Pont rosszkor érkezett a vártnál gyengébb negyedéves GDP-adat, hiszen egy ilyen negatív hír az óvatosság irányába tereli a lakosságot és a vállalatokat. A kormányzati terveknek pedig fontos eleme a fogyasztás helyreállítása, azaz hogy bátrabban vásároljunk. Németh Dáviddal, a K&H Bank vezető elemzőjével beszélgettünk a magyar gazdaság kilátásairól.
Hidegzuhanyként érkezett a második negyedéves GDP-adat, mert ugyan éves szinten 1,3 százalékkal nőtt, viszont az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent, azaz gyengült a gazdaság teljesítménye. A szakértők növekedésre számítottak az előző negyedévhez képest, erről számolt be Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is, aki előzetesen 0,1 százalékra tette a bővülést, ennek mégis az ellenkezője történt.
A szakértő szerint a gyengülésben több tényező is szerepet játszott:
A szakértőt arról is kérdeztük, hogyan reagálhat a negatív GDP-adatra a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Elmondta, hogy a nemzetközi piacra ugyan nem tud hatni a jegybank, de a hazai beruházási kedvet és a lakossági keresletet felpörgetheti a kamatcsökkentésekkel. Németh szerint az év végére a jegybank a jelenlegi 6,75-ről 6,25 százalékra vághatja az alapkamatot, ez a becslés a mostani GDP-adattal megerősítést nyerhetett.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt héten az InfoRádiónak adott interjúban úgy vélekedett, hogy a GDP valahol 1,5–2 százalék közötti növekedést mutathat éves alapon a második negyedévben, de az eredmény ennél alacsonyabb, 1,3 százalék lett.
„Azt vártuk, hogy az első negyedévhez képest lesz további javulás, tehát a második negyedévben még tovább emelkedhet a GDP az első negyedévhez képest. Most úgy tűnik, főként az ipar miatt, hogy ez veszélyben van” – jelezte. Így is lett, negyedéves alapon visszaesés történt.
A miniszter az év elején 2,5 százalékos gazdasági növekedést jelölt meg az év egészére. Németh Dávid szerint ugyanakkor ahhoz is erős teljesítmény kellene, hogy a kereken 2 százalékos GDP-növekedés meglegyen.
Az iparon belül főként az export, az exportdinamika jelentős visszaesést mutat. Ez mindenféleképpen meglepő, hogy ilyen gyenge a külső kereslet.
– magyarázta Nagy Márton. A GDP-adatot értékelő közleményében megerősítette, hogy szerinte a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb GDP-adat külső tényezőkre vezethető vissza.
Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti
– húzta alá a miniszter, megjegyezve, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek.
Németh Dávid szerint valóban gyengélkedik a német ipar, azonban pusztán ezzel nem lehet magyarázni a negyedéves gazdasági visszaesést, hiszen a beruházásokkal is gond lehet. Ezen kívül strukturális problémák is vannak az elektromos autók piacán, hatalmas visszaesést szenvedett el a szektor. Erre a nemzetgazdasági tárca vezetője is kitért kedden:
A legégetőbb versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti. Habár Európában a zöldátállás és az elektromos autózás vonatkozásában elindult egy rendkívül pozitív trend, a Németországban is tapasztalható elbizonytalanodás fényében ez most megtörni látszik.
Nagy Márton arra is kitért, hogy ezzel szemben a magyar álláspont továbbra is az, hogy az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét. Ezért a kormány az európai elektromosautó-ipar fellendítése és megerősítése érdekében egy 11 pontból álló akciótervet dolgozott ki. Az elektromos autózást érintő csomagról az Index bővebben is írt július elején.
A K&H szakértőjét arról is kérdeztük, hogy milyen fogadtatásban lehet része az Európai Unióban a kormány által jegyzett 11 pontos akciótervnek, mennyire találhat halló fülekre a kontinens nyugati felén.
