Magyarország legszegényebb településein egy családnak tizedannyi összegből kell kijönnie évente, mint a legtehetősebb falvakban. A borsodi Csenyétén gazdálkodnak a legkevesebb pénzből az emberek, legalábbis ezt mutatja az szja-köteles jövedelmeket jegyző NAV statisztikája.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Magyarország a tíz legszegényebb településéből öt – derült ki a Pénzcentrum gyűjtéséből. A legkevesebb adóköteles jövedelmet Csenyétén jegyezték, ahol ez alapján egy emberre évente bruttó 253 ezer forint jut. Az összegzésben megjegyzik, hogy ebben nincsenek benne a vállalkozói jövedelmek, sem a nyugdíjak.
A NAV adataiból kiindulva Magyarországon a legnagyobb nélkülözésben az alábbi 10 településen élnek:
Ezzel szemben a legtehetősebb településeken 3 millió felett van az egy főre jutó éves jövedelem. A cikkben arra is kitérnek, hogy Magyarország többi lakosának a fogyasztása jóval alulmarad az európai uniós átlagtól, annak csak 70 százalékát érjük el az Eurostat 2023-as adatai szerint. Az uniós statisztika alapján már a bolgár lakosok éves költése is magasabb, mint a magyaroké. Ugyanakkor megjegyzik, hogy Románia és Bulgária az EU-csatlakozásuk óta eltelt 17 év óta fogyasztásban felzárkózott a régió átlagához. Csehország, Szlovénia és Magyarország esetében nem volt ilyen mértékű az előrelépés – írják.
A legszegényebb települések sorában tizedik Zala vármegyei Börzöncén mindössze 36-an élnek, a kétezres évek óta majd harmadára csökkent a település lakossága. A munkaképes korúak közül 5-en regisztrált álláskeresők, 50 százalékuk legfeljebb 8 általánost végzett, harmaduk magas presztízsű munkát végez. A bejelentett jövedelmek alapján évente bruttó 486,8 ezer forint jut egy lakosra.
A nélkülözési lista élén szereplő Csenyéte Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, népessége 448 fő. A munkaképes korú lakosság harmada regisztrált álláskereső. Legfeljebb 8 általánost 96,9 százalékuk végzett, 1,7 százalék dolgozik magas presztízsű állásban – részletezi a lap.