Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még július 24-én szankciós listára tette az egyik legnagyobb orosz olajvállalatot, a Lukoilt, amelynek következtében a vállalat nem tud kőolajat szállítani Szlovákiába és Magyarországra. Robert Fico ezt követően ellenlépéseket helyezett kilátásba Kijev számára, de Ukrajna szerint a megoldás kulcsa a szlovákoknál van.
Ukrajna garantálja a kőolaj tranzitját a szankciókkal nem sújtott vállalatok számára, és kész megoldani a tranzitkérdéseket Szlovákiával az Európai Unió társulási megállapodásával összhangban – közölte kedden Roman Andarak ukrán energiaügyi miniszterhelyettes.
Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a pozsonyi Slovnaft olajfinomító nem folytatja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot, amennyiben a következő napokban nem újul meg az orosz kőolaj Ukrajnán át történő szállítása.
Az ügy előzménye, hogy Ukrajna június végén szankciókat vezetett be az egyik legnagyobb orosz olajvállalat, a Lukoil ellen, megtiltva számára minden tevékenységet ukrán területen, megakadályozva, hogy a cég olaja szlovák és magyar finomítókba kerüljön.
Roman Andarak ukrán energiaügyi miniszterhelyettes azonban kedden kijelentette, hogy Ukrajna „kész megoldani az esetleges problémás kérdéseket”, amint Szlovákia aktiválja az EU társulási megállapodásában foglalt vonatkozó mechanizmust.
„Ezt a mai napig nem tette meg” – mondta Andarak a Reutersnek küldött írásbeli kommentárjában, hozzátéve, hogy Kijev „garantálja a zavartalan olajszállítást” minden olyan vállalat számára, amely nem áll a nyugati és ukrán szankciók hatálya alatt.
A lap emlékeztet, hogy miközben Ukrajna Oroszország inváziója miatt szenved, Szlovákia Magyarországgal együtt ellenzi, hogy a nyugati szövetségesek katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, és tovább fokozták a nyomást, miután Kijev szankciókat vezetett be a Lukoil ellen.
Andarak ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a többi orosz beszállító Ukrajnán keresztül történő olajszállításai nem szakadtak meg, és Ukrajna továbbra is megbízható partnere az EU-nak az olajtranzit-szolgáltatások terén. „Az ukrán fél nem állította le a tranzitot, az folytatódik, minden ajánlást teljesítettek” – tette hozzá.
Szlovákia és Magyarország együttes részesedése az Ukrajnába irányuló gázolajszállításokban mintegy 10 százalék, amit az ukrán elemzők szerint más forrásokból is lehetne pótolni.
A szlovák kormányfő az ukrán miniszterelnökkel, Denisz Smihallal folytatott többszöri telefonos egyeztetés, valamint az Ukrajna pozsonyi nagykövetével történt hétfői megbeszélés után jelentette be, hogy amennyiben Ukrajna nem áll le az orosz kőolaj Szlovákiába és Magyarországra irányuló exportjának korlátozásával, akkor a pozsonyi Slovnaft olajfinomító nem folytatja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot, amely az ottani szükségletek 10 százalékát teszi ki.
Robert Fico hangsúlyozta, hogy Kijev az orosz kőolajexport tranzitjának korlátozásáról hozott lépésével Szlovákiának, Magyarországnak és Ukrajnának is árt, miközben az intézkedés hatását Oroszország meg sem érzi.
A szlovák kormányfő emlékeztetett, hogy bármennyire is azt próbálja láttatni a fősodratú média, hogy a kőolajszállításból adódó jelenlegi problémáknak Oroszországban van a gyökere, látni kell, hogy a kőolajszállítás korlátozásáról szóló döntést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozta meg július 24-én, amikor a Lukoil társaságot szankciós listára tette.
A szlovák miniszterelnök elmondta, hogy a szlovák közvélemény nagyon rosszul értékeli Kijev exportkorlátozó döntését, és ez a döntés sem változtathatja meg Pozsony békepárti álláspontját az ukrajnai konfliktussal összefüggésben.
Kijev lépésének köszönhetően részben semmissé vált Magyarországnak és Szlovákiának az európai uniós szankciók alóli mentessége, amelyet azért hoztak létre, hogy az Oroszországtól függő országoknak több időt adjanak a szállítások leállítására – írta a Politico.
Kijev akcióját korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kommentálta, aki szerint Ukrajna célja, hogy több mint két évvel az ország teljes körű lerohanása után megfojtsa a Kreml háborús kasszájának egyik legfontosabb bevételi forrását. A lépés azonban ellátási hiánytól való félelmet kelthet Budapesten, amely olajimportjának 70 százalékát Oroszországtól – és ennek felét a Lukoiltól – kapja.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a Lukoil évente 2 millió tonna kőolajat szállít Magyarországra, amely az országba érkező kőolajimport egyharmada.
Ez elfogadhatatlan lépés Ukrajna részéről, amely az EU tagja akar lenni, és egyetlen döntéssel két EU-s ország kőolajellátását sodorja veszélybe
– mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni a helyzetet, azonban kiemelte, hogy a Lukoil szállításai nélkül nem lehet fenntartani a kőolajellátás biztonságát
Elmondása szerint dolgoznak különböző megoldásokon, hogy amennyiben nem sikerül dűlőre jutni Ukrajnával, akkor is biztosítani tudják a kőolajellátást, mindezt a Mollal közösen.
Az Európai Bizottság nem támogatja Magyarország és Szlovákia azon kérését, hogy sürgesse meg Kijevet az orosz Lukoil olajtársasággal szemben kiszabott szankciók feloldására – írja a Financial Times.
Brüsszelnek azonban több időre van szüksége ahhoz, hogy bizonyítékokat gyűjtsön és jogilag értékelje a helyzetet
– fogalmazott a lap szerint Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke. Az alelnök álláspontját tizenegy tagállam támogatta az uniós országok kereskedelmi képviselőinek legutóbbi ülésén, és senki sem állt Budapest és Pozsony mellé – tették hozzá.
Egy másik diplomata az üggyel kapcsolatban megjegyezte: az Ukrajnával kötött kereskedelmi megállapodás biztonsági záradéka lehetővé teszi, hogy Kijev megszakítsa a szállításokat. Emellett „Ukrajna szerint ugyanannyi olaj folyik át [a Barátság kőolajvezetéken], mint korábban, csak más cégek segítségével”.
Nem áll fenn probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt, hogy Ukrajna kőolajszállítási korlátozást vezetett be az orosz Lukoil cégre – ezt már Olof Gill, az Európai Bizottság illetékes szóvivője mondta Brüsszelben.
Kérdésre válaszolva a szóvivő közölte, a kőolajszállítás ukrán korlátozásáról szóló, a magyar és a szlovák kormány részéről küldött levelet Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos hétfőn megkapta. Az abban foglaltak az Európai Bizottság elemzi, további információt gyűjt, majd amikor minden tény és vonatkozó információ rendelkezésre áll, a testület „döntést fog hozni”. Hangsúlyozta, hogy az ügyet illetően csak az Európai Bizottság hozhat döntést.
Közölte továbbá, hogy a bizottság rendelkezésére álló információk szerint a szállítás korlátozásának nincs közvetlen hatása az Európai Unió olajellátására. „Nem áll fenn közvetlen probléma a két érintett ország esetében” sem, mivel mindkét országnak 90 napos tartaléka van, az EU szabályozásoknak megfelelően. Az Európai Bizottság most olyan megoldást keres, amely minden félnek megfelelő – tette hozzá az uniós szóvivő.
(Borítókép: Nikolay Doychinov / AFP)