vissza tudják venni. Amennyiben még nem, akkor gyűjtsék az érintett palackokat még egy kis ideig. Reményeik szerint ebben a hónapban már minden termék átesik a regisztráción.
A Tesco sajtóosztályán jelezték: a 197 üzletből az összes 400 négyzetméternél nagyobb áruházban, vagyis az előírt 147 helyszín mindegyikén üzembe álltak a betétdíjas rendszer palackvisszaváltó automatái.
Az áruházlánc több mint 200 berendezést működtet, melyek egy része szabadon álló gép, több mint háromnegyede pedig beépített. Az előbbiek két, míg az utóbbiak 3-7 gyűjtőszekrényt tartalmaznak, melyek mindegyike 1000 darab PET-, illetve alumíniumpalackot, valamint 200-400 egyszer használatos üveget tud tárolni. A beépített, nagy méretű gépek úgynevezett soft drop modullal is rendelkeznek, amely az újratölthető üvegeket kezeli, és úgy helyezi át a berendezésen belül, hogy azok ne törjenek össze
– részletezték. A Tescónál állítják: elkötelezettek voltak abban, hogy minél hamarabb megtörténjen az átállás, így amikortól a szállítóiknál elérhető volt az új DRS-rendszerű termék, onnantól kezdve egyből azt rendelték. „Az előkészületi munkát és regisztrációs folyamat ránk eső részét elvégeztük, de jelenleg is zajlik, és van olyan termékünk, melyre nem kaptuk meg a végső jóváhagyást. A saját márkás termékeket illetően a regisztrációkat már tavasszal megkezdtük, ugyanakkor ez a folyamat még nem zárult le teljesen. A végleges jóváhagyásért folyamatosan kérjük a Mohu támogatását, így bízunk benne, hogy hamarosan ezeknél a termékeknél is megtörténik a teljes átállás” – tették hozzá.
A Tesco választékában szereplő több mint 1700 érintett termék közül a darabszámot tekintve már több mint 65 százalékos az átállás, míg, ha eladott termékszámot nézünk, akkor a 90 százalékot is meghaladja már a visszaváltható palackokba csomagolt termékek aránya.
A visszaváltott palackok száma exponenciálisan növekszik, hiszen a polcokra kerülő termékek közül is már egyre több a visszaváltási díjas termék. Kategóriát tekintve a borok és az égetett szeszek esetében a legalacsonyabb a DRS-rendszerű palack, hiszen ezen termékek közül, amit június 30-ig lepalackoztak vagy a rendeletnek megfelelően forgalomba hoztak, az továbbra is értékesíthető a DRS logó nélküli palackban. „Rendszert érintő problémát nem tapasztaltunk és vásárlói panaszok sem érkeztek” – húzták alá.
A DRS-rendszer rendben működik Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója szerint.
Egy nagyobb szupermarketünkben két hete még 14 százalék volt a DRS-termékek részaránya, de ez a mutató múlt hétfőn már a 31 százalékot is meghaladta
– hozott fel egy konkrét példát. Úgy látja, napról napra jelentősen nő a visszaváltható termékek részaránya a polcokon.
A vásárlók többsége rendelkezik a szükséges információkkal, tudatában vannak az új rendszer működésének. A visszaváltó automaták is egyre nagyobb számban fogadják a csomagolóanyagokat. Fodor Attila hozzátette: szintén az egyik nagyobb szupermarketüknél két hete naponta átlagosan 400 darab göngyöleget hoztak vissza, ez a szám napjainkban már 1500 fölé emelkedett.
Az Aldi 2024. január 1-ig mind a 172 hazai üzleténél elhelyezte a visszaváltó automatákat, az azóta megnyílt üzletekben pedig már nyitáskor telepítették a DRS automatát, így
az áruházlánc mind a 176 egysége felkészülten, a jogszabályi előírásoknak megfelelően várta a július 1-jét, hiszen valamennyi berendezés üzemel és működőképes
– erősítették meg lapunknak a diszkontláncnál. Elmondták, hogy a berendezések folyamatos ürítéséről az áruházak munkatársai gondoskodnak. Az áruházlánc arra törekedett, hogy ahol ez megoldható, ott legalább két bedobónyílás álljon rendelkezésre, ezzel is csökkentve az automaták előtti esetleges sorképződést. Ennek érdekében a vállalat, ahol csak lehetett, nagy kapacitású automatákat állított üzembe, így számos áruházánál átalakításokat hajtott végre.
