Nem várták meg a főbérlők a felvételi ponthatárok kihirdetésével kezdődő albérleti főszezont, és már pár héttel korábban elkezdődött a drágulás a lakáskiadásban. Az egyik ingatlankereső portál adatai szerint Budapesten átlagosan 208 ezer forintért tud kivenni magának egy egyetemista egy kisméretű lakást, a vidéki egyetemi városokban azonban ennél jóval olcsóbban, átlagosan 150 ezerért is talál magának valaki bérelhető ingatlant.
Szerdán még önfeledten örülhettek a leendő egyetemisták, másnaptól viszont jobb, ha elkezdik az albérlet utáni vadászatot. A felvételi ponthatárok kihirdetésével ugyanis beindul a lakásbérlési főszezon, ami nemcsak azt jelenti, hogy emelkednek az albérletárak, hanem azt is, hogy rengetegen érdeklődnek ugyanazon lakás iránt, ezért gyorsan kell dönteni. Az elmúlt évek tapasztalata alapján azért is érdemes gyorsnak lenni, mivel a jobb ár-érték arányú lakásokra hamar lecsapnak, ráadásul jelentős díjcsökkenésre inkább a tél és a hideg beköszöntével van csak kilátás.
Ahogy az eladó lakások esetében, úgy az albérleti piacra is jellemző a drágulás, és kifejezetten igaz ez a fővárosra. Az otpotthon.hu ingatlankereső portál adatai szerint
Budapesten átlagosan 208 712 forintos havi bérleti díjat kell fizetni a legfeljebb 45 négyzetméteres lakásokért, ami a tavalyi év hasonló időszakához képest 14 százalékos drágulást jelent.
Hasonló mértékben emelkedtek a fővárosban a többszobás, 120–150 négyzetméteres lakások havi bérleti díjai, ezeket most havonta átlagosan 668 ezer forintért lehet kivenni. Ugyanakkor látszik, ebben is lakóközösségként érdemes gondolkodni, mert valamivel olcsóbban jöhetnek ki a bérlők.
Az egyetemisták körében a belső pesti kerületek a legnépszerűbbek, hiszen a legtöbb egyetem sétatávolságra van. A belvárosban még mindig a VIII. kerületben lehet a legolcsóbb albérlethez jutni, ott júliusban egy kis lakásért havonta 156 ezer forintot kértek el. Ezután következik a VII. kerület a még kiadó lakásoknál átlagosan 165 ezer forintos bérleti díjjal. Aki viszont az Oktogon másik oldalán szeretne élni, annak már mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A VI. kerületben egy garzonért 243 ezret, a XIII. kerületben viszont átlagosan 250 ezer forintot is elkérhetnek a főbérlők.
Olcsóbban juthat albérlethez az, aki bevállal egy 30–40 perces tömegközlekedést, a külső kerületekben ugyanis 150 ezer forint alatt is lehet lakást találni. Ilyen például a IV. és a XXII. kerület. Ha viszont valaki nem akar lemondani a kertről, akkor többen összeállva érdemes az agglomerációban házat keresni. Maglódon és Csömörön például többszobás kertes házat lehet bérelni már 270 ezer forintért is.
A drágulási trend vidéken is tetten érhető, a tavalyi szezonhoz képest idén 13-15 százalékkal növekedtek az albérleti díjak. Ha a budapesti árakat nem is érik el, de egy egyszobás garzonlakásért 130-150 ezer forint körüli összeget is elkérhetnek a főbérlők. Tapasztalatunk szerint nem érdemes halogatni a bérlést, mivel még ha maradnak is augusztus második felére olcsóbb ingatlanok, azok állapota kétséges lehet. A jó ár-érték arányú lakásokat hamar kibérlik
– mondta Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője.
A legnagyobb egyetemi városokban a lakásbérlések drágulása már júniusban elkezdődött. Míg Szegeden a nyár elején havonta 134 ezer forintot kértek a főbérlők, addig most már 147 ezer forintot kell fizetni egy maximum 45 négyzetméteres lakásért.
Úgy tűnik, hogy vidéken még jobban megéri közösen összeállni, és egy többszobás nagy lakást kivenni, ugyanis átlagosan havi 300–350 ezer forintért már lehet találni 150 négyzetméteres, többszobás ingatlant. Pécsen jelenleg havi 140 ezer forintot kell fizetni egy kisebb albérletért, Debrecenben viszont 147 ezer forintot is elkérnek egy ugyanilyen ingatlan kiadásáért.
Az egyetemvárosok közül egyértelműen Győr a legdrágább, mivel ott a 30–45 nm-es lakások albérleti ára 152 ezer forint körül mozog. Legolcsóbban Miskolcon lehet lakást bérelni, itt 103 ezer forintos átlagárral kell számolni. Nincs különbség Veszprém és Szombathely között, mindkét helyen 130 ezer forintos bérleti díjra számíthatnak a fiatalok.
„A bérleti díj mellett természetesen a közös költség és rezsi díjával is számolni kell, ezekről érdemes a döntés előtt tájékozódni, illetve olyan fűtéstípusú ingatlanban gondolkodni, aminek általában alacsonyabb a fenntartási költsége” – hívta fel a figyelmet Lipták Zsuzsa, aki öt tippet is adott a fiataloknak, amire mindenképp figyeljenek, amikor ingatlan bérelnek:
(Borítókép: Németh Kata / Index)