A 2022-es támadások után jóval többen hagyták el a családjukkal Ukrajnát, mint korábban, ráadásul az ország lakossága is jelentősen megcsappant, így apadt a hazaküldött pénzek összege – jelezte az Indexnek Szigethy-Ambrus Nikoletta. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével megvizsgáltuk, hogyan alakult a háború elől külföldre menekült ukránok élete.
A kényszer miatt vagy a jobb élet reményében minden országból vándorolnak külföldre munkavállalók, akik aztán a családjuknak, ismerőseiknek pénzt utalhatnak haza. Különösen igaz ez Ukrajnára, ahol már 2005 és 2013 között átlagosan a GDP 4,1 százalékát érte el a tranzakciók értéke, majd ez a szám tovább hízott. A hazautalásokban a 2014-es krími események hatására további erőteljes növekedést láthattunk.
A hazautalt összegek növelhetik a belső fogyasztást, ami élénkítően hathat a gazdaságra, ez pedig Ukrajna esetében kifejezetten fontos
– világított rá Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. 2014 és 2022 között évente átlagosan hozzávetőleg 13 milliárd dollár értékben zajlottak ilyen tranzakciók. Az eddigi legmagasabb értéket 2021-ben érte el a hazautalások összege, ekkor kerekítve 18 milliárd dollár érkezett Ukrajnába.
Soha nem látott mennyiségű ukrán állampolgár hagyta el szülőföldjét az orosz támadásokat követően 2022-ben. Az ENSZ menekültügyi ügynökségének becslése szerint 2024. február végéig 6,5 millióan kerestek új otthont szerte Európában és a világ más országaiban Ukrajnából. Becslések szerint tavaly a hazautalások összege 15,7 milliárd dollár körül alakult, amely elmarad a 2021-es 18 milliárdos rekordtól. A szakértő szerint a visszaesésnek több oka is van:
Ennek megoldására még 2022 szeptemberében sikerült egy megállapodást kieszközölni az Európai Bizottság és az Ukrán Nemzeti Bank között. A megállapodás rendelkezik az utalási költségek csökkentéséről, a díjak teljes összegének közzétételéről, ideértve a transzferdíjakat és a devizaárfolyam-különbözeteket is.
A menekültek számára a legnehezebb feladatot a lakhatás és a munkahelyteremtés jelentette az elmúlt évek során. A lakhatás szempontjából több helyen is igénybe vehettek szükségszállásokat, szociális lakásokat, a munkahelykeresés azonban jóval nehezebben ment. Ennek elsődleges oka a nyelvismeret hiánya, hiszen a legtöbb menekült csak ukránul beszél. A fiatalabb generációk tagjai beszéltek ugyan angolul, viszont ez nem minden esetben nyújtott kellő megoldást a választott célországban.
A nyelvismeret okozta akadályok miatt az elhelyezkedés és a társadalmi integráció is lassabban tudott végbemenni, egészségügyi szolgáltatásokat is nehezebben tudtak igénybe venni
– világított rá Szigethy-Ambrus Nikoletta. Szerinte nem véletlen, hogy a legtöbb ukrán menekült Lengyelországba indult: a hasonló kulturális háttér és identitás, a nyelvi hasonlóságok mellett itt már korábban is jelentős ukrán etnikum képviseltette magát, akik segítséget nyújtottak az újonnan érkezők számára.
A szakértőt ezután arról kérdeztük, hogyan segítik egymást az ukrán közösségek külföldön a beilleszkedésben. Elmondta, hogy a lakhatási, megélhetési problémák megoldása lényegesen egyszerűbb, ha egy, már korábban ott élő ukrán állampolgár segítséget tud nyújtani a nemrég érkezettek számára.
Számos olyan beszámolót találunk, amelyben a menekültek leírják, hogy az álláskereséstől kezdve az iskoláztatásig, tovább- vagy átképzésig milyen segítséget kaptak a már külföldön élő ukránoktól.