Már több mint 120 visszaváltási díjas termék vásárolható meg az Aldi üzleteiben. Az áprilisi visszaváltási adatokhoz képest májusban már jelentősen nőtt a DRS automatákban leadott PET- és fémpalackok, illetve üvegek száma. Júniusban ugrásszerű növekedés volt tapasztalható, ami átlagosan 172 visszaváltott palackot jelent áruházanként, és a budapesti belvárosi üzletekben váltották vissza a legtöbb palackot. Rámutattak: az Aldinál nem volt átállás, mivel a július 1-jei határidő a gyártóknak szólt: ettől az időponttól kezdve csak visszaváltható palackokat értékesíthetnek a kereskedőknek. A munkatársak már január óta működtetik a visszaváltó automatákat, a vásárlók pedig már eddig is leadhatták a visszaváltható logóval ellátott palackokat. Az áruházlánc tapasztalatai alapján egyre többen használják a visszaváltó automatákat, április óta folyamatosan emelkedik a leadott palackok száma.
A Pennytől azt a választ kaptuk, hogy a nyár beköszöntével megnövekedett italfogyasztásnak köszönhetően még több visszaváltható palack került forgalomba, aminek eredményeként megnövekedett az érdeklődés is az üvegvisszaváltó automaták iránt. A diszkontlánc nem tapasztalt nagyobb fennakadást a visszaváltó pontoknál, de annak érdekében, hogy az átállás zökkenőmentes legyen, már korábban megkezdte, és továbbra is folytatja vásárlóinak és munkatársainak edukálását a témában. Közlésük szerint a Budapest belvárosában található Penny üzletek már az első időszakban kimagasló eredményeket értek el üvegvisszaváltás terén. Hozzátették:
az üzletek személyzetének munkája a visszaváltó automaták bevezetésével további adminisztratív és operatív feladatokkal bővült. Ide sorolható a hulladék elszállításának koordinálása, valamint a gépek és azok területének takarítása is.
Az Auchannál azt tapasztalják, hogy az átállás folyamatos. Az új, DRS csomagolású termékek száma lassan, de fokozatosan emelkedik üzleteikben. A vásárlók manapság egyre tudatosabbak, így magas visszaváltási arányra számítanak. Ahhoz pedig, hogy a visszaváltás zökkenőmentesen menjen, mindent megtesznek. Az Auchan üzleteiben több mint 50 automata várja a vásárlókat.
A hipermarketekben nagy kapacitású, a kötelező visszaváltási díjas PET/alu/egyutas üvegpalackok mellett a betétdíjas, többször használatos üvegek visszavételére is van lehetőség.
Superstore áruházaikban pedig kompakt méretű automaták várják a vásárlók által visszahozott üres palackokat.
A Magyar Sörgyártók Szövetségét is megkerestük a DRS témájában, Kántor Sándor igazgató az átállással kapcsolatban az Indexnek úgy fogalmazott, hogy egy sörgyár jellemzően 50-60 különböző terméket, vagy ebből a szempontból megközelítve ugyanennyi csomagolást alkalmaz egy évben. A szakember elmondta: a vállalatok ezeket a csomagolásokat néhány nagy európai gyártónál terveztetik és szerzik be. Így amikor egy adott országban megtörténik a DRS-re való átállás, a csomagolástervező és -gyártó kapacitások csak ütemezetten tudják az igényeket kielégíteni.
Láttuk a szlovákiai, majd a romániai DRS elindulásakor, hogy ezek a kapacitáskorlátok egész Európában jelentősek, így ideális esetben egy évvel előre meg kell lenni az előírásoknak, amelyek az új csomagolásokra vonatkoznak és rögzítik a résztvevők feladatait. Magyarországon az előírásokat megfogalmazó jogszabály tavaly október 4-én jelent meg, és ez után kezdhették meg a gyártók az előírások alapján a felkészülést
– vont mérleget Kántor Sándor. Hazánkban ráadásul szélesebb a visszaváltási rendszerbe bevont csomagolóanyag és italkategória, ami tovább növelte az átállás időigényét. Mindezek ellenére a visszaváltási rendszerben az italgyártók július 1-ig több mint 15 ezer csomagolást regisztráltak, így az átállás a jelentősebb italgyártók és importőrök részéről nagyobb zökkenők nélkül megtörtént.
A trendeket firtató kérdésünkre a sörszövetség vezetője rávilágított, az európai gyakorlat meglehetősen vegyes képet mutat, ha a kiskereskedelmi csomagolásokat nézzük. Vannak országok, ahol az üvegcsomagolás, és azon belül is az újratölthető palack, adja a legnagyobb arányú forgalmat. A másik végletbe tartoznak azok az országok, ahol mind a mai napig a PET-palackos sör adja a vásárlások legnagyobb hányadát.
A magyarországi kiskereskedelemben 70 százalékot jóval meghaladó mértékű az aludobozban forgalmazott sör aránya, ami szintén egy ritka európai sajátosság.
Emellett hazánkban a prémiumsörök növekvő mértékével nő az egyutas üvegben forgalmazott sörök mennyisége, míg a PET-palackos sör csökkenő részarányú, ez a csomagolás kizárólag a gazdaságos kiszerelés jellemzőjévé vált.
