Magyarország 78 milliárd forintos fizetési felszólítást kapott Brüsszelből, a kormánynak 45 napon belül ki kell fizetnie a menekültügyi pénzbírságot. Többször foglalkoztunk azzal, hogy az EU Bírósága arra kötelezi a kormányt, hogy bírságot fizessen, szerintük a határvédelemmel kapcsolatban kötelezettségszegést követtünk el. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig korábban már részletesen vázolta, hogy mi áll ennek a hátterében.
Magyarországnak végre kell hajtania az EU Bíróságának ítéletét, és 45 napon belül ki kell fizetnie a menekültügyi pénzbírságot – írja a kormánynak címzett friss levelében az Európai Bizottság, amit a Népszava szerzett meg.
Christian Wigand szóvivő közlése szerint az Európai Bizottság július 16-án levelet és fizetési felszólítást küldött a magyar kormánynak.
A testület egyrészt azt szeretné tudni, hogy a kormány hogyan kíván megfelelni a június 13-án, illetve 2020. december 17-én hozott európai bírósági ítéleteknek, másrészt
45 napos határidőt szab egy 200 millió eurós bírság kifizetésére. Az ország teljes jelenlegi tartozása több mint 240 millió euró, amely naponta 1 millióval emelkedik.
A lap szerint a levél egyelőre a befizetésére szólítja fel a magyarországi hatóságokat. Ha ezt elmulasztják, akkor az Európai Bizottság újabb felszólítást küld, ugyanakkor már csak 15 napot adva a teljesítésre. Ha a pénz nem érkezik meg, akkor a testület megkezdi a kamatokkal növelt összeg fokozatos behajtását a magyar költségvetésből.
Index megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ az alábbi választ küldte: „Magyarországot azért büntetik az óriási mértékű brüsszeli bírsággal, mert nem engedjük be területünkre a migránsokat, hogy kérelmüket itt beadva aztán az országban maradjanak és a magyar államnak kelljen menekülttábort és teljes ellátást biztosítania számukra. Magyarország ezt elfogadhatatlannak tartja, ezért továbbra sem engedjük be a migránsokat, nem építünk táborokat és nem hozunk létre migránsgettókat.”
A tagállamok helyett Magyarország fizeti meg annak az árát, hogy az Európai Unión belül ne legyen szükség határvédelemre – nyilatkozta korábban az üggyel kapcsolatban az Indexnek Varga Mihály. A pénzügyminiszter részletesen kifejtette; nem adják fel és továbbra is azt szorgalmazzák, hogy Brüsszel vegye napirendre a határvédelem szempontjából felmerülő magyar költségeket,
amelyek nagyjából kéthavi nyugdíjkiadásban mérhető szintre emelkedtek.
„Mint a költségvetésért felelős miniszter, korábban Johannes Hahn uniós biztoshoz fordultam, kérve, hogy az Európai Unió vállaljon nagyobb részt a megnövekedett teherből. Tavaly év végén küldtem egy levelet biztos úrnak, aki akkor pozitívan reagált. A levélváltások után meghívtam a határra, és azt elfogadta. Leegyeztettük, hogy az első félévben sort kerítünk a látogatásra. Most ehhez képest egy folyamatos visszakozást láthatunk tőle” – fogalmazott lapunknak Varga Mihály.
Varga Mihály kiemelte, Johannes Hahnnak – leköszönő biztosként – volt olyan felvetése, hogy inkább a magyar EU-elnökség prioritásairól szeretne tárgyalni. A Pénzügyminisztérium azonban erre válaszul jelezte neki, hogy az uniós elnökségünk apropója lehet a tárgyalás alapja, de Magyarország fontos témái között a versenyképességen, a demográfiai kérdéseken túl az illegális migráció megfékezése is megtalálható.
Erre az uniós biztos úr végül jelezte, lemondja a találkozót. Világos helyzetet teremtettünk, amellyel a biztos úr már nem kívánt szembesülni, az utolsó pillanatban elfordult egy Magyarország számára súlyos probléma megoldásától
– mondta az Indexnek Varga Mihály. Összehasonlításként: a magyar határvédelmi kiadások összege kétszerese annak, mint amit egy év alatt családi adó- és járulékkedvezményre fordít az állam (370 milliárd forint), vagy más példával élve, közel kéthavi nyugdíjkiadást fedezne. Pedig a schengeni övezethez történő csatlakozás következtében Magyarországnak a külső határok védelme egyszerűen – az uniós szerződések szerint – a kötelessége.
A pénzügyminiszter szerint a helyzet nemcsak igazságtalan, de komoly teher is a magyar államháztartásnak, ugyanakkor az uniós költségvetés méretéhez viszonyítva a határvédelmi kiadások elenyészőek: csak az idei évre 67 ezer milliárd forint az uniós költségvetés kiadási főösszege. Az Európai Bizottság a magyar határvédelmi kiadások több mint felét költötte találkozókra és konferenciákra 2015 óta (955 millió euró/375 milliárd forint), de az Európai Parlament is hasonló nagyságrendben költött utazásra és költőpénzre (740 millió euró/290 milliárd forint) ugyanezen időszak alatt.
Az ügy hátterét Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója is részletesen kifejtette az Indexnek. A szerdán napvilágot látott fizetési felszólítással kapcsolatban kerestük a Miniszterelnökséget, valamint a Kormányzati Tájékoztatási Központot, amint megérkezik a válaszuk, cikkünket frissítjük.