Forintgyengülést indított hétfőn, amikor a Kormányinfón bejelentették a különadó-emelést. Egy idő után viszont az a nézet kerekedett felül a piacon, hogy az intézkedések a költségvetés kordában tartását szolgálják, így a forint is vissza tudott térni egy erősebb szintre. Pénteken több mint egy hónapos csúcsra, 392 alá erősödött a magyar deviza az euróval szemben. A hét elején még alulteljesítő magyar tőzsde pluszban zárt, az üzemanyagárak csökkentek. Heti összefoglalónk.
A forint a hetet az euró ellenében a 393-as szint alatt kezdte. A magyar deviza árfolyamára egyértelműen a kormány költségvetési bevételnövelő bejelentései hatottak leginkább a hét első felében.
A váratlan különadó-emelés hírére eleinte gyengült a forint, azonban egy idő után az a nézet kerekedett felül a piacon, hogy az intézkedések a költségvetés kordában tartását szolgálják, így a forint is vissza tudott térni egy erősebb szintre
– jelezte az Indexnek Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. A szakértő szerint a magyar deviza visszaerősödésében segíthetett az is, hogy júniusban 22 éve nem látott alacsony deficitet mutatott csupán a költségvetés pénzforgalmi hiánya, ami így – a bejelentett intézkedések mellett – biztosabbá teszi a hiánycél tarthatóságát. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője elmondta, hogy szakmai körökben már pedzegették, hogy érkezhet különadó-emelés.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője emlékeztetett, hogy a befektetők korábban is negatívan értékelték az adóemelésekről szóló bejelentéseket. A forint kedd reggel is folytatta a gyengülést, amelyben a vártnál érdemben alacsonyabb, 3,7 százalékos júniusi infláció játszott szerepet.
Ennek nyomán a forint 396 felett is járt kedd délelőtt,
a befektetők a kedvező inflációs adatból a monetáris lazítás folytatására számítanak. A gyengülés ugyanakkor nem bizonyult tartósnak, kora délután már ismét 395 közelében járt az euróval szembeni árfolyam, ezt követően a tengerentúlról érkező hírek adtak ismételten támogatást a forintnak.
Árokszállási Zoltán jelezte, hogy az amerikai inflációs adat a vártnál kedvezőbb volt, ami gyengítette a dollárt, ez pedig a forintra is jó hatást gyakorolt. A hét elején látott gyengülés keddre még a 396-os szint fölé lökte az euró-forint devizapárt, azonban
a hét második felében már egyértelműen az erősödésé volt a főszerep, így a pénteki napon délután ismét 393 forint alatt kereskedtek az euróval.
Ezzel több mint egy hónapos csúcsra erősödött a magyar deviza az euróval szemben. Molnár Dániel rámutatott, hogy Jerome Powell Fed-elnök a kongresszusi meghallgatáson erős üzenetet küldött a piacok számára, hogy már nincs szükség a munkaerőpiac további hűtésére, hamarosan megkezdődhetnek a kamatcsökkentések az USA-ban.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a dollár piacán láthattuk az igazán nagy izgalmakat. A zöldhasú árfolyamát leginkább a csütörtök délután megjelenő amerikai inflációs adatok befolyásolták, a kedvező folyamatok erősítették az amerikai kamatvágási várakozásokat, és gyengítették a dollárt. A dollár-forint árfolyam a hét első felében 363-ról 366 fölé emelkedett, majd pénteken megérintette a 360-as szintet.
Varga szerint a jövő héten az európai inflációs adatokra érdemes figyelni, melyek szerda délelőtt érkeznek, de az események közül mindenképpen kiemelkedik az Európai Központi Bank csütörtök délutáni kamatdöntő ülése.
Várhatóan ezúttal kamattartásra szavaznak az EKB döntéshozói,
azonban a kommunikáció esetleges változásai érdekesek lehetnek. A szakértő szerint a következő hetekben az euró-forint árfolyamában a 387–397-es árfolyamtartomány, míg a dollár-forint esetében a 357–367-es zóna látszik bejárhatónak.
Gyenge kezdés után erős folytatás: a hét elején még alulteljesítő hazai tőzsde szerdától fokozatos emelkedés mellett talált magára, amelynek eredményeként a BUX végül minimális pluszban zárta ezt a hetet. Ebben a lefutásban a különböző kormányzati bejelentések is szerepet játszottak.
Hétfőn még a nagyobb hazai tőzsdei cégeket is érintő védelmi hozzájárulás megfizetéséről, míg szerdán már adóelengedésekről érkeztek hírek.
A hazai tőzsdét tekintve főként a Richter és a Magyar Telekom részvényesei örülhettek a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján elhangzottaknak, miszerint 2025-től kivezetik a gyógyszergyártók és a távközlési vállalatok extraprofitadóját
– mondta lapunknak Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. A szakértő szerint ennek elsődleges szerepe volt abban, hogy a Magyar Telekom részvényárfolyama a hét során több mint 4 százalékkal feljebb kerüljön, amit támogatott emellett a vállalat keddi bejelentésének kedvező megítélése a befektetők részéről, miszerint megkezdték azon lehetőség vizsgálatát, hogy a mobil bázisállomás portfólióját kizárólagos tulajdonú leányvállalatba szervezik ki.
A blue chipek közül a Mol negatívan teljesített, a Richter árfolyama pedig nem változott a múlt heti záróértékéhez képest, míg
az OTP 1,5 százalékos pluszban zárta a hetet.
Utóbbi árfolyamát továbbra is támogatja a vállalat sajátrészvény-visszavásárlási programja, amelynek 60 milliárdos keretösszegéből a héten történt vásárlások nyomán már csak kevesebb, mint 10 milliárd forint maradt hátra – magyarázta Horváth.
A midcapeket illetően pedig mindenképpen kiemelendő a – rendkívül jól sikerült – második negyedévről szóló előzetes számait hétfőn közzétevő Duna House, amelynek árfolyama ebből táplálkozva közel 13 százalékot ralizott a hét folyamán a múlt pénteki záróértékéhez képest.
Magyarországon pénteken a holtankoljak.hu adatai szerint 95-ös oktánszámú benzint átlagosan 616 forintért, dízel üzemanyagot pedig átlagosan 623 forintért lehet literenként vásárolni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szintén pénteken közzétett adatai szerint a szomszédos országokban a benzin átlagára 626 forintot, a gázolaj átlagára 630 forintot ért el.
Magyarországon olcsóbban lehet tankolni, mint a szomszédos országokban: a benzin esetében 10 forinttal, a gázolaj esetében 7 forinttal.
– értékelte a kialakult árszintet a gazdasági tárca. Szerintük érvényesül a kormány elvárása, azaz a magyar családok nem fizetnek többet a benzinért vagy a gázolajért, mint a környező országok lakosai. Emlékezetes, hogy korábban többször is figyelmeztettek, ha a magyar benzinkutak nem viszik áraikat a szomszédos országok átlagos árszintje alá, akkor a kormány beavatkozik.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)