A tárcavezető a bolgár energiaügyi miniszterrel folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy Vladimir Malinovval áttekintették a helyzetet, amely Ukrajna azon „elfogadhatatlan” lépései miatt állt elő, amelyekkel ellehetetlenítették az orosz Lukoil kőolajtranzitját Magyarország és Szlovákia irányába.

Mint azt korábban megírtuk, Kijev szankciókkal akadályozza a legnagyobb moszkvai olajipari magáncég, a Lukoil által Közép-Európába értékesített kőolaj vezetékeken keresztül történő szállítását. Ezzel részben semmissé vált Magyarország az európai uniós szankciók alóli mentessége. Mivel leállt a Lukoil szállítása, a Mol és a Lukoil azon dolgozik, hogy megoldást találjanak – mondta Szijjártó Péter még a múlt héten.

A tárcavezető most azt emelte ki, hogy ez a lépés nem csupán Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát veszélyeztetik ezzel, hanem megsértik az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást is. És tájékoztatott arról, hogy Brüsszelben szerdán összeült a kérdést napirendre tűző kereskedelempolitikai bizottság.

Bulgárián keresztül érkezhet a segítség?

„Jól látszik, hogy egyes európai uniós tagállamok továbbra is politikai álláspontot képviselnek, és annak ellenére, hogy Ukrajna lépése feketén-fehéren sérti a magyar és szlovák energiaellátás biztonságát, sérti az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást, próbálják mentegetni Ukrajnát, s jól láthatóan fittyet hánynak a belső európai uniós szolidaritásra” – összegezte Szijjártó Péter, majd kiemelte:

Meglátjuk, az Európai Bizottság végül mikor alakítja ki az álláspontját, s hívja össze az Európai Unió és Ukrajna közötti konzultációt, amelynek eredményeként azt várjuk, hogy Ukrajna feloldja a Lukoil olajszállítmányainak tiltását.

Ezt követően Szijjártó Péter aláhúzta, hogy Magyarország földgázellátásának egy jelentős része Bulgárián keresztül érkezik, és a térségben az ország élen jár a megbízhatóság tekintetében. Szerinte Bulgárián keresztül 5,6 milliárd köbméter földgáz érkezett hazánkba, idén pedig már 3,9 milliárd köbméter. „Bulgária tiszteletben is tartja mindazon kötelezettségeit, amelyek tranzitország mivoltából fakadnak.”

A miniszter végül közölte, hogy bolgár kollégája segítséget ajánlott az ukrán lépés miatt előállt helyzet kapcsán. „Ugyan közvetlen kőolajszállítási összeköttetés, vagyis csővezeték nincs a két ország között, de jelezte, hogy amennyiben például kőolajtermékek vonatkozásában szükségünk van újabb mennyiségekre, azt különböző szállítási módokkal el tudják juttatni Magyarországra.”

Az ügyhöz érdemes hozzátenni, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV-nek adott interjújában azt mondta: az Európai Békekeretből származó 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási ellentételezés kifizetését Ukrajnának mindaddig blokkolni fogja Magyarország, amíg Kijev nem teszi újra lehetővé a Lukoil zavartalan kőolajszállítását Ukrajnán keresztül Magyarországra.

Komoly kockázatok merültek most fel

A Fitch Ratings legfrissebb elemzése szerint Szlovákia és Magyarország is jelentős kockázatokkal néz most farkasszemet. A Lukoil által Ukrajnán keresztül a Barátság kőolajvezeték keresztül szállítani kívánt nyersolaj kiesése elsősorban a magyar és a szlovák piacot érinti, „és bár a teljes európai ellátás szempontjából lényegtelen, középtávon jelentősen befolyásolhatja Magyarország és Szlovákia energiaellátását”.

Emlékeztettek arra, hogy a Mol-csoport működteti az összes finomítói kapacitást Magyarországon és Szlovákiában, utóbbi esetében a leányvállalatán, a Slovnafton keresztül. A vállalat a finomítórendszerében mintegy 65-70 százalékban orosz nyersolajat hasznosított, az alapanyag egyik beszállítója pedig a Lukoil. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy a teljes magyar ellátáshoz szükséges mennyiségből mennyit szállított ez az orosz cég – mindenesetre az üggyel kapcsolatban minden olyan értelmezés, ami azt állítja, a teljes orosz szállítást érinti az intézkedés, téves.

A hitelminősítő emlékeztetett arra, hogy mind Szlovákiának, mind Magyarországnak sikerült eddig áthidalnia az ellátási szünetet más forrásokból származó kiegészítő mennyiségekkel, de szerintük „az orosz szállítás szélesebb körű és hosszabb távú megszakadása jelentős kockázatot jelenthet a finomítói tevékenységekre és az energiaellátásra”.

Szlovákia az alternatív szállítások fizikai korlátai miatt jobban ki van téve ennek a problémának, mint Magyarország. Azonban az orosz nyersolaj más olajfajtákkal való helyettesítésének technikai korlátai is fennállnak a finomítórendszerek és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása miatt.

Fitch Ratings úgy tudja, hogy az orosz nyersolajat a Barátság kőolajvezeték hiányában vízi hajókon keresztül más átvételi pontokra lehet szállítani. Az érintett finomítók más jövedelmezőségi és hatékonysági szinten, de működhetnek. Más orosz termelők, mint például a Rosznyeft és a Tatneft, jelenleg is szállíthatnak nyersolajat a csővezetéken így az sem teljesen világos, hogy most miért pont a Lukoil került az ukránok célkeresztjébe.