Egy jó 300 ezer forinttal keresnek többet az akkumulátorgyárakban dolgozók, mint más feldolgozóipari cégeknél – árulta el Joó István a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója. Az MCC Feszten Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselővel arról vitáztak, hogy valóban összeszerelőüzem-e Magyarország.
Szinte minden hónapban érkezik hír egy új nagyberuházásról, és ezek egyre gyakrabban keleti cégek befektetései. Több kritikus is azt mondja, hogy a szóban forgó cégek alacsony hozzáadott értékű munkafolyamatokat hoznak ide, ebből nem lesz felzárkózás, sőt beszorulunk a közepes fejlettség csapdájába. De ez valóban így lenne? Erre keresték a választ az MCC Feszt pénteki panelbeszélgetésén, ahol Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke, és Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója ütköztették érveiket.
Komjáthi azzal kezdte, hogy 33 évet dolgozott a vegyiparban, a Borsodi Vegyi Kombinátnál (ma már BorsodChem), ahol szakszervezeti vezető is volt. Éppen ezért az iparosítás és a munkahelyteremtés mellett áll, azonban számára nem mindegy, hogy milyen körülmények között dolgoznak az emberek.
Habár a befektetések munkahelyeket teremtenek, az már más kérdés, hogy ez hogyan zajlik, mi a célja és milyen utógondozása van
– fogalmazott az MSZP-s országgyűlési képviselő. A fő kérdés szerinte ma az, hogy valóban összeszerelő üzem-e Magyarország, illetve hogy az lesz-e.
Joó István szerint itt a hozzáadott érték egy lényegi kérdés, amit érdemes egy tágabb kontextusban vizsgálni, de van ennél fontosabb szempont is.
A lényeges az, hogy mi a célja az iparosításnak. A nap végén az a legfontosabb, hogy jól keressenek az emberek, és ebben egyetértünk képviselő úrral
– fogalmazott Joó István, aki egyben befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos is. Ezt követően elmondta, hogy az átlagnál mennyivel lehet többet keresni egy akkumulátorgyárban úgy fizikai, mint szellemi dolgozóként.
Összességében egy 300 ezer forintos különbség rajzolódik ki az akkumulátorgyárak javára. „Ha megnézzük a számokat, akkor az látható, hogy egy akkumulátorgyárban egy óra alatt háromszor annyi hozzáadott értéket állítanak elő, mint amilyen a feldolgozóipari átlag” – világított rá a kormánybiztos. Hozzátette, hogy 2010-hez képest hozzávetőleg egymillió új munkahelyet is teremtett a kormányzat, tehát az is a gazdaságpolitika homlokterében van, hogy legyen hol dolgoznia az embereknek.
A kormánybiztos szerint érdemes már a következő lépésre koncentrálni, ez pedig az együttműködés a betelepülő vállalatokkal a kutatás-fejlesztésben.
Ott van az Audi Győrben, a Széchenyi István Egyetemmel közösen kutató-fejlesztő központot hoztak létre, 550 mérnök dolgozik ott. Ugyanerre láthatunk példát Kecskeméten, ahol a Mercedes a Neumann János Egyetemmel kötött együttműködést
– hozott példákat a közös együttműködésekre a cégek és az egyetemek között. Hozzáfűzte, hogy a Nemzeti Befektetési Ügynökség fő feladata az elmúlt tíz évben az volt, hogy behozzák a nagyberuházásokat Magyarországra. „A történetünknek a legnagyobb kutatás-fejlesztési projektje történetesen egy akkumulátorgyárhoz kapcsolódik.
A Samsung SDI 25 milliárd forint értékű kutatás-fejlesztési projektet hajt végre a Budai Egyetemmel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen
– világított rá. „Ez az a következő szint, amit el kell érnünk, és nyilván azt is, hogy minél több magyar beszállítója legyen ezeknek a vállalatoknak” – tette hozzá. Szerinte ha a nagy képet nézzük, akkor a hozzáadott érték növekedése rajzolódik ki.
Az MSZP-s képviselő szerint a munkaerő olcsóbbá tételének ára sok esetben a munkavédelmi szabályok lazítása volt. A szocialista politikus álláspontja szerint a kormány nem fordít elég figyelmet a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások betartatására, és a szankciók nem elég erősek ahhoz, hogy elrettentsék a szabályokat megszegő vállalatokat.
Lehet úgy olcsó a munkaerő, hogy 500 ezer forintot keres valaki. Miért? Mert mondjuk a cég nem költ eleget a munkavédelemre, a munkaegészségügyre, és azt látjuk, hogy a magyar kormány lehetővé teszi, hogy ezeket a szabályokat áthágják.
Ha meg is büntetik őket, akkor nagyon alacsony a büntetés, és alapvetően a jogszabályi környezetet megváltoztatták azért, hogy olcsóbbá tegyék a munkaerőt” – magyarázta Komjáthi. Hozzátette, hogy már nincs kötelező szűrővizsgálat sem. A szakszervezetek létrehozását és erősítését szorgalmazta.
Akiknek az a feladatuk, hogy tegyék a dolgukat, és ellenőrizzék ezeknek a cégeknek a működését, azok ezt megcselekszik. Volt olyan akkumulátor-feldolgozó üzem, amelynek felfüggesztésre került az engedélye
– reagált a kritikákra Joó István, megjegyezve, hogy ebből azt látja, hogy az illetékes hivatalok hatékonyan végzik a munkájukat.
A befektetések megtérülésével kapcsolatban pedig kiemelte, hogy az állam pénzügyileg csak olyan projekteket támogat, amelyek nemzetgazdasági szinten megtérülnek. „Az elképzelhetetlen, hogy olyan projektet támogatunk, amely utána többet visz, mint amennyit hoz” – summázta.
(Borítókép: Komjáthi Imre, Joó István és Moldicz Csaba. Fotó: Papajcisk Péter / Index)