A legmodernebb berendezések mellett is nagy kihívásokat jelent a rekordhőségben a műtétekhez szükséges megfelelő hőmérséklet biztosítása. A műtőblokkok klímarendszerei ugyan extrém teljesítményűek, de a tartós hőség ezeket is kikezdi. A globális felmelegedés persze nem csak a magyar egészségügy problémája, az elektromos hálózatot a világon mindenhol érinti, mára ez az egyik legnagyobb kihívás. Az Észak-budai Szent János Centrumkórház traumatológiai osztályán és a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház egészében műtéteket halasztanak el, a betegeket más intézményekbe irányítják át. A forróság nem kegyelmez sem orvosnak, sem betegnek, de a kórházak felveszik a küzdelmet: csaknem százmillió forintból szerelnek fel új klímarendszereket a két kórházban. Cikksorozatunk első részében a Budapesti Uzsoki Utcai Kórházból jelentkezünk, ahol pénteken áll üzembe az új klíma.
A Budapesti Uzsoki Utcai Kórház első ránézésre modern, esztétikus épület benyomását kelti, tágas terekkel, fejlett betegfelvételi rendszerrel. Épp ezért meglepve értesültünk arról, hogy a klímarendszer feladta a hőséggel vívott küzdelmet múlt hétfőn.
Hűtés hiányában a műtőkben az előírtnál jóval magasabbra ugrott napközben a hőmérséklet, emiatt az operációkat átütemezték, más kórházakba irányították át a betegek jó részét.
Mégis ez volt a felelősségteljes eljárás, mivel a túl magas hőmérséklet növeli a fertőzések kockázatát, és az orvosok számára is megnehezíti az operálást. Múlt hétfőn 33 fokra kúszott a hőmérő higanyszála a műtőkben, miközben a megengedett felső határ 25 fok. Ezt nem is titkolják a kórházak, nyíltan vállalják, baj van. Az persze, hogy ilyen állapotok alakulhattak ki, kérdések sorát veti fel, amelyeket az Index fel is tett. Megnéztük, mi változott egy hét után.
A múlt héten olyan állítás jelent meg a Budapesti Uzsoki Utcai Kórházról a Népszaván, amely szerint minden műtő leállt, azonban ezt már az első ott dolgozó cáfolta nekünk, akit a helyszínen kérdeztünk. Elmondta, hogy délelőtt végeznek műtéteket, amikor még a határértéken belül tartózkodik a hőmérséklet, reggel 7 és 11 óra között. Ez persze sovány vigasz azoknak, akik a klímarendszer meghibásodása miatt később kapnak ellátást. Elsősorban a sürgős, halasztást nem tűrő, tervezhető műtéteket végzik el. Ilyen lehet például egy kizáródottsérv- vagy tumorműtét. A felvételes ügyeleti feladatokat, az azonnali műtéteket a klímagondok miatt a kórház lemondta.
A Budapesti Uzsoki Utcai Kórház csaknem 23 éves, ezzel az egyik legmodernebbnek számít idehaza. Ugyanakkor az elektromos hálózatát, amely a klímarendszert is működteti, nem ilyen hőmérsékleti viszonyokra és ilyen elektromos terhelésre tervezték. A globális felmelegedés mindent felülírt.
Míg az új klímarendszer egyes becslések szerint 50-60 millió forintba kerülhet, addig az elektromos hálózat cseréje többmilliárdos tétel lenne
– világított rá lapunknak Ficzere Andrea, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Megjegyezte, az sem biztos, hogy az ezen a héten beszerelt új klímarendszer jelenti a végső megoldást. Noha egy új rendszer valószínűleg energiahatékonyabb lenne, mint a 23 évvel ezelőtti, de biztos megoldásnak nem mondható, hiszen ahhoz az elektromos hálózat fejlesztésére lenne szükség. Az új klímarendszer és az esetleges új elektromos hálózat pontos költségeiről a kórházakat üzemeltető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tudna tájékoztatást adni, azonban ezek a számok nem ismertek, így csak becsülni tudunk.
Személyesen is szemügyre vettük a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház műtőit a felsőbb emeleten. Itt felöltöttük a belépéshez kötelező öltözéket, amely bő szabású és légáteresztő anyagból készült, mégis fokozta a fojtogató meleg hatását.
Amint beléptünk, alig negyedóra telt el, és már izzadságcseppek gördültek le a homlokunkról, a hajlatokban elkezdett átázni a ruhánk, pedig még csak reggel hét volt. A hőmérő higanyszála délre akár negyven fokig is felkúszik.
A múlt héten arra is volt példa, hogy 43 fokot mértek a műtőben
– árulta el nekünk Zátroch István, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház megbízott aneszteziológus osztályvezető főorvosa. Érkezésünkkor épp vastagbéltumor-műtétre készült a kórház egyik műtőscsapatával. Elmondta, frusztráltak a dolgozók, hiszen egyrészről kevesebbet tudnak dolgozni, másrészről elviselhetetlen a műtőben uralkodó forróság.
A főorvos megjegyezte, mindig is voltak gondok, csak nem ekkorák. Rávilágított, hogy hasonló problémákkal szembesülnek a kórházak a mediterrán országokban is. Spanyolország pont ilyen, ahol a magyar példához hasonlóan a kora reggeli órákban kezdenek el műteni. Ugyan már a munkálatok elkezdődtek az Uzsokiban, és a klímarendszer első felét telepítették a kórház tetejére, azonban ebből egyelőre semmit sem érezni.
