A hazai lakásépítésekbe idén gyűrűzött be a 2022 második felében történt nemzetközi gazdasági megtorpanás. Az első fél évben 18 százalékkal kevesebb lakást adtak át, és csökkent a lakásépítési kedv, az új építésű kertes házak építése azonban mentőövet jelenthet – közölte az ingatlan.com a legutóbbi KSH-adatokat elemezve, ami egyúttal a jelenlegi kínálatban szereplő új lakások eladási árairól is beszámol.
6027 új lakás épült 2024 első felében, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A fővárosban 8,3 százalékkal kevesebb, összesen 2124 lakás épült. A megyei jogú városokban 20, a többi városban 27, a községekben pedig 19 százalékkal csökkent az átadott lakások száma a 2023. első félévihez képest.
Budapest lakásépítését továbbra is erős területi koncentráció jellemzi, a XI. kerületben adták át az új lakások 46 százalékát, közel 1000 lakást.
A Pest régióban megvalósult lakásépítések száma 20 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. A többi régióban is visszaesést regisztráltunk, kivéve Dél-Alföldet, ott 15 százalékkal nőtt a lakásépítések száma. Ennek oka elsősorban a Kecskeméten megfigyelt jelentős élénkülés volt, a vidéki városok közül itt épült a legtöbb lakás (265) az első fél évben.
A természetes személyek által épített lakások aránya megegyezett az egy évvel korábbi 38 százalékkal, eközben a vállalkozások által építetteké 62-ről 60 százalékra mérséklődött.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 47 százaléka többszintes, többlakásos épületben, mindössze 0,8 százaléka pedig lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,6 négyzetméterrel, 95,4 négyzetméterre csökkent a 2023. első félévihez képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 59, a saját használatra építetteké 38 százalék volt, ami csak minimális mértékű változást mutat az egy évvel korábbi megoszláshoz (60–37 százalék) képest. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épülnek lakások, arányuk (2,7 százalék) viszont az előző évihez képest emelkedett.
Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg az egy-két lakásos épületekben engedélyezett lakások száma mintegy 5 százalékkal nőtt, a többlakásos épületekben engedélyezetteké 34 százalékkal visszaesett.
A többlakásos épületekben tervezett lakások számának visszaesése különösen nagy mértékű volt Budapesten (70 százalék), ennek hatására a fővárosban kiadott építési engedélyek száma jelentősen, 63 százalékkal csökkent az év első felében.
A községekben a lakásépítési engedélyek száma enyhén mérséklődött (0,7 százalék), miközben a megyei jogú városokban 17, a többi városban 18 százalékkal növekedett.
Az építtetők az esetek 52 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023. első félévinél 1,7 százalékkal több, összesen 4311 lakóépület építését tervezik az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma 17, összes alapterülete 44 százalékkal csökkent.
A részletes adatokból az látszik, hogy a főváros kicsit jobban szerepel az országos átlagnál. Budapesten ugyanis az idei első fél évben 2124 új lakást vettek használatba, ami kevesebb mint 10 százalékos csökkenésnek felel meg. Ugyanakkor a megyei jogú városokban közel 20 százalékkal, 1121-re csökkent az átadott új lakások száma. Még jelentősebben – 27,5 százalékkal –, 1500 alá csökkent a kisebb városokban átvett új építésű lakóingatlanok száma. A községekben az országos átlagnak megfelelően 18,5 százalékkal, 1300 alá csökkent az újlakás-átadások száma.
A hazai lakásépítésekben most válik érezhetővé a 2022 második felében történt nemzetközi gazdasági megtorpanás, ami az építési engedélyekben még most is tetten érhető. A lakásépítések visszafogott teljesítményét csak az 1–2 lakásos családi és ikerházak kompenzálják. Az elmúlt években egyre inkább nőtt az újlakás-vásárlók körében azoknak az aránya, akik részben az állami támogatásoknak is köszönhetően új építésű kertes ingatlanba költöztek, vagy ezt tervezik
– foglalta össze Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A lakásépítési kedv alakulásáról szólva a szakember azt mondta, hogy hosszabb időtávon jelentősen nőtt az új építésű családi és ikerházak aránya a társasházi lakásokhoz képest. Öt évvel ezelőtt az eladásra kínált új lakóingatlanok 22 százalékát adták a családi és ikerházak, ezzel szemben ma már 34 százalékos az arányuk. Vagyis ezek a lakóingatlanok egyre népszerűbbek a saját célra vásárló vevők körében.
Az ingatlan.com adatai szerint július végén több mint 8000 eladó új lakóingatlan szerepelt az országos kínálatban. Az újlakás-piac viszont meglehetősen koncentrált, mert az eladási céllal épülő lakások háromnegyedét Budapesten és az agglomerációs övezetében, illetve a Balaton környékén kínálják megvételre. 2023-ban pedig ezekben az övezetekben épült az összes lakás több mint 60 százaléka.
Az eladó új építésű lakások és házak fővárosi átlagos négyzetméterára 1,35 millió forint, ami csupán 3 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti értéket.
A megyeszékhelyek esetében is csak 2 százalékkal emelkedtek az új építésű ingatlanok árai, amiknek az átlaga négyzetméterenként 886 ezer forintot tesz ki. „A kínálati árak visszafogott emelkedése az új lakások piacán annak is köszönhető, hogy ezek az árszintek egyrészt a fizetőképesség felső határát súrolják a saját célra vásárló vevők körében, másrészt a befektetők tömeges visszatérése is várat még magára az ingatlanpiacon. A legtöbb új lakást az elmúlt években ugyanis befektetési céllal vásárolták. Ez egyben lehetőséget is jelent az újlakás-vásárlást tervező vevők számára, mert most szinte minden nagy fejlesztő akciókat és árkedvezményeket hirdetett egyes lakásokra” – tette hozzá Balogh László.