Ha tartósak lesznek a hőhullámok, bajban leszünk áramellátás szempontjából – jelezte az Indexnek Turai József. A T-Energy Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a jövőben egyre komolyabb problémákat okozhat a klímaváltozás, amelyre pusztán a naperőművek nem jelentenek megoldást.
Az elmúlt két évben az időjárás nem volt kegyes nyáron, de ilyen tartós hőhullám, mint idén, még nem fordult elő – jelezte Turai József energetikai szakértő. Voltak olyan napok, amikor a 30 fokot is meghaladta az átlaghőmérséklet. „Ez bizony a villamosenergia-hálózatok számára egy nagy próbatétel” – hangsúlyozta a T-Energy Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.
Egy hónappal ezelőtt áramszünet söpört végig a Balkánon, több nagyváros áram nélkül maradt
– emlékeztetett. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Albánia és Montenegró jelentős részén is elment az áram június 21-én. A szakértőt arról is megkérdeztük, hogy Magyarországon előfordulhat-e hasonló.
A balkáni áramkimaradás fő oka az volt, hogy egyszerre sokan kapcsolták be az elektromos berendezéseket – főleg a klímákat –, így a hálózat nem bírta el a megemelt energiafogyasztást, pedig a balkáni régió sokkal jobban hozzá van szokva a hőhullámokhoz, mint Magyarország. A 30 fok feletti hőmérséklet mellett nem meglepő, hogy minden eddiginél többen keresnek enyhülést a klímák segítségével.
Nálunk még nem fordult elő hasonló áramkimaradás, ezt azzal magyarázza Turai, hogy az érintett országoknál jobban állunk naperőművekkel, számos háztartás táplál be a rendszerbe napközben.
Megkockáztatom, hogy Magyarországon is megtörtént volna az áramkimaradás, hogyha nincs egy ekkora beépített naperőmű-portfóliónk, illetve Magyarország nem része a páneurópai összekapcsolt árampiacoknak
– mondta a szakértő. Habár a napközbeni energiaellátás a sok naperőművel biztosított, amikor leszáll az éj, előbújik a napenergiára támaszkodó rendszer árnyoldala.
Az esti órákban, amikor a naperőművek már nem termelnek, jelentősen megnövekszik az energiafogyasztás, ami magas árakat eredményez
– mondta Turai. Nem sokunknak van több millió forintja, hogy például Tesla tárolót telepítsünk a házunkba, amellyel a napközben termelt energia egy része este is a rendelkezésünkre állna, ezzel is spórolva.
Akik napközben az energiát termelték, este fogyasztóként zúdulnak a rendszerre.
A problémát tetézi, hogy amikor hőhullám van, akkor este is megállás nélkül pörögnek a klímák, ezzel extra terhelést mérve a rendszerre. A kormány pedig mélyíti a problémát azzal, hogy 2030-ig legalább ugyanennyi napelemes rendszert akar becsatornázni, miközben a napenergia napon belüli szezonális tárolása, illetve hasznosítása még mindig csigalassúsággal halad.
Megélhetjük azt a hónapot is, amikor 10 ezer megawatt fölé megy a háztartási és az ipari méretű napelemes portfólió beépített kapacitása – a mostani 6600-6700-ról
– véli a szakértő. Hozzátette, hogy a háború nyomán megugró energiaárak következményeként sokan leváltak a gázról, és hűtő-fűtő klímaberendezéseket használnak. „Ez a tendencia télen és nyáron egyaránt növeli az elektromos hálózatok terhelését, hiszen egyre több háztartásban üzemel egyszerre több klímaberendezés, amit eredetileg azért telepítettek, hogy azzal fűtsenek télen” – világított rá.
Szerinte a délutáni órákban lehetnek problémák, de a rendszer összeomlásától egyelőre nem kell félni, mert ebben az esetben más országoktól importálunk majd energiát. Hosszabb távon azonban lát problémákat.
A jelenlegi nyári rendszerterhelési csúcs a 2024. 07. 16-án, kedd este 19:45 és a 20:00 közötti időszakban regisztrált 7036 megawatt (MW). Ez az érték már összemérhető a mindenkori éves csúccsal, ami 7441 MW volt 2024. január 24-én.
Az időjárás-előrejelzések alapján nem zárható ki, hogy újabb rekordok születnek.
– jelezte lapunk kérdésére a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. Általánosan leegyszerűsítve elmondható, hogy 27 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet felett minden további 1 Celsius-foknyi emelkedés legalább 100-200 MW-os nagyságrendben emelheti meg a napi rendszerterhelést, és ezáltal a napi csúcsértéket is.
A magyar villamosenergia-rendszerben a szükséges tartalékkapacitások rendelkezésre állnak
– írták a válaszban. „A magyarországi villamosenergia-rendszer fenntartása és fejlesztése folyamatosan zajlik az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.”
A szakértő szerint ha egész Európára tartósan kiterjed ez a hőhullám, senki nem tudná garantálni, hogy ne legyen lokális vagy regionális áramszünet. Úgy véli, a hasonló energiaigényre való felkészüléshez szükség van az ország energiarendszerének bővítésére, valamint a diverzifikálására.
Magyarországon az utolsó nagy erőművet 2011-ben építették – az E.ON gönyűi gázturbinás erőművét. Azóta nem történt jelentős fejlesztés alaperőművekben, pedig nagyon kellene
– emelte ki Turai. Hozzátette, hogy a növekvő energiafogyasztás mellett elengedhetetlen lenne új, nagy kapacitású erőművek építése, hogy biztosítsuk az ellátásbiztonságot Magyarországon. Ezt a célt szolgálhatja a Paks 2 is, amelynek szerinte már el kellett volna készülnie.
Senki nem teszi fel a kérdést, mi van, ha negyven fokok lesznek 1-2 héten át, nemcsak itthon, hanem régiós szinten is.
„Hiába vagyunk tömve napelemes rendszerekkel, úgynevezett konvencionális (azaz fosszilis) kapacitáshiány van, ha nincsenek nagy erőművek a rendszerben. Nagy zsinórtermelésű erőmű kellene, amely azonnal tudna a hálózatra adni akár négy-ötszáz megawattot, amikor mindenki egyszerre kapcsolja be a klímát, vagy éppen a balkáni régió »húzná magával« Magyarországot egy áramszünet felé.”
Kiemelte, hogy a jövőbeli fejlesztések, illetve a klímaberendezések karbantartása elengedhetetlen ahhoz, hogy folyamatosan és hatékonyan működjenek, különösen extrém hőhullámok idején. Ahogy arról korábban beszámoltunk, több kórházban is hatalmas problémákat okozott a szokatlanul extrém és tartós hőség, mert a klímaberendezések nem bírták a terhelést, és a műtőkben a határérték fölé kúszott a hőmérséklet, így műtéteket kellett elhalasztani.
Kérésünkre a lakosság számára Turai néhány praktikus tanácsot is adott az energiafogyasztás optimalizálására. Kikötötte, hogy nagyon fontos a tulajdonos anyagi helyzete, mert ez nagyban behatárolja a lehetőségeit.
Persze az sem árt, ha a nyílászárókat és a szigetelést megújítja vagy kifogástalan állapotban tartja a lakástulajdonos.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)