A június végi adatokhoz képest márciusban volt a csúcs, 134 milliárd forinttal, melyet év végére akár újra elérhetnek a költségvetési intézmények, számolt be róla a Népszava. Az elmúlt tíz év átlagát is meghaladta ez a számadat, ami tavasszal jellemezte ezeket a szerveket.

Ugyan az egészségügyben történt kiadásrendezés, de a folyó hiány tovább növekszik. Ez részben a beszállítóknak is köszönhető, hiszen nekik működési problémát okozhatnak az állam által ki nem fizetett számlák, amelyek mellett az adózás is dupla hitelezést fog általuk adni a kormány felé. A beszállítók ezáltal gyakorlatilag finanszírozzák az egészségügyi intézmények és a rendőri szervek működését.

Júniusban ugyan csökkent a tartozásállomány a kórházaknál a már említett rendezésnek köszönhetően, 58,2 milliárdról 48 milliárd forintra, azonban ebben nincs benne az alapítványi egyetemek (Debrecen, Pécs, Szeged és a Semmelweis) klinikái. Ráadásul ezek további 15-20 milliárdos adósságot szoktak tartozásként felhalmozni, azonban a modellváltásuk óta a MÁK őket nem számolja bele a deficitbe.

A fő adóssághalmozó így a rendőrség és a büntetés-végrehajtás lett, de meglepő módon nem az Országos Rendőr-főkapitányság, hanem a Készenléti Rendőrség görgeti maga előtt a legnagyobb tartozást.

A rendőrség jelenleg 23,3 milliárd, míg a büntetés-végrehajtás 4,2 milliárd forint adóssággal rendelkezik. Tehát összességében látható, hogy a Belügyminisztérium alá tartozó intézmények adják a hiány 96 százalékát.

Ezek mellett elenyészőnek tűnik a kormányhivatalok által felhalmozott 1,5 milliárd forint, mellyel a kormány minden évben eleve számol, sőt 3-5 milliárdot feltételezett év elején. A teljes költségvetési hiány 2656 milliárd forint, amely az idénre tervezett deficit 105,6 százaléka.