Kedden 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Szerdától így az alapkamat mértéke 6,75 százalékra változik a korábbi 7,00-ről. Az előző kamatdöntés után sokan vélekedtek úgy, hogy júliusban szünetet tarthat a jegybank, majd sorra jöttek a kamatvágás mellett szóló érvek, például hogy javult Magyarország kockázati megítélése. A kamatdöntés előtt így már az elemzők többsége pontosan előre jelezte a jegybank döntését, a 25 bázispontos vágást.
A hét legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése. A jegybank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról, amely a legújabb kamatdöntéssel 6,75 százalékra ért.
KEDDEN 25 BÁZISPONTTAL CSÖKKENTETTE A JEGYBANK AZ ALAPKAMATOT.
A döntés megegyezett az Indexnek nyilatkozó szakértők előrejelzésével. Az előző kamatdöntés után sokan vélekedtek úgy, hogy most szünetet tarthat a jegybank, akkor a forint épp jelentősen gyengült, 400 körül járt az euróval szemben.
Majd sorra jöttek a kamatvágás mellett szóló érvek, így az elemzők várakozásai is módosultak, a júliusi döntés előtt már többen vártak kamatcsökkentést. Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője szerint a kamatvágás mellett szólt, hogy a legutóbbi, június 18-i kamatdöntő ülés óta eltelt időszakban több kedvező folyamatot láthattunk. Egyrészt bár a júniusi maginfláció emelkedett, a headline infláció 3,7 százalékra csökkent.
Varga rávilágított, hogy a csökkenő headline infláció mellett több tényező is kamatcsökkentésre bátoríthatta a jegybankot:
A szakértő szerint az MNB augusztusban szünetet tarthat, majd a szeptember 24-i ülésen az EKB és a Fed szeptemberi döntésének függvényében folytatódhat a hazai kamatvágási ciklus.
A kamatvágás a csökkenő piaci kamatvárakozások miatt várhatóan nem fogja túlságosan megrengetni a forintot, de egy esetleges további erősödésnek gátat szabhat
– világított rá Árokszállási Zoltán, aki szerint fontos lesz majd a döntést követő MNB-tájékoztató és a Monetáris Tanács közleménye is, mivel a hazai inflációval kapcsolatban az összes kétely még nem múlt el. A fentiek miatt a keddi nap különösen érdekes lehet a forint számára, bármely irányba elképzelhető hevesebb mozgás. A kamatdöntés hátteréről az ülést követő online sajtótájékoztatón, 15 órakor tudhattunk meg többet, amelyet Virág Barnabás jegybanki alelnök vezetett.
„A szigorú irányultságú Monetáris Politika továbbra is kulcs a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél eléréséhez” – kezdte a sajtótájékoztatót Virág Barnabás. A szigorú monetáris politikáról elmondta, hogy annak több sarokpontja is van:
Emlékeztetett, hogy júniustól új szakasz vette kezdetét: a beérkező adatok alapján a Tanács hónapról hónapra dönt az alapkamat mértékéről.
A kamatdöntés a tartás és a kismértékű kamatcsökkentés között dől el.
„A piaci elemzők még további 1-2 kamatcsökkentést várnak az év második felére, eltérő lefutással. Ez a jelenlegi információk alapján reálisnak tekinthető” – világított rá a jegybank alelnöke.
Virág Barnabás elmondta, hogy a másfél, kétéves horizontú kamatvárakozások érdemben lefelé tolódtak az elmúlt hetekben, ugyanakkor a folyamatok fenntarthatóságának megítéléséhez több beérkező adatra van szükség. Az óvatosság továbbra is indokolt. Az asztalon ott volt a kamattartás és a kamatcsökkentés is, végül az utóbbi, azaz a vágás mellett döntöttek. A mögöttes okokat felsorolta a jegybank alelnöke:
„Nem dőlhetünk hátra: előretekintve továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt” – hangsúlyozta Virág Barnabás.
(Borítókép: Hegedüs Róbert / MTI)