Varga Mihály szerint ahhoz, hogy a 2015-ben lefektetett célok előrehaladjanak, a jelenlegi nemzetközi pénzügyi struktúra átalakítása szükséges. A pénzügyminiszter emlékeztetett: az ENSZ keretében 2015-ben fogadták el a Fenntartható Fejlődési Célokat, s ezek 17 olyan célt jelentenek, amelyeket 2030-ig kellene elérnie a nemzetközi közösségnek. Ide tartozik a tisztességes munka és a gazdasági növekedés elősegítése, vagy az ipar és innováció fellendítése.

Hozzátette: ezen célok elérése terén a 2015-ös kiindulás óta stagnálás vagy visszalépés tapasztalható. Éppen ezért a G20-ak úgy látják, hogy az államadósság, a tőkeáramlás és a nemzetközi fejlesztési bankok reformjával kapcsolatos intézkedések hatékonyan segíthetnék a fejlesztések finanszírozását. Ezt az Európai Unió álláspontját képviselve mi is támogatjuk – fejtette ki Varga Mihály.

A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy a globális gazdaság megfelelő működéséhez elengedhetetlen az alacsony jövedelmű országok megfelelő adósságkezelése is. Ezek az országok segítségre szorulnak, a magas államadósság fokozza a sebezhetőségüket, ami pedig hosszú távon negatívan hathat ki az egész világ gazdaságára – fejtette ki Varga Mihály.

Ezért csatlakozva a G20-állásponthoz, az Európai Unió részéről is elkötelezettek vagyunk a G20 adósságkezelési keretrendszer jobb és kiszámíthatóbb végrehajtása mellett

– tette hozzá.

Varga Mihály hozzátette: Magyarország ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, hiszen egy háború szomszédságában is csökkenteni tudta az államadósságát, ez a csökkenő tendencia pedig töretlen. Ugyanakkor a G20-aknak – benne az Európai Unióval – nagy felelőssége van abban, hogy a szorult helyzetben lévő országoknak megfelelő segítséget nyújtsanak.

„Kijelenthető, hosszú távon a szövetség érdeke is, hogy a szegényebb országok felzárkózásával a finanszírozási teher és a migrációs nyomás is csökkenjen. Ezeket az intézkedéseket az Európai Unió Tanácsának elnökeként mind támogatjuk” – zárta gondolatait a tárcavezető.