Óriási érdeklődést váltott ki az az elsőként az Index által bemutatott űrmisszió, amely forradalmi áttörést jelent az űrkutatásban – mindez pedig magyar főszereplőkkel valósul meg. A kutatás keretében emberi, növényi és állati DNS-eket juttatnak rekordmesszeségbe. Ehhez kutatók, egyetemek, civilek előtt is nyitva az út, vagyis ők is mintát küldhetnek az űrbe. A felhívásra olyan sok a jelentkező, hogy a kutatók további helyeket is megnyitottak a kapszulába. Híres magyar festő és ejtőernyős-világbajnok is mintát küld az űrbe.
Ahogy arról nemrég az Index beszámolt: forradalmi előrelépés vár kilövésre az űrkutatásban, magyar főszereplővel. Civilizációnk az első olyan lehetőség kapujában áll, amely lehetővé teszi, hogy nagyszámú növényi, állati, továbbá emberi sejteket juttassunk a világűrbe, ráadásul a korábbiaknál közel kétszer nagyobb távolságra. Ahogy szintén úttörőnek számít, hogy ezek vissza is térnek a Földre, ezáltal további – akár a rákkutatás területén végzett – vizsgálatokra is lehetőség nyílik. A Genesis 1,000 Samples to LEO & Back to Earth elnevezésű űrmisszióról annak egyik kulcsszereplője, Mátyás Bence kutató, agrármérnök, a Genesis Analytics Ltd. alapító-vezérigazgatója beszélt az Indexnek.
Ebben a cikkben – a forradalmi áttörés mibenléte, valamint az űrutazási, -kutatási költségek lefaragásának szándéka mellett – megemlítettük, hogy az űrmisszió keretében 1000 mintát juttatnak el az űrbe, amihez 300 növényi mintát maga a Genesis biztosít, a fennmaradó 700 helyet azonban meghirdették a publikum számára.
A felhívás pedig célba ért, ugyanis rengeteg új résztvevő csatlakozott a misszióhoz. Mátyás Bence arról számolt be lapunknak, hogy a megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően „további helyet tudtak biztosítani a payload számára, így még szélesebb közönség számára nyílt meg az űrkutatás lehetősége. Jelentkeztek már izlandi, szlovén és magyar kutatóintézetek is, amik növénykísérletekhez csatlakoznak” – mondta a kutató.
Neves, az élet különböző területein kiemelkedő eredményeket elért magyar résztvevői is lesznek a missziónak. Egyikük Feith Máté, a beltéri ejtőernyőzés Európa- és világbajnoka, aki a DNS-ét küldi Föld körüli pályára.
Máté arra kíváncsi, hogy az űrutazás során milyen változások következnek be egy edzett sportoló genomjában. Ez tudományos szempontból is izgalmas, mivel az élsportolók DNS-e hasonló az asztronautákéhoz, hiszen mindkettő edzett szervezetből származik
– fogalmazott Mátyás Bence.
A másik magyar résztvevő Albert László, világhírű festő, akinek egy kisebb festménye jut el az űrbe, két magyar vállalkozó támogatásával. Az űrmisszió után a festményt aukcióra bocsátják, az árverésből befolyt összeget jótékony célokra, árva gyerekek támogatására fordítják a szponzorok.
Nem is reméltem, hogy a misszió ilyen hamar szociálisan is jelentőséggel bír. A genomikai és biológiai megfigyelések hosszú távú alkalmazhatósága ígéretes, de az, hogy a közösség már most megtalálta a módját a részvételnek és a közjó támogatásának, igazán lenyűgöző
– mondta Mátyás Bence.
Az űrmisszió úttörő jellegét az adja, hogy az eddigi kutatásokhoz képest közel kétszer olyan messze eljuttathatók a minták. A biológiai kísérleteket hagyományosan a Nemzetközi Űrállomáson (International Space Station – ISS) végezték, amely körülbelül 420 kilométerre kering a Föld felszínétől. Ezzel szemben a Genesis SFL-misszió 800 kilométeres magasságban valósul meg, ahol a biológiai minták – beleértve az emberi és emlős-DNS-t, a növényi szöveteket, kisebb magokat, algákat, gombákat és élesztőket – magasabb szintű sugárzásnak lesznek kitéve.
„A mikrogravitációs környezettel kombinálva ez a misszió egyedülálló tudományos játszóteret kínál új felfedezésekhez a biomarkerek, a mezőgazdaság, az orvostudomány, valamint más fontos űrbiológiai területeken” – tette hozzá Mátyás Bence.
További egyedülálló motívum, hogy a mintákat vissza is hozzák a Földre. „Forradalmi áttörést jelent, hogy a minták visszaérkeznek, ezáltal további kutatások végezhetők, amit a tudomány különböző területein tevékenykedő kutatás-fejlesztési részlegek is hasznosítani tudnak – nem véletlen, hogy gyógyszeripari vállalatok előszeretettel finanszíroznak hasonló projekteket” – hangsúlyozta a kutató.
A jelentkezők mintáit augusztus 31-ig várják, ekkor zárják a kapszulát. Aki részt szeretne venni az űrkutatásban, a misszió hivatalos oldalán adhatja le jelentkezését.
(Borítókép: Feith Máté, a beltéri ejtőernyőzés Európa- és világbajnoka. Fotó: Genesis)