Egy nemrégiben publikált tanulmány szerint ha Donald Trump ismét hatalomra kerül az Egyesült Államokban, világszintű kereskedelmi háborút indíthat – amennyiben a kampányában hangoztatott intézkedéseket bevezeti. A szakértők szerint a Kínával való harcias fellépés és vámok kivetése, a zöldipar visszaszorítása, a fosszilis energiahordozók felhasználásának fokozása, az adócsökkentési és foglalkoztatási törvény meghosszabbítása több száz milliárd dolláros kiesést jelentene az Egyesült Államoknak, Kínának és Európának is.
Az amerikai elnökválasztás a világgazdaság irányát is meghatározza, ezért a Roland Berger stratégiai tanácsadócég készített egy tanulmányt, amely ezt vizsgálja, hogy hogyan alakulna a globális kereskedelem, amennyiben Donald Trump kerülne hatalomra.
Arra konklúzióra jutottak, hogy ha Trump kormánya ismét konfrontatív kereskedelempolitikát folytatna, különösen Kínával szemben, a következmények nem csak a két szembenálló felet érintenék.
A cég szakértői az Oxford Economics modellje alapján azt prognosztizálják, hogy egy kereskedelmi háború a 2025–2028 közötti időszakban a bruttó hazai termék 4 százalékának megfelelő kárt okozna az Egyesült Államok gazdaságának – 2023-as számokban kifejezve(891 milliárd dollárnyit – , míg Kínában a kumulatív veszteség a GDP 10 százalékát (1638 milliárd dollárt), Európában pedig 3 százalékát (475 milliárd dollár) tenne ki.
Többek között ezek a megállapítások szerepelnek kiemelt helyen a Roland Berger Trump 2025 című tanulmányban.
Egy második Trump-időszak hatása a vállalkozásokra világszerte érezhető lesz. Az Egyesült Államokkal üzleti tevékenységet folytató vállalatoknak már most proaktívan kockázatelemzéssel és forgatókönyv-tervezéssel kellene foglalkozniuk, hogy felkészüljenek a közelgő változásokra, különösen a kereskedelmi akadályok, például a vámok miatt
– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere.
Donald Trump első hivatali idejét asszertív kereskedelmi magatartás jellemezte, különösen Kínával szemben, a magasabb vámok és a kereskedelmi akadályok formájában. Bár Joe Biden továbbvitte ezt a vonalat, a Roland Berger szakértői feltételezik, hogy egy második Trump-időszakban a politika tovább szigorodik.
Ha Trump valóban vámot vet ki a kínai importra, ahogy azt a választási kampánya során javasolja, a hatás óriási lenne.
Egy ilyen forgatókönyv tovább fokozná a feszültséget a világ két legnagyobb gazdasága között, emellett az amerikai és a kínai technológiai és feldolgozóipari ágazatok további szétválására kerülhet sor.
Ami az adópolitikát illeti, a Roland Berger szakértői arra számítanak, hogy a Trump által első hivatali idejében a Tax Cuts and Jobs Act (TCJA – adócsökkentési és foglalkoztatási törvény – a szerk.) keretében bevezetett összes adókedvezményt meghosszabbítják, mielőtt azok 2025 végén lejárnának – persze, csak ha a republikánusoknak sikerül tiszta vizet önteni a pohárba. Ha a TCJA ezen lejáró intézkedéseinek folytatása mellett döntenének,
az 2035-ig 3,4 billió dollár hiányt okozna a költségvetésben.
Bár a további adócsökkentésekről nyilvánosan vitáznak, az államadósság mértékét tekintve valószínűleg nehéz lesz megvalósítani őket. A tanulmány szerzői arra is számítanak, hogy a vállalkozásbarát szabályozási környezet kilátásba helyezése egy második Trump-időszakban újra fellendíti az M&A-tevékenységet az Egyesült Államokban, ahogyan az már Trump első hivatali ideje alatt is történt a világjárvány kezdetéig.
Az M&A-tevékenység (az M&A-módszer lényege két vagy több cég egyesülése [merge], vagy egy cég felvásárlása [acquisition] – a szerk.) volumene az Egyesült Államokban 2016-ban, a Trump elnöksége előtti évben mindössze 13,4 milliárd dollár volt, 2019-re azonban 21,6 milliárd dollárra nőtt.
Első elnökségének első heteiben Trump elődei több mint 100 környezetvédelmi szabályozását vonta vissza. A Roland Berger arra számít, hogy Trump ismét számos, éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezést fog visszavonni, ha visszatér a Fehér Házba, és ezek helyett
felújítja a fosszilis tüzelőanyagok termelésének fokozására irányuló erőfeszítéseket.
A tanulmány ugyanakkor nem számít arra, hogy a Biden-féle inflációcsökkentő törvényt (IRA) teljesen hatályon kívül helyezik – elvégre számos republikánus kormányzóval rendelkező állam, például Georgia (18 milliárd dollár) és Dél-Karolina (10 milliárd dollár) is részesül az IRA szerinti beruházásokból. Ha azonban egy második Trump-kormányzat az IRA-t venné célba – például az adócsökkentések finanszírozása érdekében –, akkor valószínűleg az elektromos járművek, az elektromos töltőállomások, az energiahatékonyság és a napenergia-ipar támogatása lenne a leginkább veszélyben.
Az IRA nagyon sok vállalatot ösztönzött arra, hogy az Egyesült Államokban fektessen be. Ezek a döntések hosszú időhorizonton születtek, különösen az iparban. A vállalatoknak fel kell készülniük a különböző energiaár-tendenciákra, és fel kell készülniük arra, hogy az egyes IRA-támogatásokat csökkentik vagy teljesen megszüntetik
– mondta erről Schannen Frigyes.