Tovább javultak a KSH foglalkoztatásra és munkanélküliségre vonatkozó adatai. Gyakorlatilag szinte mindenki dolgozik Magyarországon, ám az ágazatok többségében ennek ellenére munkaerő- és szakemberhiány uralkodik. Ennek enyhítése érdekében a kormány 2030-ig mintegy 460 milliárd forintnyi uniós forrást fordít a 300 ezresre becsült munkaerő-tartalék mozgósítására.
Lényegében nem változott a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 2024 júniusában az előző év azonos időszakához képest, 4 millió 768 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.
A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma kismértékben (mintavételi hibahatáron belül), 2 millió 501 ezer főre csökkent, míg a nők esetében 27 ezerrel, 2 millió 244 ezer főre bővült.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 579 ezer fő dolgozott, 29 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Míg a külföldön dolgozók létszáma kisebb (mintavételi hibahatáron belüli) mértékben, 106 ezer főre nőtt, addig a közfoglalkoztatottak létszáma 12 ezerrel, 60 ezer főre csökkent.
A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,3 százalékponttal, 75,1 százalékra bővült. A ráta a férfiak esetében változatlan, 79,0 százalék maradt, míg a nőknél 0,7 százalékponttal, 71,2 százalékra emelkedett.
Az idei második negyedévben (2024. április–júniusi időszakban) a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 23 ezer fővel, 215 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 4,3 százalékra nőtt.
A munkakeresés átlagos időtartama 10,0 hónap volt, az összes munkanélküli 35 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 36 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. június végén az egy évvel korábbihoz képest 0,6 százalékkal, 223 ezer főre csökkent.
Az idei nyár első hónapjának munkaerőpiaci adatai is a foglalkoztatottság növelését célzó kormányzati intézkedések eredményességét tükrözik. A munkaerőpiacra lépők többségében rövid időn belül el tudnak helyezkedni, amit a munkanélküliek számában és arányában havi alapon mutatkozó csökkenés is bizonyít – összegezte az adatokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Czomba Sándor emlékeztetett: 2010-hez képest ma 1 millióval többen dolgoznak átlagosan több mint háromszor magasabb fizetésért, miközben a regisztrált álláskeresők száma továbbra is történelmi mélyponton van. Ennek eléréséhez a hazai és uniós forrásból megvalósított célzott munkaerőpiaci programok is hozzájárultak.
Czomba Sándor hangsúlyozta:
a közel 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósítása érdekében a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében 2030-ig mintegy 460 milliárd forint értékű forrásból indít uniós finanszírozású munkaerőpiaci programokat.
A nyári hónapokban a foglalkoztatottság további növelését, a fiatalok gyors és gördülékeny munkaerőpiaci integrációját a 2013 óta minden évben – nagy érdeklődés mellett – meghirdetett Nyári Diákmunka Program is támogatja. Idén nyáron, a program keretei között eddig mintegy 3700 munkáltató 21 400 diák foglalkoztatását tudta megvalósítani 4,3 milliárd forintból. A program iránti érdeklődést fokozza a 25 év alattiak szja-mentessége, melynek köszönhetően a fiatalok nyári diákmunkával keresett fizetése is magasabb.