Azon túl, hogy erősödött a forint a főbb devizákkal szemben csütörtök reggel a szerda kora esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon, számos gazdasági adat érkezett. Talán a legfontosabb, hogy lassult a németországi infláció, ugyanakkor összevetettük a magyar és román inflációs adatokat is. A forint csütörtök reggel 393,56-ra gyengült az euróval szemben, a dollárárfolyam pedig 363,16-ra süllyedt.
Rengeteg nemzetközi gazdasági adat érkezett csütörtökön. Ezeket érdemes most külön is összesíteni, hiszen fontos folyamatokra hívják fel a figyelmet. Talán az egyik legfontosabb ezek közül, hogy lassult a németországi infláció júniusban a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis csütörtökön ismertetett végleges adatai szerint.
Júniusban a fogyasztói árak 2,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májusban 2,4 százalékon állt az infláció Németországban. Egy hónap alatt május után júniusban is 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Németországban az energiaárak 2,1 százalékkal estek júniusban az egy évvel korábbihoz képest, miután májusban kisebb mértékben, 1,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerárak gyorsuló ütemben, 1,1 százalékkal emelkedtek éves összevetésben a májusi 0,6 százalékos drágulást követően. A szolgáltatások ára májusban és júniusban egyaránt 3,9 százalékkal nőtt.
Az energiaárak és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció júniusban 2,9 százalék, 2022 februárja óta a legalacsonyabb volt a májusi 3,0 százalékot követően. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált éves HICP harmonizált fogyasztói árindex júniusban 2,5 százalékra csökkent a májusi 2,8 százalékról, havi szinten pedig júniusban a májusival megegyező, 0,2 százalék volt.
Érdemes kiemelni, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtökön az Indexen megjelent interjújában azt mondta, hogy Magyarország tekintetében a gazdaság exportképessége miatt érdemes most a külső környezetre figyelni.
A legnagyobb bizonytalanságot a német gazdaság jelenti. A német gazdasági szakértők és politikusok szerint is a második világháborút követő modell került most válságba, ami az elmúlt évtizedekben Európát húzta. A G7 országainak adatai szerint Németországban dolgoznak a legkevesebbet, Ázsiában és Amerikában jóval több munkaórát teljesítenek.
A pénzügyminiszter szerint bár látni néhány optimizmusra okot adó jelet, Németország problémáihoz társul az a technológiai váltás, ami az autóipart érinti, és erre a komplex feladatra a németek még nem tudtak igazán választ adni. Varga Mihály szerint folyamatos feladat, hogy Magyarország versenyképessége a német gazdaságtól függetlenül is javulni tudjon.
Mára már jól látható: a német gazdaság komolyan megtorpant, ez pedig a magyar gazdaságra is jelentős következményeket gyakorolhat – az erről készült részletes elemzésünk az alábbi linken érhető el.
A németországi infláció adattal szemben Oroszországban 8,6 százalékra gyorsult az éves infláció júniusban a májusi 8,3 százalék után a statisztikai hivatal adatai szerint. Az éves infláció ezzel már 12 egymást követő hónapban állt a 4 százalékos jegybanki inflációs cél fölött.
Havi összevetésben a fogyasztói árak 0,6 százalékkal nőttek júniusban a májusi 0,7 százalékot követően.
Az orosz jegybank legutóbbi, június eleji kamatdöntő ülésén 16 százalékon tartotta az alapkamatot.
Az MTI összegzése alapján a jegybank akkori közleménye rámutatott arra, hogy a vártnál hosszabb ideig kell fenntartani a szigorú monetáris kondíciókat, hogy sikerüljön elérni a 4 százalékos inflációs célt, és a következő, július 26-i ülésen kamatemelésre kerülhet sor. A jegybank legújabb várakozása szerint a 4 százalékos inflációs célt 2025-ben sikerülhet elérnie Oroszországnak.
És érdemes azt is kiemelni, hogy Amerikában csökkent az éves fogyasztóiár-emelkedés mértéke júniusban. Az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala, a U.S. Bureau of Labor Statistics csütörtökön közzétett adatai alapján az Egyesült Államokban a fogyasztóiár-emelkedés mértéke éves összevetésben 3 százalékra, tavaly június óta a legalacsonyabbra csökkent júniusban a májusi 3,3 százalék után. Az elemzők 3,1 százalékos adatot vártak júniusra.
A Fed inflációs célja 2 százalék. Legutóbbi, június 12-én végződött kétnapos kamatdöntő ülésén a Fed a piaci várakozásoknak megfelelően ismét nem változtatott az 5,25–5,50 százalékos irányadó dollárkamat-tartományon. A Fed 2022 márciusában 0,00–0,25 százalékról indított tíz egymást követő kamatemelés után tavaly júniusban tartott először szünetet a monetáris szigorításban, legutóbb 2023 júliusában emelte a kamatot, 25 bázisponttal, azóta pedig hét alkalommal nem változtatott az irányadó dollárkamat-tartományon. A Fed következő kamatdöntése július 31-én esedékes.
Azontúl, hogy a brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett adatai szerint havi összevetésben 0,4 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP) az idei ötödik hónapban, érdemes inkább régiós kitekintést tenni.
Ugyanis szintén csütörtökön derült ki, hogy júniusban 4,9 százalékra csökkent az éves infláció Romániában
– közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS). Június volt sorozatban az ötödik hónap, amikor lassult az árindex növekedése. Májusban 5,1 százalék volt az éves inflációs ráta Romániában. Egy év alatt a szolgáltatások árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 8,8 százalékkal.
A nem élelmiszerjellegű termékek átlagosan 6,28 százalékkal drágultak, az élelmiszerek pedig 1,1 százalékkal. Leginkább a postai szolgáltatások (26,56 százalék), a gyógyszerek (23,96 százalék) és a mosószerek (21,96 százalék) ára nőtt az elmúlt 12 hónapban.
A nem élelmiszerjellegű termékek kategóriájában a legnagyobb mértékben a kozmetikumok (11,07 százalék) drágultak, az élelmiszerek és italok közül pedig a gyümölcskonzervek (9,76 százalék), a bor (8,04 százalék) és a sör (7,21 százalék).
Éves összevetésben a legnagyobb mértékben a liszt (32,09 százalék) és a földgáz (10,36 százalék) ára mérséklődött. Májushoz képest 0,24 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Romániában.
Az Index pedig kedden írta meg, hogy Magyarországon júniusban 3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. Az adatok alapján az látható, hogy már hat hónapja 4 százalék alatt mozog az infláció, és gyakorlatilag stagnál. A legnagyobb mértékben a cukor drágult, egy év alatt 27,4 százalékkal. Érdemes felidézni az idei év eddigi adatait:
Jól látható, az idei évben 3,6, illetve 4 százalék között gyakorlatilag stagnál az infláció. És fontos azt is kiemelni, hogy így már 6 hónapja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céltartományában található a magyar infláció – 2015 márciusa óta a jegybank célja 3 százalék ±1 százalékpont. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a kiskereskedelmi szektorban érdemi fordulatról még nem beszélhetünk.
(Borítókép: Németh Kata / Index)