A Gazdasági Versenyhivatal nem a levegőbe beszélt, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának megsértése miatt a Wizz Air 307 millió forintos bírságot kapott. A légitársaságnak nagy árat kell fizetnie, amiért a hatóság megállapította: a szakmai gondosság követelményét sértő kereskedelmi kommunikációt folytatott az automatikus utasfelvételi szolgáltatás lényeges jellemzőiről a vállalat. Azt is elhallgatta a cég, hogy egyes szolgáltatási csomagjainak részét képező „többletszolgáltatásokat” külön-külön is megvásárolhatják a fogyasztók, ezzel a drágább csomagok irányába terelve a fogyasztókat. Bár a Wizz Air az eljárás során több vállalást is tett, ezeket a versenytanács – azok kétséges megvalósíthatóságára, illetve a korábbi és folyamatban lévő eljárásokra is tekintettel – nem fogadta el. FRISSÍTÉS: máris reagált a Wizz Air, megtámadja a határozatot.
Hullámvasútra ült a Wizz Air, és úgy látszik, először nem akart, de most már nem is tud leszállni róla. Előbb új járatok indításáról adott hírt a vállalat, majd jött a kiábrándító gyorsjelentés, ami lavinát indított, most pedig a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) gyűlt meg a baja. De ne szaladjunk ennyire előre!
Rájárt a rúd a diszkont légitársaságra, amit az is jelez, hogy a megtorpanó utasforgalom-növekedéssel összefüggésben csalódást keltő tőzsdei jelentést tett közzé csütörtökön az idei második negyedéves teljesítményéről.
Nem csoda, hogy ennek hatására a vállalat menedzsmentje alaposan visszavágta az éves eredményvárakozást, amit a korábbi 500-600 millió euróval szemben már csak 350-450 millióban határozott meg. A turizmust és a légi közlekedést valósággal kivégző Covid-válság óta nem estek ekkorát a Wizz Air részvényei, a papírok 15 százalékot meghaladó mértékben gyengültek egyetlen nap leforgása alatt. Mindennek tetejébe két nagy elemzőház is csökkentette a Wizz-részvényekre vonatkozó célárait: a Barclays 19-ről 16 fontra, a Morgan Stanley pedig 24,5 fontról 19-re.
Ha ez még nem lett volna elég, most a Gazdasági Versenyhivatal is bekopogott a Wizz Air Hungary Zrt. ajtaján a bizonyítványosztással. Fontos előzmény, hogy a GVH még 2023 elején indított versenyfelügyeleti eljárást a társasággal szemben, mivel gyanúja szerint jelentős információkat hallgatott el online felületein, hogy a drágább lehetőségek irányába befolyásolja a jegyvásárlókat.
A nemzeti versenyhatóság az eljárás során feltárta, hogy a légitársaság 2018 novembere és 2024 májusa között elhallgatta – illetve nem időben kommunikálta – hogy a fogyasztóknak az alapszolgáltatás választása esetén is lehetőségük van egyes további szolgáltatások (Wizz Priority, feladottpoggyász-szolgáltatás) külön-külön történő megvásárlására.
A cég így gyakorlatilag a drágább, ezeket a szolgáltatásokat alapból tartalmazó csomagok irányába terelte a fogyasztókat. A GVH feltárta emellett, hogy a légitársaság 2019 decemberétől olyan kereskedelmi gyakorlatot folytatott az automatikus utasfelvételi szolgáltatás tartalmával és korlátaival kapcsolatban, amely sértette a szakmai gondosság követelményét.
A fentebbi gyakorlatokat mérlegelve a GVH versenytanácsa – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának megsértése miatt – összesen 307 millió 824 ezer forint bírságot szabott ki a légitársaságra.
Cikkünk megjelenését követően egy órán belül megérkezett a cég válasza is, amit az alábbiakban változtatás nélkül közlünk.
A Wizz Air a több mint egy éven át tartó vizsgálati folyamat során végig együttműködött a GVH-val és konstruktív magatartást tanúsított. A Wizz Airnek meggyőződése, hogy a foglalási folyamata eddig is egyértelmű, jól érthető és átlátható volt, és az utasok érdekeit szolgálta. Ennek ellenére a hatóság minden észrevételét figyelembe vette, azokkal teljes összhangban nyitott volt a GVH által meghatározott kötelezettségvállalásokat tenni azzal kapcsolatban, hogy átalakítsa a foglalási folyamatát, sőt számos módosítást már proaktívan meg is valósított időközben. A légitársaság megkérdőjelezi a bírság jogosságát, nem ért egyet annak indoklásával, ezért jogi lépéseket tesz.
