A világ újra a fegyverkezési verseny színpadára lépett, ezzel egyértelműen megfordult a 20. század végi leszerelési folyamat, egy forró hidegháborúban vagyunk – jelezték szakértők az MCC Feszten egy hadászattal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön. Arra is rávilágítottak, hogy a mesterséges intelligencia (AI) egyre nagyobb szerepet kap az új fegyverkezési versenyben.
A hidegháború idején, különösen az 1950-es és 1960-as években az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti fegyverkezési verseny dominálta a világpolitikát. A cél többek között az elrettentés és a katonai fölény biztosítása volt, ami az atomfegyverek számának drasztikus növekedéséhez vezetett.
A csúcsponton a globális nukleáris arzenál meghaladta a 70 ezer atomtöltetet
– világított rá Bendarzsevszkij Anton a „Globális káosz, a jövő fegyverkezési versenye” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen az MCC Feszten. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója jelezte, hogy az 1970-es és 80-as években egy sor stratégiai leszerelési szerződés született, a nukleáris robbanótöltetek száma is 12 ezer környékére csökkent. A folyamatot segítette, hogy a Szovjetunió nem bírta gazdaságilag a versenyt, ezt követően pedig az európai országok teljesen letekerték a hadipari kiadásokat.
Az utóbbi évtizedben azonban újra fellángolt a fegyverkezési verseny, az országok egyre többet áldoznak katonai kiadásokra.
Újabb eszkalációs spirálban vagyunk, ami a hidegháborús 50-es, 60-es évekhez fogható
– fogalmazott Bendarzsevszkij Anton. Erőteljes fegyverkezés indult például Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Oroszországban is. Az orosz fegyverkezési program 2021-ben futott ki, egy évvel később pedig háborút indított Ukrajna ellen – emlékeztetett az Oeconomus igazgatója. Most már a NATO-országok kétharmada a GDP 2 százalékánál magasabb összeget költ a hadiiparra. Ez a ciklus még hosszú időkig velünk lesz, véli a szakértő.
„Egyértelműen fegyverkezési verseny zajlik a világban” – erősítette meg Balogh István, a NATO állandó képviselője, egyben nagykövet. Ezt azzal támasztotta alá, hogy
a globális katonai kiadások a kilencedik egymást követő évben növekednek,
ez tavaly hozzávetőleg 2200 milliárd amerikai dollár lehetett. Az adatszolgáltatás nem mindenhol transzparens, ezért ennél jóval nagyobb lehet a katonai kiadásokra költött összeg – tette hozzá.
Ha megnézzük a belső arányokat, akkor minimum 23 olyan szövetségest tartunk számon, amely eléri a NATO által elvárt 2 százalékos küszöböt
– jelezte Balogh, megjegyezve, hogy ez csak a küszöb, és nem a plafon. Az elmúlt 10 évben most fordult elő először, hogy az Egyesült Államok a szövetségi kiadásoknak „csupán" a 68 százalékát adja, korábban ez 75–80 százalék volt, ebből is leszűrhető, hogy más országok feltekerték a katonai költekezésüket. Elmondta, hogy az ázsiai térségben Kína kezd olyanná válni, mint a nyugati világban az Egyesült Államok, ugyanis a térségben a legtöbbet költi a hadiiparra.
„A Nyugat túlzottan magabiztosan próbálta a világot saját képére formálni, ami kudarcot vallott” – fogalmazott Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, aki egyben az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője. Hozzátette, hogy a háborús helyzet kialakulásában – ha megnézzük az elmúlt 20-30 évet – mindenkinek van szerepe. Ez persze nem menti fel Oroszországot, mégis árnyalja a képet.
Hazudunk, amikor azt mondjuk az ukránoknak, hogy megvédjük őket
– fogalmazott Demkó, rámutatva, hogy a Nyugat elpazarolta az erőforrásait például a közel-keleti konfliktusokra, míg a stratégiai kihívásokkal szemben nem tudott hatékonyan fellépni. Szerinte egy új hidegháborúban vagyunk, ami forróbb, mint az előzőnek több szakasza is.
A 21. század fegyverkezési versenyében a mesterséges intelligencia jelentős szerepet játszik. Az AI nemcsak a hagyományos fegyverrendszerek hatékonyságát növeli, hanem új hadviselési formákat is megnyit.
Az AI segítségével a katonai döntéshozatal gyorsabbá és precízebbé válhat, bár az emberi tényező továbbra is elengedhetetlen
– jelezte Balogh István, aki szerint a mesterséges intelligencia alapvetően a döntés-előkészítést és -meghozatalt segíti, de nem váltja ki teljesen az embert. Az AI alkalmazása a hírszerzésben és a megfigyelésben is kiemelt szerepet kap, különösen a pilóta nélküli repülőgépek esetében.
Ugyanakkor a mesterséges intelligencia alkalmazása etikai és morális kérdéseket is felvet. A gépek autonóm döntéshozatala, különösen a katonai hadműveletek során, komoly aggályokat vet fel a modern nemzetközi és háborús jog szempontjából. A technológiai fejlődés gyorsasága és az AI döntéshozók általi bizalmatlansága tovább bonyolítja a helyzetet.
Nyugaton foglalkoznak a morális problémákkal, az oroszok és kínaiak ezzel nem törődnek
– figyelmeztetett Demkó Attila. Elmondta, hogy vannak arról anekdoták, hogy egyes országokban autonóm rendszereket vetettek be, de ezeket az értesüléseket így is érdemes kezelni. Úgy látja, hogy egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy a filmekből ismert terminátorok eljönnek értünk, vagy életünkre tör a Skynet. Szerinte számos előnye is van a mesterséges intelligenciának a hadviselésben, mert könnyíti a logisztikát és kényelmi szempontokat erősít.
Bendarzsevszkij Anton rámutatott, hogy a gyorsan elérhető nagy adatmennyiségből a rendszerek meg tudják mondani, hol kell csapást mérni az ellenfélre. Ez a támogatás döntő lehet a háború szempontjából. Azonban egyre kevesebbet hallunk az új mesterséges intelligenciás szerződésekről, új technológiákról. Ezeket a titkokat megtartják.
A drónokkal kapcsolatban az általános vélekedés az, hogy 2–3 hónapjuk van használni egy technológiai újítást, mert a védelem ennyi idő alatt talál ki ellene valamit. Aztán újra előjönnek egy innovációval, amire aztán megint érkezik válaszlépés, és ez a körforgás megy tovább.
(Borítókép: Bendarzsevszkij Anton, Demkó Attila és Balogh István a Globális káosz, a jövő fegyverkezési versenye címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Fotó: Papajcsik Péter / Index)