2024. augusztus elsejével emelkedik a tranzakciós illeték mértéke, a szociális hozzájárulás végleges adóvá válik, növekszik az adó-, a közlekedési szabálysértési és a versenyhivatali bírságok összege. De nagyobb védelmet kapnak az online csalások áldozatai, és bevezetésre kerül az európai uniós AI-rendelet is.
Csütörtöktől átutalásoknál, pénzváltáskor, valamint értékpapír-ügyleteknél az eddigi 0,3-ről 0,45 százalékra emelkedik a tranzakciós illeték, amely esetenként az eddigi maximum tízezer helyett húszezer forint lehet – írja a hvg.hu .
Mint írták, készpénzfelvételkor 0,6 százalék helyett 0,9 százalék terheli a számlát. Bankkártyás vásárlás esetén pedig érintős bankkártyánál évi 500 forint lesz az átalányilleték, míg nem érintősök esetén az eddigi 800 forint nem fog változni.
Némi pozitívum, hogy emelték az illetékmentes határt az átutalások, a postai befizetések, valamint az értékpapír-ügyletek esetén, ezeknél magánszemélyeknél húszezerről ötvenezer forintra növelik az értéket. A fent felsorolt illetékeket a pénzügyi szolgáltatók kötelesek az államkasszába befizetni, azonban néhány bank (Gránit Bank, OTP Bank, Erste Bank) már jelezte, hogy az átutalási díjaknál a vállalkozásokra hárítják az illeték mértékének növekedését – foglalta össze a lap.
Tavaly július elseje óta a kamatjövedelmek után a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulást is fizetni kellett, melynek mértéke 13 százalék. Ezt az orosz–ukrán háború miatt vezette be a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva. Azonban 2024. augusztus elsejétől a kamatjövedelmek után állandó adónemmé avanzsál a szocho néven ismert illeték.
Az OTP Bank szerkesztőségünknek megküldöltt közleményében azt írta, hogy a pénzintézet augusztus 1-től év végéig nem számít fel banki jutalékot a bankon belül indított átutalásoknál. Hozáteszik azt is, hogy a mikro- és kisvállalkozói szegmenst érintő változásnak köszönhetően hazai vállalkozások százezreinek több millió tranzakciója válik kedvezményessé.
A hazai kkv-szektor szereplőinek a folyamatosan változó gazdasági környezet miatt gyors alkalmazkodásra és állandó újratervezésre van szükségük. Az OTP Bank annakérdekében, hogy ellensúlyozza működési költségeik növekedését 2024. augusztus 1-tőldíjkedvezményt biztosít számukra. A jelenlegi és az új ügyfelek esetében is a forint számlákról, abankon belül indított átutalások jutalékát nulla forintra változtatja visszavonásig, de legkésőbb 2024.december 31-ig 1 .„Ismerjük és értjük ügyfeleink kihívásait, fontosnak tartjuk, hogy hatékony megoldásokat dolgozzunkki számukra annak érdekében, hogy stabilan és fenntarthatóan tudjanak működni. Új és meglévőügyfeleinket egyaránt szeretnénk támogatni azzal, hogy meghatározott tranzakcióknál nem kellszámolniuk a banki jutalék költségével
– olvasható az OTP Bank közleményében.
Az adókötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén megkétszereződik a mulasztási bírság. Hibás, hiányos, valótlan adattartalommal bíró, késedelmes vagy nem teljesített adókötelezettség miatt magánszemélyeknél 400 ezer, vállalkozásoknál egymillió forintos bírság lesz kiszabható augusztus elsejétől.
Ezeken kívül egymillióról kétmillióra nő az az összeg, amelyet a foglalkoztatottak bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése, a számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, a nem tényleges ellenérték feltüntetése, valamint az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása esetén kell megfizetniük a felsoroltakat be nem tartóknak.
Az elsőbbségadási szabályok megsértésekor 26 és 52 ezer, szabálytalan előzés esetén 32 500 és 65 ezer forint közötti összeggel szembesülhetnek a gépjárművezetők. Amennyiben egy autó műszaki érvényessége lejár, attól függően, mennyi ideje nem érvényes, több bírságösszeg is lehetséges. Ha 3 és 6 hónap közötti, akkor 31 200 és 62 400; ha fél és egy év közötti, akkor 39 600 és 78 ezer; ha pedig egy évnél régebben járt le a műszaki engedély, abban az esetben 46 800 és 93 600 forint közötti a bírság mértéke.
Szabálytalan megállásnál sem egységes a csekken szereplő szám:
Mobiltelefon vezetés közbeni használatakor 26 és 52 ezer forint, valamint szmogriadó esetén forgalomban nem használható gépjárművel való közlekedés esetén 46 800 forint a bírság.
Augusztus elsejétől a törvényt be nem tartó vállalatok a korábbi 13 százalék helyett a nettó árbevételük 15 százalékát kötelesek büntetésként befizetni az államkincstárba, ekkorára tavaly szeptemberben emelte az állam az eddigi, az Európai Unióban megszokott 10 százalék helyett. A háborús veszélyhelyzet jelenleg 2024. november 20-áig érvényes, így addig biztosan fennáll ez a számadat.
A visszaélések áldozatai csütörtöktől nagyobb esélyt kapnak arra, hogy visszaszerezhessék kicsalt pénzüket. Új bejelentési és zárolási eljárást vezet be a kormány, melynek első körében az ügyfélnek kell értesítenie a számlavezetőt, aki a pénzforgalmi szolgáltatónak jelzi a problémát. 2025-től egy visszaélésszűrő rendszert is alkalmaznak, mely a fizetési mintázatok elemzésével segíti a gyanús tevékenységek megfigyelését.
Augusztus elsejétől egynapos sztrádamatricát is lehet vásárolni Szlovákiában, ezzel párhuzamosan viszont a naptári év végéig érvényes éves matricát már nem lehet kapni. Az úthasználati jog a vásárlástól számítva 24 óráig érvényes.
A napi matrica 5,4 euróba kerül majd, melyhez képest Magyarországon 5150 forint ugyanaz a matricatípus. Európai uniós előírás szerint a napi matrica összege maximálisan az egész évre érvényes 9 százaléka lehet. A matricák a Nemzeti Autópálya Társaság értékesítési pontjain és az e-znamka.sk portálon vásárolhatók meg.
Csütörtöktől életbe lép az Európai Unióban az úgynevezett AI Act, mely tulajdonképpen a mesterséges intelligenciát szabályozó rendelet. Fokozatosan kerül bevezetésre, de 2026 közepétől minden tagországra kötelező érvényű lesz. A rendelet célja, hogy a mesterséges intelligencia érthetőbb és átláthatóbb legyen.
Ez a világ első olyan jogszabálya, amely átfogóan foglalkozik a mesterséges intelligencia kérdéskörével, a rendelet minden EU-államban, így Magyarországon is teljes egészében és közvetlenül alkalmazandó. A legfontosabb teendő a cégek által alkalmazott MI-rendszerek feltérképezése és kockázatalapú besorolása, az MI céges elveinek meghatározása és a cégen belül a felelős területek, emberek kijelölése.
A bírságok összege jelentős, legsúlyosabb esetekben a GDPR-bírságnál is magasabb lehet: extrém esetben az elfogadhatatlan kockázatot jelentő MI-rendszerekre vonatkozó szabályok megsértésénél a bírság összege 35 millió euró vagy az előző évi globális forgalom 7 százaléka lehet.