„A Wizz Air továbbra is az utasai érdekeit tartja szem előtt. Ez a bírság nem az utasok érdekeit szolgálja. A légitársaság kötelezettséget vállalt volna kompenzáció fizetésére is az érintetteknek. A GVH azonban ahelyett, hogy a kompenzációt elfogadta volna az utasok számára, úgy döntött, hogy olyan bírságot szab ki, amelynek a felhasználása az utasok számára követhetetlenné válik, és részükre semmilyen közvetlen előnyt nem jelent. A Wizz Air kötelezettségvállalási ajánlata, amelyet a GVH nem fogadott el, mintegy duplája lett volna a fogyasztók számára ekképpen semmilyen előnnyel nem járó bírság összegének.”
A Wizz Air továbbá hangsúlyozza, hogy a szóban forgó vizsgálatot egy évvel ezelőtt, 2023-ban indította a GVH, és az nem függ össze azzal a helyzettel, amely a magyar és az európai légiforgalmi irányítási rendszer kapacitáshiánya miatt 2024 nyarára kialakult. Az elmúlt időszakban az európai légtérben súlyos fennakadások és késések voltak tapasztalhatók, amelyek megzavarták az utasok előre eltervezett pihenését és a légitársaságok menetrendjét.
A Wizz Air több mint 100 millió euró értékű fejlesztéssel készült fel a nyári főszezonra: növelte a személyzet létszámát, korszerűsítette a rendszereit, valamint felülvizsgálta működési és járattervezési eljárásait. Ugyanakkor számos európai és a magyar légiforgalmi irányító szolgálat nem készült fel a már korábban is előrejelzett forgalmi csúcsokra. Ezzel az utasoknak és a légitársaságoknak is jelentős kényelmetlenséget okoztak, hosszú távon is kárt okozva a turizmusnak, ezáltal a nemzetgazdaságnak.
Lényeges rész az is, hogy a Wizz Air az eljárás során több kötelezettségvállalást is felajánlott a nemzeti versenyhatóság irányába. A vállalások többek között tartalmaztak volna fogyasztói kompenzációt és egy, a foglalási folyamatot érintő informatikai fejlesztést is. A GVH versenytanácsa a vállalások értékelésekor elsődlegesen arra volt figyelemmel, hogy
Nem mehetünk szó nélkül amellett sem, hogy jogsértő kereskedelmi tevékenysége miatt a Wizz Airt már korábban is elmarasztalta a GVH, továbbá van olyan eljárás, amely jelenleg is folyamatban van, mivel a cég feltételezhetően fontos információkat hallgatott el az utasok elől. Mindezek alapján a GVH Versenytanácsa nem fogadhatta el a légitársaság vállalásait.
A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt években egyébként is kiemelt figyelmet szentelt a légi közlekedés hazai piacának. A hatóság 2022 októberében átfogó gyorselemzés (sweep) keretében vizsgálta a Magyarországon elérhető légitársaságok honlapjait, illetve a hazánkban népszerű jegyár-összehasonlító weboldalakat. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a légi közlekedésben tapasztalható folyamatos fennakadások miatt, az utasok védelme érdekében figyelemfelhívást küldött több, Magyarországon működő diszkont-légitársaság, közte a Wizz Air vezetőjének is.
A most lezárult ügy kapcsán a GVH ismételten határozottan felhívta a légitársaságok figyelmét, hogy a jegyeladással kapcsolatos információikat minden esetben átláthatóan tegyék közzé, és könnyen érthetően fogalmazzák meg azokat.
Ezenfelül a versenyhivatal azt is javasolta a fogyasztóknak, hogy utazásaik tervezése és jegyvásárlásaik során mindig körültekintően járjanak el, tájékozódjanak az egyes szolgáltatások pontos részleteiről, és az egyes szolgáltatáscsomagok előnyeiről és hátrányairól.
Július végén még vidámabb volt a hangulat a Wizz Air háza táján. A hervasztó gyorsjelentés előtt egy héttel ugyanis arról számoltak be, hogy négy új járatot indítanak ősszel a budapesti géppark bővítésének köszönhetően: októbertől közvetlenül elérhető lesz repülővel Genova, Girona, Marrákes, decembertől pedig Memmingen.
Emellett a Wizz Air több népszerű útvonalon is növeli járatai gyakoriságát, egyebek mellett Tel-Aviv, Isztambul, Milánó, Berlin, Madrid, Athén és Glasgow irányába bővülnek a járatok.
Várakozásuk szerint a bővítés következtében a téli szezonban a légitársaság budapesti kapacitása az előző év azonos időszakához képest több mint 30 százalékkal nő. Ennek eredményeképpen a Wizz Air piaci részesedése 41 százalékra emelkedik, erősítve a légitársaság piacvezető szerepét Magyarországon.
A hamarosan 17-re bővülő budapesti gépparkkal az idén összesen csaknem 7 millió utast szállíthatnak a magyar fővárosba, illetve onnan további desztinációkba.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)