A németek is küzdenek, szenvednek. Nyilván lehet ennek [az akciótervnek] foganatja
– jelezte Németh. Megjegyezte ugyanakkor, hogy van olyan német autógyártó, amely már kijelentette, hogy szembemegy az EU elektromos átállásra vonatkozó terveivel. Inkább aszerint gyártja az autókat, hogy mit akar a piac, legyen az belső égésű motorral felszerelt jármű vagy elektromos.
Ha ez a hangulat eluralkodik a piacon, akkor bizony az elektromos autókra nagy téteket tevő Magyarország bajban lesz
– figyelmeztetett Németh, aki szerint pont azért, mert sokat áldoztunk az elektromos autók piacára, kiemelten fontos a kormánynak, hogy a 11 pontos csomaggal felpörgesse ezt a területet, kvázi emellett lobbizzon.
Ezenkívül a szakértő elmondta, hogy a kínaiak erőteljesen törnek be az elektromos autók piacára. Tehetik ezt azért, mert az európai versenytársaknál jóval olcsóbban gyártanak és kínálnak elektromos autókat. A szakértő szerint az Európai Unió védi majd ettől a piacát. Ennek része az ideiglenes büntetővám, amit az unió vetett ki egyes kínai autógyártókra.
Azt láttuk, hogy a friss GDP-adat után 393-ról 394,5-ig ugrott a forint az euróval szemben. A szakértő szerint is az adat volt ilyen hatással a fizetőeszközünk árfolyamára, a befektetők elkezdték értékelni az új helyzetet. „Az euró szempontjából nézve a 385 és 400 forint közötti tartományt tekintjük a fő sávnak.
Inkább középtávon várunk euródrágulást, a jövő évben már sokkal inkább a 390–405-ös sávban gondolkodunk mint fő kereskedési sáv,
– mondta az elemző. Kiemelte, hogy mind a forint, mind a magyar alapkamat szempontjából lényeges, hogy milyen lépések várhatók külföldön, azaz például mire készül az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank.
Németh Dávid elmondta, hogy a gazdaság stabilitása és a lakosság megélhetési körülményeinek javulása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az óvatossági motívum csökkenjen, és a gazdaság növekedjen. Az óvatossági motívum azt jelenti, hogy a lakosság és a vállalatok tartanak a bizonytalanságtól, ezért kevesebbet költenek és fektetnek be. Amíg az emberek nem érzik biztonságban magukat, és félnek attól, hogy elveszítik az állásukat, addig visszafogottan költekeznek. Ez a visszafogottság nem kedvez a gazdasági növekedésnek.
A munkanélküliségi ráta csökkenése pozitív jel, hiszen ez azt mutatja, hogy több ember talál munkát, és ez növeli a bizalmat
– világított rá a szakértő. Júliusban a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékról 4,2 százalékra csökkent. Emellett a bérdinamika növekedése is fontos szerepet játszik. A bérek körülbelül 14 százalékkal emelkedtek, ami reálértékben is jelentős, 10 százalékos növekedést jelent.
Ez azt eredményezheti, hogy az emberek több pénzt tudnak költeni, ami fellendítheti a gazdaságot.
A lakossági fogyasztási hajlandóság növekedése akkor várható, ha az emberek kevésbé tartanak attól, hogy elveszítik az állásukat, és javulnak a megélhetési körülményeik. Ha egyre kevesebb pénzt kell alapvető szükségletekre költeniük, mint az élelmiszer és a fűtés, akkor több forrás marad más dolgokra, ami növeli a fogyasztást és a gazdasági aktivitást.
Németh Dávid szerint a vállalatok beruházási hajlandóságának növelése szintén fontos a gazdasági kilátások javítása szempontjából. Jelenleg a vállalatok is óvatosak, részben a magas kamatok miatt. Azonban ha a jegybank csökkenti a kamatokat, az ösztönözheti a vállalatokat, hogy többet fektessenek be, ami szintén hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.
(Borítókép: Nagy Márton 2024. május 10-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)