A visszaváltási rendszer egy nagy lépés a körforgásos gazdaság irányába. A magyar megoldást azonban európai szemüvegen át is érdemes megnézni. Kántor Sándor felidézte: az egyutas csomagolások első visszaváltási rendszere 1985-ben Svédországban jött létre, ahol a gyártók vállalták, hogy olyan hálózatot alakítanak ki a kereskedelem bevonásával, ami az aludobozokat 90 százalék feletti mértékben visszagyűjti és újrahasznosításra előkészíti.
A szakember kifejtette: a svéd DRS-t modellként véve Európában fokozatosan épültek ki ezek a rendszerek, jellemzően a gyártók és a kereskedők együttműködésében, elsődlegesen az aludobozok és a PET-palackok anyagának másodnyersanyagként történő visszagyűjtése céljából. Mivel ezek a szervezetek alapvetően környezetvédelmi jellegű tevékenység céljából jöttek létre, az italcsomagolások visszagyűjtő rendszere mindenhol a lehető legalacsonyabb költségen, nonprofit módon működik, hiszen nem a gazdasági haszonszerzés a cél. Más gazdasági tevékenységet ezek a szervezetek ezért nem is folytatnak.
Az Európában kialakult jellemzően gyártói-kereskedői visszagyűjtő hálózatok mellett létrejött egy sajátságos állami rendszer Horvátországban, valamint egy olyan kereskedői-gyártói társulás Romániában, amiben 20 százalékos állami rész található.
Mindkettő – a környezetvédelmi célt szem előtt tartva – nonprofit módon működik, gazdálkodását az összegyűjtött másodnyersanyag értékesítésére alapozza.
Magyarországon mindezek közül kivétel. Nálunk ez európai gyakorlattól teljesen eltérő módon, az italcsomagolások visszagyűjtését a teljes hulladékgazdálkodást átfogó állami koncesszió keretein belül egy koncessszor végzi, meglehetősen nagy profitvárakozás mellett.
A Mohunál úgy összegeztek lapunk érdeklődésére, hogy már több mint 10 millió visszaváltás történt, és mintegy 200 ezren töltötték le a REpont alkalmazást. De ez a szám folyamatosan, egyre nagyobb arányban nő. Országszerte már 3000 automatapont várja a vásárlókat. Azok a kisebb boltok, ahol nem fér el ilyen automata, csatlakozhatnak a kézi visszaváltási rendszerhez.
Ebben az esetben a boltos veszi vissza a palackot, és az üzletben lehet levásárolni a visszaváltási díjat.
Eddig mintegy 1000 kis üzlethelyiség regisztrált erre a lehetőségre, de várhatóan ez a szám is tovább nő, hiszen a boltok kezelési díjat és eszközöket kapnak a Mohutól a működtetéshez, illetve a vásárlóknak is vonzerőt jelenthet a visszaváltás. Ha egy kisebb településen két bolt van, és az egyikben lehet csak visszaváltani, várhatóan inkább azt választják majd a vásárlók.
Egyre többen használják a REpont okostelefonos alkalmazást, melynek segítségével a visszaváltási díjat közvetlenül a bankszámlára is kérhetik a visszaváltók. Egyelőre azt látni, hogy a legnépszerűbb a boltban levásárolható voucher, de egyre nagyobb arányban használják a vásárlók az applikációt is
– közölték a Mohunál. A visszajelzések alapján folyamatos termékfejlesztést végeznek, jelenleg a rendszer finomhangolása és megszilárdítása zajlik, nagyobb változtatásokat, újításokat nem terveznek.
Érdekes részlet az is, a visszatérítés módjai közül melyik megoldást milyen arányban választják a fogyasztók. A Mohu ezzel kapcsolatban közölte: folyamatosan nő a visszaváltások száma. Egyelőre azt látni, hogy a legnépszerűbb a boltban levásárolható voucher, de egyre nagyobb arányban használják a vásárlók az applikációt is.
A Mohunál kitértek arra is: fontos, hogy a palackokat, dobozokat, üvegeket ép állapotban és üresen kell behelyezni az automatákba. Nem kell kimosni, fogyasztás után egyből be lehet dobni az automatába, de ne maradjon benne folyadék. Azért van szükség erre, mert az automatának fel kell ismernie a palackot annak vonalkódja, súlya, formája alapján.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek hamar megszokják a rendszert. A balti államokban például három év alatt sikerült elérni a 90 százalékos visszaváltást. A cél az, hogy eltűnjenek a patakpartokról és az erdőkből a petpalack-halmok, alumíniumdoboz-szemetek, és az italcsomagolásokat minél nagyobb arányban hasznosítsák újra.
(Borítókép: Szabó Szilvia, a MOHU gyártói felelősségi rendszerek vezetője a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. palackok visszaváltására szolgáló automatáinak sajtóbemutatóján a vállalat budapesti bemutatótermében 2023. november 28-án. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)