„Kérdés, hogy a beszedett pénzt mennyire hatékonyan hasznosítja az állam. Ha tűzoltó jelleggel, lyukak tömködésére használjuk, működési költséget vagy gazdasági növekedést nem támogató beruházásokat finanszírozunk, akkor abból nem lesz pluszérték” – írta Hernadi Zsolt a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója legfrissebb véleménycikkében, majd hozzátette: „A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont, mint a szociban. Vissza a jövőbe, uraim!”
„Karl Marx szerint minden profit extraprofit. Nem gondoltam volna, hogy valaha marxista bonmot jut eszembe a hazai gazdaságról, de a különadó porondon tartása a csengőfrászt hozta rám” – így kezdte véleménycikkét a Mandineren Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.
Magyarország legnagyobb vállalatának vezetője rögtön hangsúlyozta, hogy az adókkal nincs baja: „Az adófizetés nem boldog tevékenység, de fázni, betegnek lenni és kátyús úton menni még annál is utálatosabb.” Majd úgy összegezte, hogy „mindenki bead valamit a közösbe, cserébe a közösség mer iskolát, kórházat és laktanyát álmodni a boldogabb jövőért.”
Ugyanakkor szerinte most úgy látszik, hogy „megszaladtunk. Kiskereskedelmi, tranzakciós, devizaváltási, banki, gyógyszergyártói extraprofitadó és a többi. Se szeri, se száma a különadóknak.” Kiemelte: 11 olyan adónem van, ami az utóbbi két évben jött létre. Így pedig jogosan adódik az a kérdést, hogy „hova lett a kiszámítható adórendszer?”
Emlékeztetett arra, hogy az eltelt két évben a legnagyobbak, az OTP, az MBH, a Richter, a Telekom, a 4iG és a Mol közel 800 milliárd forint különadót fizetett.
Ebből hat kecskeméti Mercedes-gyár kijött volna, és Hernádi Zsolt szerint az idei év sem lesz piskóta.
„De meddig is kell még fenntartani a „rendkívüli” különadókat? Nem úgy volt, hogy 2022 lesz az utolsó év? Aztán csak itt maradtak 2023-ra meg idénre, és hát úgy néz ki, jövőre is. Olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok. Mikor lesz újra normalitás? Mikor nyúlunk újra a jól bevált eszközökhöz az unortodoxia helyett?” – tette fel a kérdéseket a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.
Ráadásul szerinte nincs olyan, hogy egy adó nem épül be az árakba. „Ha a befektetők hozamát csökkentjük, akkor a beruházások elmaradása, ha a beszállítókra hárítjuk, akkor a beszállítói kör csökkenése idézi elő a kínálat zsugorodását – és jön az áremelkedés. Meg miért is kell büntetni azokat a cégeket, amelyek olyan terméket állítanak elő, amire nagy lett a kereslet, és extraprofitot értek el?”
Emlékeztetett arra, hogy a háborús árakat pedig nem a vállalatok idézték elő, hanem a háború és az arra adott politikai válaszok. „Árat lehetne persze csökkenteni úgy is, hogy növeljük a kínálatot, amire a legjobb megoldás a beruházás – volna. Viszont a különadók pont ezeket a pénzeket veszik el.”
Szerinte egy ipari fejlesztés a végső döntés után öt-hét évvel kezd pénzt termelni, és így nagyon nem mindegy, hogy milyen lesz az adókörnyezet. „De a negatív hatás már látszik, folyamatosan csökken a hazai ipari termelés – csak májusban 5 százalékot esett a múlt évhez képest.”
Kiemelte, hogy nem lehet egyszerre agyonadóztatni és elvárni a termelés növekedését. „Az államnak előbb teret kell hagynia az iparnak, és nem szabad elvinnie a beruházásra szánt pénzt, hogy holnap is legyen mit adóztatnia.”
Majd véleménycikkét szó szerint így zárja: „Az is kérdés, hogy a beszedett pénzt mennyire hatékonyan hasznosítja az állam. Ha tűzoltó jelleggel, lyukak tömködésére használjuk, működési költséget vagy gazdasági növekedést nem támogató beruházásokat finanszírozunk, akkor abból nem lesz pluszérték. A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont, mint a szociban. Vissza a jövőbe, uraim!”
(Borítókép: Hernádi Zsolt 2022. december 18-án. Fotó: Németh Kata / Index)