Most is azért kezdjük 7 órakor a műtéti programot, mert 11 után már elviselhetetlen a hőmérséklet
– mondta egy másik orvos érdeklődésünkre. Ecsetelte, hogy hétfő éjjel neki kellett megoperálni egy sürgős beteget, és olyan meleg volt, hogy egy-két óra leforgása alatt fejétől a talpáig teljesen leizzadt. „Ha egy daganatos betegnek egy hónappal előre adtunk műtéti időpontot, akkor nyilván megoperáljuk, mert nagyon rossz optikája lenne, ha ezt nem tennénk” – mondta.
Ez óriási megterhelés, tegnap egy kétórás műtét alatt másfél liter folyadékot vesztettem
– szemléltette, milyen fizikai megpróbáltatáson mennek keresztül. Elárulta, hogy szerdán egy 8-10 órás beavatkozást kellene elvégezniük, de erre nem kerül sor. „Nekünk is nagyon nehéz, nemhogy a betegeknek.” A szóban forgó páciensnek várnia kell a beavatkozásra, mivel a Budapesti Uzsoki Utcai Kórházon kívül csak Nyíregyházán végeznek olyan típusú műtétet, amelyre szüksége van.
A műtött betegek pedig egyelőre nem klimatizált helyiségben lábadoznak, de ez több kórházban is így van. A korábban említett elektromos hálózat nem is bírná, hogy minden kórteremben klímaberendezés működjön. Egyúttal az alternatív berendezések sem jöhetnek szóba, például a ventilátorok vagy mobil klímák, mivel a steril sebbe belefújhatják a kórokozókat.
Ficzere Andreát, a kórház főigazgatóját arról kérdeztük, hogyan lehet átvészelni egy olyan váratlan válságot, mint amilyen a klímarendszer leállása, vezetőként milyen stratégiát követett.
Ilyen helyzetben az ember nem gondolkodik, hanem teszi a dolgát. Gyorsan kell reagálni, és intézni az ügyeket
– válaszolta a vezető. Elárulta, emberileg és orvosszakmailag is nehéz helyzet ez, mivel a betegek komoly veszélynek vannak kitéve a magas hőmérsékleten, ugyanakkor a várakoztatásuk is negatív következményekkel jár. „Bizonyos ellátásokat meg kell állítani vagy el kell halasztani. Féltem a betegeket, és ezért is kértem segítséget. Szerencsére azonnal kaptam is.” Megjegyezte, zökkenőmentesen sikerült az akut ellátásra szoruló betegek átirányítása más kórházakba. Egyébként sokszor a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház az, amely más intézményektől átvesz feladatokat, most azonban fordult a kocka, és másoktól kaptak támogatást, amiért nagyon hálásak.
Szemléletváltás kell, a beszerzéseknél számolni kell a globális felmelegedéssel
– jelezte a kórházigazgató. Hozzátette, olyan berendezésekre van szükség, amelyek kibírják a tetőn uralkodó 60 fokos forróságot. Ezenfelül egész rendszereket kell átalakítani, például a korábban említett elektromos hálózatot, ami – becslések szerint – több milliárd forintos költséget jelenthet. „Ahogy egy családi háznál, úgy a kórháznál is változnak az igények, hozzáépítenek, felújítják, új eszközöket szereznek be, így ami 20 éve elég volt az optimális működéshez, az mostanra korszerűtlenné válik.” A hálózat bővítése 1-2 évet is igénybe vehet a főigazgató szerint, azonban szerinte nincs mese, meg kell csinálni.
Tehát a hálózatbővítés lehet a nulladik lépés. Ezt követően tudunk csak azon gondolkodni, hogy hol milyen klimatizálást alakítsunk ki, és természetesen nemcsak a műtőkben, hanem a kórtermekben, valamint a vizsgálókban is. A beteg az első, de azért az is nagyon fontos, hogy a kollégák komfortos környezetben tudjanak dolgozni.
A főigazgató szerint nagyobb figyelmet kell szentelni a problémák megelőzésének: már nyáron kell készülni a téli fűtésre, télen pedig a nyári hűtésre. Ez a szemlélet, úgy véli, már jelen van a hazai egészségügyben, mert „amióta az egészségügyi átalakítás elindult, a sok probléma ellenére már látszanak az eredmények”. Úgy értékeli, hogy jelenleg „száz ponton kell egyszerre beavatkozni”, de biztos benne, hogy a végén összeér minden erőfeszítés, és érezhető változás jön. A terveik szerint az új klímarendszer teljes egészében pénteken állhat üzembe, addig is kitartást kér a műtői személyzettől, és köszöni minden érintett munkáját.
A klímarendszerek meghibásodásával kapcsolatban kerestük a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot, akik a következő választ adták:
A KEF munkatársai a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház műtőblokkjának hűtését soron kívül megjavították az elmúlt napokban. Az extrém hőségre való tekintettel azonban szükségessé vált egy újabb hűtő berendezés beszerzése is, amit a KEF a héten üzemel be.
Hozzáfűzték, hogy az Észak-budai Szent János Centrumkórház a klímaberendezés meghibásodását azonnal jelezte a KEF-nek, akik a javítást haladéktalanul megkezdték. „A KEF munkatársai a hiba mielőbbi elhárítása érdekében ideiglenes műszaki megoldások alkalmazásával haladéktalanul intézkedtek a szükséges hűtés biztosítása érdekében.”
A feladatátvételt követően a KEF azonnal megkezdte a rendszerek állapotfelmérését, melynek kapcsán átfogó programot indított a hűtési rendszerek javítására mintegy 20 intézményben – állítják. „A program megvalósítása és a berendezések korszerűsítése a KEF részéről folyamatos.”
(Borítókép: Budapesti Uzsoki Utcai Kórház. Fotó: Tövissi Bence / Index)