A hazautalások esetében szintén számottevő az ő segítségük, hiszen már ismerik azokat a folyamatokat, amelyek révén pénzt tudnak az újonnan érkezők hazajuttatni. Segíthetnek a bankszámlanyitásban, a tranzakciók lebonyolításában, vagy ha mindezek nem elérhetőek, akkor olyan csatornákat is ismernek, amelyek segítségével haza tudják juttatni a várt összeget.
Az elmúlt több mint két és fél év során a legtöbb ukrán menekült már elhelyezkedett, kialakította új életének feltételeit, a gyerekeket iskolába, óvodába íratták, a felnőttek munkába járnak.
Ezzel együtt fejlődtek az életkörülményeik is: a korábbi szükség- vagy szociális lakásokat elhagyhatták, saját bevételeiknek megfelelően önálló ingatlant bérelhettek. A legtöbb befogadó ország a kezdeti támogatásokat ma már nem kell hogy folyósítsa számukra, ez is alátámasztja, hogy az elhelyezkedésük révén jövedelemre tettek szert. Mindazonáltal vannak olyanok is, akik még most sem tudtak megfelelő munkát vagy lakhatást teremteni maguknak, így továbbra is a befogadó ország jóindulatán múlik a boldogulásuk.
A hazautalások számának növekedése, valamint csökkenése elsősorban a külföldön élő ukrán állampolgárok anyagi helyzetétől függ. Ha sikerül magasabb jövedelemre szert tenniük, előrelépniük állásukban, akkor elképzelhető, hogy a hazautalások mértéke is tükrözni fogja ezt. A háború állása, folytatódása szintén befolyásoló erővel bír: elhúzódása folytán számíthatunk arra, hogy a külföldön élő ukránok továbbra is támogatni fogják otthon maradott családtagjaikat, hozzátartozóikat, viszont lehetséges, hogy ezt már nem a korábbi, hanem valamivel kisebb összegben teszik csak meg – véli a szakértő.
Ha egy gazdaságban magas a hazautalások értéke, akkor ezzel együtt magas a külföldön munkát vállalók száma is – világított rá a szakértő. A hazautalások a közép-kelet-európai országok nagy részében jelentős összegeket tesznek ki. A külföldi munkavállalásnak számos oka lehet, ezek között a leggyakoribb a magasabb munkabér vonzó ténye.
Nincs olyan ország, ahonnan ne vándorolnának ki külföldre munkát vállalni állampolgárok, viszont tény, hogy ha ez olyan méreteket ölt, ami egyes szakmákban munkaerőhiányt teremt, akkor már vészes helyzetről beszélhetünk
– mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta, megjegyezve, hogy a hazautalások területén a magyar adatok nem minősülnek a régióban kiugrónak, a közép-kelet-európai országok között a cseh értékekhez hasonlítanak leginkább ezek a számok.
A közvetlen térségben Romániában, valamint Lengyelországban a legmagasabb a hazautalások értéke
– jelezte az elemző. Romániában évek óta rendkívül magas az ilyen jellegű tranzakciók összege, 2022-ben 8660 millió dollár értékben zajlottak ilyen típusú pénzforgalmak itt – Magyarországon ugyanebben az évben 3589 millió dollár volt a hazautalások összege.
Globális tekintetben a hazautalások rekordjait azok az országok tartják, amelyekből a legtöbben döntenek a külföldi munkavállalás mellett. 2023-ban India (125 milliárd dollár), Mexikó (67 milliárd dollár), Kína (50 milliárd dollár), a Fülöp-szigetek (40 milliárd dollár), valamint Egyiptom (24 milliárd dollár) voltak a listavezetők.
(Borítókép: Egy nő a lerombolt háza előtt áll Limanban, Donyeck megyében, Ukrajnában 2024. április 06-án. Fotó: Wojciech Grzedzinski / Anadolu / Getty Images)